Az Európai Bizottság sürgősségi intézkedéseket készít elő a Hormuzi-szoros további lezárása esetén az EU-t érő esetleges energiaválság leküzdésére. Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette ki a közel-keleti válság következményeiről szóló, az Európai Bizottság tagjai által tartott orientációs vita eredményeit követően, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az európai biztosok három lépést vitattak meg a Hormuzi-szoros lezárása miatti energiaválság megelőzésére az EU-ban.
„Számos intézkedést megtárgyaltunk, amelyeket a vezetőknek a következő informális Tanácsülésen fogunk bemutatni, amelyre a jövő héten (április 23-24) Cipruson kerül sor” – mondta von der Leyen.
Elmondta, hogy az Európai Bizottság egy erre vonatkozó közleményt tervez közzétenni április 22-én, szerdán, az uniós vezetők ciprusi informális találkozójának kezdete előtt.
A sürgős intézkedések között az Európai Bizottság elnöke elsőként kiemelte a tagállamok közötti koordinációt az energiaszektorban a gáztárolók feltöltése terén, „hogy elkerüljük azt a helyzetet, amikor sok tagállam egyszerre lép be a piacra, és így versenyez egymással”.
„Össze fogjuk hangolni az olajtartalékok felszabadítását is… ezáltal biztosítva, hogy a tagállamok sürgősségi intézkedései ne befolyásolják az egységes piacot” – tette hozzá.
A második sürgős és elengedhetetlen elem, mondta, a kiszolgáltatott háztartások és piaci szektorok védelme a magas energiaárakkal szemben.
„Ezen a héten konzultációkat folytatunk a tagállamokkal a rugalmasabb állami támogatási szabályokról” – magyarázta von der Leyen.
Pontosította, hogy az Európai Bizottság már 2026 áprilisában egységes állami támogatási szabályokat kíván kidolgozni.
„A harmadik elem, hogyan csökkenthetjük a keresletet (az energiaforrások iránt), mert természetesen a legolcsóbb energia az az energia, amelyet fel sem használnak” – mondta az Európai Bizottság vezetője. A bizottság további strukturális intézkedéseket is kidolgoz az energiaárak csökkentése érdekében.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) eltökélt abban, hogy megakadályozza a bankok tudatos vagy nem tudatos részvételét illegális árnyéküzleti rendszerekben, az magában foglalja az egyéni vállalkozókat (FOP) érintő „feldarabolt üzleti” mechanizmusok alkalmazását – jelentette ki hétfőn Dmitro Olijnik, az NBU elnökhelyettese, számolt be az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Olijnik az üzleti élet képviselőivel tartott találkozón elmondta: „Az NBU ellenőrzi a bankok jogi előírásainak betartását az ügyfelek kiszolgálása során. Az ellenőrzések során sajnos olyan tényeket fedezünk fel, amelyek szerint a bankok tudatosan vagy nem tudatosan vesznek részt az „üzleti feldarabolással” kapcsolatos pénzügyi tranzakciók végrehajtásának biztosításában egyéni vállalkozók bevonásával.”
Az elnökhelyettes szerint az NBU ezt nem tűri el, és aktívan folytatni fogja az intézkedéseket a bankok ezen rendszerekben való felhasználásának megakadályozására. Felidézte a bankoknak 2024 novemberében adott ajánlásokat az „üzleti feldarabolás” mechanizmusainak azonosítására, amelyek az egyéni vállalkozók bevonásával történő mesterséges üzleti felosztáson keresztüli adóelkerülésre utalhatnak. Ezek különösen a helyszínre, az üzleti tevékenységre vagy az egyéni vállalkozók csoportja és egy vállalat közötti tranzakciók jellegére vonatkozó gyakori címek.
A bankszakember szerint a megfogalmazott ajánlások előírják a bankok kötelezettségét, hogy gyanús tevékenység vagy gyanús tranzakciók esetén az ügyfeleknél, amelyek az adóelkerülés céljából történő „üzleti feldarabolás” jeleit mutatják, a megállapított eljárásnak megfelelően jelentsék ezt az Állami Pénzügyi Ellenőrző Szolgálatnak, és hozzanak döntést az ilyen ügyfelekkel való további üzleti kapcsolatokról. „Láttuk az eredményt, mivel a bankok aktívan megtagadják a szolgáltatásaikat az egyéni vállalkozóktól, és gyanús tevékenységeiket jelentik az Állami Pénzügyi Felügyeleti Szolgálatnak” – mondta el Dmitro Olijnik.
A lengyelországi agrárkamarák tanácsának (KRIR) elnöksége gazdatámogatási intézkedéseket kért Donald Tusk kormányfőtől és az illetékes miniszterektől a belső mezőgazdasági piac megerősítésére – közölték a szervezet honlapján kedden.
A KRIR elnöke, Wiktor Szmulewicz által jegyzett közlemény szerint a szervezet hasonló intézkedéseket vár Donald Tusktól, mint amilyeneket az előző kormány hozott tavaly a gazdák megsegítésére. Megemlítették a gabonafélék, a tej és a sertés utáni támogatásokat, valamint a műtrágya és üzemanyag csökkentett árát is. Emellett kedvezményes hitelek biztosítását is szorgalmazzák.
Az intézkedésekre a mezőgazdasági ágazat stabilitásának érdekében van szükség – írják.
A lengyel gazdák múlt péntek óta új, március 10-ig tartó tiltakozást indítottak el az Európai Unió zöld megállapodása és az ukrán áruk behozatala ellen. A tüntetők újra blokád alá vették az összes ukrán határátkelőt, és lassítják a forgalmat a lengyelországi közutakon is.
Vasárnap a tiltakozók a Dorohusk–Rava Ruska határátkelőn három ukrán kamionból kiengedték a szállított gabona egy részét az úttestre. Az incidens miatt ügyészségi eljárás indult Lengyelországban.
A lengyel mezőgazdasági minisztérium honlapján hétfőn közzétett nyilatkozatban Czeslaw Siekierski tárcavezető bocsánatot kért a lengyel gazdák nevében a kétségbeesett cselekedetért, egyúttal megértését fejezte ki a rendkívül nehéz helyzetük iránt. Szerintem ez nem a tiltakozás helyes formája, de a gazdák különféle országokban gyakran alkalmazzák – fogalmazott a miniszter.
A problémák megoldása nem csak a lengyel-ukrán kapcsolatokban rejlik, mivel a közös európai piacon történő kereskedelem megszervezéséért és szabályzásáért az Európai Bizottság a felelős – hangsúlyozta Siekierski.
