Új rekordhoz közelít a német fegyverexport. Erről az ntv számolt be.
Idén január 1-jétől október 15-ig 4163 darab fegyver- és haditechnikai kiviteli engedélyt adtak ki 10,9 milliárd euró értékben – közölte a Gazdasági Minisztérium.
Ez azt jelenti, hogy mindössze 1,3 milliárd euróval marad el a tavalyi 12,2 milliárd eurós rekordösszegtől.
Az idei összeg kétharmadát, 7,2 milliárd eurót katonai fegyverkezésre fordítják.
A növekedés nagymértékben összefügg az Ukrajnába irányuló fegyverexporttal az Oroszország elleni védekező harchoz. 2024 első felében 4,9 milliárd euró értékben engedélyeztek katonai felszerelést Ukrajna számára.
A Védelmi Minisztérium védelmi beszerzési ügynöksége az idén több százezer drón legyártására készül szerződést kötni – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az elmúlt évben a drónok gyártása megnövekedett Ukrajnában. Konkrétan 67 ukrán drónmodell kapott engedélyt, és 58 kapott állami szerződést. Összességében jelenleg több mint 200 ukrán cég működik a piacon, amelyek drónokkal vagy drónokkal kapcsolatos szolgáltatásokkal és termékekkel foglalkoznak.
Rusztem Umerov védelmi miniszter szerint 2024-ben a tervek szerint „sokszorosára növelik a fronton lévő drónok számát”. „Nem akarok pontos számot mondani, de több százezer különböző típusról beszélünk, különféle feladatokra. Ez a csapásmérő drónok nélkül – felderítés, tűzirányítás, valós idejű helyzetfelismerés. Az ellenség jól tudja, mi az ukrán. Már maga a tény, hogy a levegőben lógó drónunk olyan elrettentő erő, amely arra készteti az ellenséget, hogy kétszer is meggondolja, mielőtt előrenyomulna az állásaink felé” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.
Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij elnök még tavaly decemberben azt mondta, hogy Ukrajna 2024-ben egymillió drón legyártását és átadását tervezi a védőknek. Később kiderült, hogy csak csapásmérő drónokról van szó.
Az ukrán hadiipari komplexum termelési kapacitása a tervek szerint 2024-ben a hatszorosára nő – jelentette ki szerdán Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő kifejtette: „2023-ban háromszorosára nőtt az ukrán védelmi-ipari komplexum termelési kapacitása. Az idei év ambiciózus célja a hatszoros növekedés.”
Mint Smihal megjegyezte, 2023-ban 42,6 milliárd dollár külső finanszírozást vonnak be, ennek 27%-a pályázati forrás. „Az idei szükséglet több mint 37 milliárd dollár. Számítunk partnereink támogatására” – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint Ukrajna növeli saját költségvetési bevételeit, elsősorban a vám- és adóbevételeket. A tavalyi évben több mint 1,1 trillió hrivnya adók, illetékek és egyéb kifizetések kerültek az állami költségvetés általános alapjába. „Mindezeket a pénzeszközöket a biztonságra és a védelemre fordítjuk. Idén több mint 750 milliárd hrivnyát tervezünk a katonai személyzet kifizetésére fordítani. Több mint 265 milliárd hrivnyát költünk fegyverek vásárlására, gyártására és javítására” – mondta el Denisz Smihal.
Az ukrán parlament szerdán jóváhagyta Rusztem Umerov védelmi miniszter kinevezését, aki többek között arról is beszámolt, hogy a védelmi költségvetés a GDP egyharmadát elviszi. Felhívta a figyelmet arra is, hogy komoly összegre van szükség a háború folytatásához.
Az Oroszországgal vívott teljes körű háború alatt óriási felelősség a védelmi intézmény vezetése – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Umerov kinevezése kapcsán, s hozzátette, arra számítanak, hogy az új miniszter gyorsan hozzálát feladataihoz, és folytatja a védelmi rendszer reformját.
A 41 éves Umerov 2022 szeptembere óta az ukrajnai Állami Vagyonalapot vezette, és jelentős szerepet játszott kényes háborús tárgyalásokon is, mint például az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás.
„Új, az eddigieknél is fontosabb kihívások várnak ránk. A lehető leghatékonyabban kell működnünk, mert minden órányi késlekedés védelmezőink életébe kerül” – írta a Facebookra feltöltött bejegyzésében, amelyben köszönetét fejezte ki támogatóinak.
A védelmi költségvetés a GDP harmadát teszi ki, ami bármely ország gazdasága számára óriási szám. Csak az idei év végéig további 250 milliárd hrivnyára lesz szükség a katonák juttatásaihoz. És ezek a kiadások napról napra gyarapodnak – emelte ki a Legfelső Tanácsban mondott beszédében Umerov, akit a liga.net helyi hírportál idézett.
Mint mondta, 2021-hez képest majdnem hatszorosára nőttek a védelmi és biztonsági kiadások, míg az ukrán fegyveres erőkre fordított összeg a tízszeresére.
Hangsúlyozta, hogy míg az állami kiadások összesen 3 billió hrivnyát tesznek ki, addig a hadikiadások 1,6 billiót. Mindemellett Ukrajna költségvetési bevételei nem haladják meg az 1,4 billiót. Umerov hozzátette, hogy további több mint 1,5 billió hrivnyára van szükség a küzdelem folytatásához.
Az ukrán költségvetés az idén rekordnagyságú, 38 milliárd dolláros hiánnyal számol. Volodimir Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy a Nyugat segít fedezni ezeket a kiadásokat.
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette az ukrán fegyverek új gyártását és a nemzetközi partnerek jövőbeni fegyverszállításait – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az elnök Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij, aki tegnap Bahmut térségében járt és katonai egységeket keresett fel, megjegyezte, hogy az ukrán katonák minden kérését továbbítja a legmagasabb rangú tábornokoknak, kormánytisztviselőknek és a nemzetközi partnereknek.
„Lesz új utánpótlás. Nagyon fontos – új fegyvergyártás lesz, több kiemelt pozíció is körvonalazódott a katonákkal” – írta bejegyzésében Volodimir Zelenszkij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Zelenszkij elnök augusztus 31-én több mint 700 kilométeres hatótávolságú fegyverek gyártását jelentette be. Ez azután történt, hogy az ukrán hadsereg hazai gyártású fegyverekkel 700 km távolságban semmisített meg célpontokat Oroszország belsejében.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Megszavazták azt a stratégiai tervezetet, amely meghatározza az Ukrán Állami Hadiipari Konszern és annak vállalkozásainak prioritásait a 2023-2034 közötti időszakra – közölte a Ukroboronprom sajtószolgálata.
Az információk szerint a stratégia fő feladata a sorozatgyártás és a termékek szállítása, a technológiai bázis fejlesztése, valamint az ukrán biztonsági és védelmi erők igényeinek megfelelő biztosítása.
Fontosnak tartják továbbá a hagyományos tudományos, műszaki és termelési kompetenciák megőrzését, új technológiai és termelési kompetenciák kialakítását a vezető nyugati cégek technológiájának megfelelően, illetve a legújabb típusú fegyverek és katonai felszerelések működésének támogatását.
Tevékenységük során külön figyelmet szentelnek a NATO-országok és Ukrajna fegyverzete közötti kompatibilitásra.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Az Ukroboronprom állami hadiipari konszern megkezdte 125 mm-es lövedékek gyártását a harckocsik fegyverzetéhez, Ukrajna a lőszergyárat egy NATO-tagországgal szoros partnerségben annak területén létesítette – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Ukroboronprom közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a Védelmi Minisztérium megrendelésére már leszállították az első tétel 125 mm-es lövedékeket a T-64, T-72 és T-80 harckocsikhoz, amelyekkel az ukrán hadsereg támadja az oroszokat.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajna a függetlenedése óta először indította el saját lőszergyártását: 82 mm-es és 120 mm-es aknavetőaknákat, 122 mm-es és 152 mm-es tüzérségi lőszereket, és most 125 mm-es harckocsi-lövedéket állít elő. Ugyanakkor biztonsági okokból a lőszergyártást Ukrajna a saját területén kívülre telepítette, de a lőszerek előállítását ukrán állampolgárok – tervezők, technológusok, esztergályosok, öntő szakemberek – végzik.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
A katonai erőviszony mélyreható átrendeződéséhez vezethet az ukrajnai háború. Két állam kerülhet az európai élvonalba: a NATO-tag Lengyelország és a NATO-ba igyekvő Ukrajna. Kettőjük fegyveres ereje az európai NATO-tagok között domináns helyzetbe hozza őket. Ez kiváltképpen igaz, ha az eddigi első helyezettet, Törökországot megbízhatatlan szövetségi politikája, Putyin Oroszországához való, megengedhetetlen mértékűnek tartott közelsége miatt nem számítjuk az európai NATO-szárny vezető erejének.
Ezt a folyamatot, Kelet- és Kelet-Közép-Európa előretörését – igaz, a lengyelekénél jóval kisebb mértékben – a többi térségbeli, zömmel a szovjet idők Varsói Szerződéséhez tartozó államok relatív katonai erejének növekedése, fegyverbeszerzéseik minőségileg új szakaszba lépése is alátámasztja.
A NATO-tagok arányosan 2020-ban költötték a legtöbbet védelemre, átlagosan a GDP-jük 2,72 százalékát.
Tavaly ez visszacsúszott 2,62 százalékra, az idei évre 2,57 százalékot várnak. Magyarország az idén – az előrejelzések szerint – a GDP-je mintegy 1,55 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ezzel a NATO-országok középmezőnyében van.
Varsó és kiváltképpen Kijev nagymértékű katonai megerősödése azonban nem arat osztatlan sikert egyes környező államokban, amelyekben a folyamat kapcsán kettős érzések ébrednek, egyfelől örülnek az erőgyarapodásnak, másfelől feltámad a gyanakvás, a bizalmatlanság is. Ez utóbbira alaposan rájátszik a moszkvai propaganda, rendszeresen emlegetve az Ukrajnával szembeni állítólagos lengyel, magyar és román területi igényeket, amelyeket mindhárom ország kormánya határozottan cáfol.
Az erőátcsoportosítás folyamata követhető, ha szemügyre vesszük Európa keleti régiós államainak katonai kiadásait, hadseregét és természetesen a gazdasági-politikai hátteret. A történések iránya leginkább a visegrádi négyek viselkedésében mérhető le. Lengyelország nem hivatalosan a csoport vezetőjének tekinti magát. Ezt az alapadatok is kifejezik, hiszen a lengyel hadsereg jóval erősebb, mint a V4 többi három tagja együttvéve.
Ugyanakkor vannak a folyamatnak hátulütői is. Az új NATO-tagok (a régi Varsói Szerződés részvevői) megtartották a csaknem egységes szovjet-orosz fegyverzetet, körükben az együttműködés egyszerűbben, simábban ment. Most, hogy mind a légierőben (F–16, F–35, JAS 39 Gripen, Rafale), mind a szárazföldi nehézfegyverzetben (PzH 2000, Caesar, 152 és 155mm-es SpGH Zuzana, M109, AHS Krab, Atmos 2000, HIMARS 227mm) jó néhány nyugati és dél-koreai fegyverrendszer szerepel, nem lesz könnyebb az együttműködés, noha például a 155 mm-es nehéz tarackok osztott lőszerutánpótlása egyszerűbb, mert több nyugati típus is képes ugyanazt a lőszert használni.
A sokfajta fegyverrendszer többféle infrastruktúra-kiszolgáló rendszert igényel.
Ukrajnában például „túltolták a biciklit”, akár napi 300 lövést is leadva, a nyugati szövetségi rendszer legjobbnak tartott, 155 mm-es önjáró tarackjából, a német PzH 2000-esből.
Ennek eredménye: a legtöbb ilyen fegyver (csaknem 20 van az ukrán hadsereg hadrendjében) sürgős szervizre szorul. A lengyelek ígérték, de nem tudtak vele megbirkózni, ezért a szlovákok vették át tőlük a német nehéz tarackok szervizelését, helyreállítását.
Az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányok hatására Belgiumban jócskán megnőtt a hadiipar teljesítménye. A belga kormány a fegyverek mellett gépfegyvereket és páncéltörőket is küldött Kijevnek, de a legfontosabb termékük a golyóálló mellény. A gyártók ellátási nehézségekre panaszkodnak, azt állítják, hogy alig tudnak lépést tartani a kereslettel.
Az ukrajnai háború miatt fellendült Belgium hadiipara, a kínálat alig tud lépést tartani a kereslettel – írta a The Brussels Times hírportál pénteken.
Belgium számottevő fegyveradományokat bocsátott Ukrajna rendelkezésére. A háború kitörésekor Alexander De Croo belga miniszterelnök bejelentette, hogy Belgium 5000 gépfegyvert, 200 páncéltörő fegyvert és 3800 tonna üzemanyagot adományoz Kijevnek.
A gépfegyvereket a vallon kormány tulajdonában lévő FN Herstal fegyvergyártó cég gyártotta. Az adomány egy része a kormányzati készletekből származott, egyelőre nincs adat arról, hogy a kormány új fegyvereket rendelt volna a tartalékok feltöltésére.
A The Brussels Times szerint az ukrajnai háború a kevésbé jelentős flamand fegyveripart is nagymértékben fellendítette. A flamand kormány havi jelentése azt mutatja, hogy az idei év első hat hónapjában összesen 371,5 millió euró értékben adtak ki fegyverexport-engedélyeket, kétszer nagyobb arányban, mint tavaly. A flamand régió jelentős exportmegállapodást kötött Kijevvel, amelynek keretében a Sioen Ballistics cég golyóálló mellényeket szállított Ukrajnába. A flamand Concordia Textiles, amely az ilyen típusú mellények gyártásához használt szövetet állítja elő, ellátási problémákról számolt be a megnövekedett kereslet miatt.
Az ukrajnai háború a katonai kiadások, valamint a védelmi ágazatba történő beruházások tetemes növekedéséhez vezetett. Júniusban a belga szövetségi kormány bejelentette, hogy 1,8 milliárd eurót fektet be a védelemmel kapcsolatos kutatásba és fejlesztésbe, ami hatalmas lendületet ad az olyan belga hadiipari vállaltoknak mint az FN Herstal, a páncélozott járművek gyártására szakosodott John Cockerill és a Sonaca repülőgépipari cég – írta a The Brussels Times.
Az orosz Uralvagonzavod harckocsigyártó vállalat a finanszírozási problémák és az importált alkatrészek miatt leállítja az új páncélozott járművek gyártását.
Erről a Védelmi Minisztérium hírszerzési osztálya számolt be.
A vállalat pénzügyi problémákkal és importált alkatrészek – köztük páncélozott acél – hiányával szembesült. Az új páncélozott járművek, köztük a T-90 és a T-14 „Armata” gyártását is leállítják.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
