Az orosz–ukrán háború nemcsak a frontvonalakon, hanem Ukrajna energiarendszerében is pusztító károkat okozott.
A tavaly év végi adatok szerint az ukrajnai épületekben és infrastruktúrában keletkezett teljes károk mértéke 195,1 milliárd dollárt tesz ki – derül ki a Világbank, az ukrán kormány, az Európai Bizottság és az ENSZ által közösen végzett gyors kár- és igényértékelés (Rapid Damage and Needs Assessment, RDNA) legfrissebb, ötödik kiadásából (RDNA5), amely közel négy évnyi (2022. február és 2025. december 31. közötti) időszakot lefedve becsülte meg a károkat. Az RDNA5-ben kimutatott károk mértéke megduplázódott az RDNA1 által vizsgált, a háború első három hónapját lefedő időszak (2022. február 24. és június 1. között) óta.
A károk nagymértékben koncentrálódnak néhány kulcsfontosságú szektorra. Az ország lakásállományának körülbelül 14%-a becslések szerint megrongálódott vagy megsemmisült több mint 3 millió háztartást érintve.
A lakáságazat 61,1 milliárd dolláros kárt szenvedett (a teljes kár 31,3%-a), ezt követi a közlekedés (40,3 milliárd dollár, 20,6%), az energia- és nyersanyag-kitermelés (24,8 milliárd dollár, 12,7%), valamint a kereskedelem és az ipar (19,2 milliárd dollár, 9,8%). Az egyéb, jelentős kárterhet viselő ágazatok közé tartozik az oktatás és a tudomány (a teljes kár 7,1%-a), a mezőgazdaság (6,2%), valamint a vízellátás és a szennyvízelvezetés (4%), amelyek mindegyike a közintézmények és a szolgáltatásnyújtó eszközök széles körű megsemmisülését tükrözi.
Az ukrán energiaügyi minisztérium 2025. decemberben közzé tett adatai szerint Ukrajna energiaipari infrastruktúráját csak 2025-ben 4 500 alkalommal támadták meg, 1 800 rakétával és 50 000 drónnal. A négyéves háború során Oroszország megsemmisítette, elfoglalta vagy megrongálta az ukrán energiaágazat infrastruktúráját, beleértve az olajfinomítókat, az olaj- és gáztárolókat, a hő-, vízerőműveket és atomerőműveket, valamint a gáz-, fűtés- és áramellátó hálózatokat.
A NAÜ képviselői károkat regisztráltak a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű turbinacsarnokának épületén, és megerősítették, hogy a sugárzási szint a normál határértékeken belül marad, áll az ügynökség megfigyelő missziójának az X közösségi oldalon közzétett hivatalos jelentésében.
Mekkora az ukrán atomerőművek kapacitása? A Zaporizzsjai Atomerőmű rendelkezik a legnagyobb kapacitással – a Rivnei, Juzsnoukrajinszkai és Hmelnyickij atomerőművekhez képest –, de leállt és megszállás alatt van. 2026. március 9., 18:36.
Amint arról korábban beszámoltak, május 31-én reggel a NAÜ képviselői az erőműhöz érkeztek, miután a Zaporizzsjai Atomerőmű megszálló adminisztrációja bejelentette a turbinacsarnok épületének külső részén keletkezett károkat.
„Ma reggel az állomáson dolgozó NAÜ-csapat károkat észlelt a turbinaműhely épületének külsején, amelyet az erőmű képviselői szerint tegnap egy drón talált el. A terület ellenőrzése során a csapat sérüléseket talált az épületben több emelettel feljebb található nyílásban, valamint több törmelékdarabot és egy optikai kábel égett maradványait találták a földön. A csapat megfigyelései összhangban vannak egy drónbecsapódás hatásával” – áll a jelentésben.
Megjegyzendő, hogy a NAÜ szakértői további vizsgálat céljából hozzáférést kértek az épület belsejébe, amely közvetlenül a 6-os blokk mellett található.
Az ügynökség adatai szerint a terület ellenőrzése során a csoportot eltitkolásra utasították, miután drónok hangját és a visszaverésükre leadott lövéseket hallották a közelben.
Ugyanakkor a szakértők mérőberendezések segítségével meg tudták erősíteni, hogy az atomerőmű sugárzási szintje a normál határértékeken belül marad.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója szintén kijelentette, hogy a május 30-i csapás súlyos incidens volt, amely veszélyeztette a nukleáris biztonság kulcsfontosságú elveit.
Ugyanakkor az ügynökség közleménye nem szólt semmit a megszállt állomást támadó drón eredetéről.
Ukrajna teljes vesztesége a teljes körű háború következtében meghaladhatja az 1 trillió dollárt, ha figyelembe vesszük az állam, a vállalkozások és a lakosság kárát is.
Erről az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettese, Irina Mudra számolt be.
A magánszektorral és az állampolgárokkal együtt már trillió dolláros nagyságrendű összegekről beszélhetünk
– mondta Mudra.
A becslés az orosz agresszió okozta teljes gazdasági és infrastrukturális károkat foglalja magában.
Az Elnöki Hivatal képviselője szerint jelenleg is dolgoznak mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon elkobzásán.
Ha ezeknek a forrásoknak akár a nagyobb részét sikerülne egy kártérítési alapba irányítani, az gyors és jogszerű megoldást jelentene a károk megtérítésére
– tette hozzá.
Ukrajna emellett egy nemzetközi kártérítési bizottság létrehozását is szorgalmazza, amelyhez már legalább 35 ország csatlakozását tervezik.
Ukrajnának több mint 800 milliárd dollárra lehet szüksége a helyreállításhoz, ilyen összegeket és befektetőket rendkívül nehéz lesz bevonni az ország alacsony hitelminősítése, a politikai instabilitás és a gyenge gazdaság miatt – erről az ukrán Strana számolt be, hivatkozva a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég elemzésére.
A befektetőket egyszerre több tényező is visszatartja: az eszközök értékvesztésének kockázata, a projektek meghiúsulása, a politikai instabilitás, a valutaingadozások, a gyenge gazdaság és a szabályozási bizonytalanság. A lap szerint ezek a kockázatok várhatóan a harci cselekmények befejezése után is fennmaradnak.
A helyreállítás kulcsfontosságú időszaka az elemzés szerint az első öt év. Ez idő alatt körülbelül 360 milliárd dollárra lesz szükség belső és külső forrásokból a gazdaság támogatásához és a hosszan elhúzódó stagnálás elkerüléséhez. A lap szerint Ukrajna fő problémája a saját erőforrások hiánya lesz: az állami költségvetés korlátozott lesz, a hazai üzleti szféra és a pénzügyi piac pedig nem lesz képes biztosítani a szükséges beruházási volument.
A várakozások szerint a bankok és a befektetők óvatosak lesznek, a hitelek pedig drágák lesznek az alacsony hitelminősítés és az általános kockázati szint miatt. A Strana kiemelte, hogy az Ukrajnában jelenleg működő finanszírozási mechanizmusok nem alkalmasak a jelenlegi feladatok megoldására.
Ezek főleg a kis- és középvállalkozásokra irányulnak, míg a nagy infrastrukturális projektek nem kapnak megfelelő támogatást.
A McKinsey tanácsadó cég adatai szerint még optimista forgatókönyv esetén is az Ukrajnába irányuló magánbefektetések összege a kezdeti szakaszban mindössze körülbelül 2 milliárd dollárra becsülhető – vagyis a helyreállítás rendkívül nagy mértékben függ majd azoktól a nemzetközi intézményektől, amelyek képesek jelentősebb forrásokat mozgósítani.
Az Oroszországi Föderáció naponta 100 millió dollárt veszít az ukrán védelmi erők olajipari infrastruktúrára mért csapásai miatt, írta az Ukrinform az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszereit működtető erői Telegram bejegyzésére hivatkozva.
„A pilóta nélküli rendszerek erőinek üzemeltetői folyamatosan támadásokat hajtanak végre az orosz olajinfrastruktúra ellen, ami jelentős veszteségekhez vezet a kőolajtermékek feldolgozásában, exportjában és logisztikájában” – áll a jelentésben.
Robert „Magyar” Brovdi, a pilóta nélküli rendszerek erőinek parancsnoka megjegyezte, a Primorszk–Uszt-Luha–Seszharisz–Tuapsze útvonalon található olajlogisztikai létesítmények elleni sorozatos csapások következtében a teljes napi olajszállítmány körülbelül 880 ezer hordóval csökkent. Nyílt forrásokból származó információk szerint az Urál olaj jelenlegi piaci árával ez napi körülbelül 100 millió dolláros veszteséget jelent.
A támadások a kulcsfontosságú kikötők olajátrakodásának stabilitásának megzavarásához, a logisztikai ellátási útvonalak bonyolulttá válásához, az áramlások kényszerű átirányításához és az alternatív irányok túlterheléséhez vezettek.
„Többek között a Novorosszijszki régióban található Seszharisz terminál infrastruktúrájának megrongálása után az ellenség megpróbálta az útvonalakat Tuapsze felé átirányítani. Ezt figyelembe vették a hadművelet tervezésekor: április 16-án a Védelmi Erők csapást mértek a Tuapsze finomítóra, aminek következtében nagyszabású tűz ütött ki, amely még mindig tart” – jegyezte meg a parancsnok.
A pilóta nélküli rendszerek erői egységeinek üzemeltetői a Biztonsági Szolgálattal, a Különleges Műveleti Erőkkel, a Hírszerzési Főigazgatósággal és a Védelmi Erők más elemeivel együttműködve továbbra is szisztematikusan semmisítik meg az ellenség kritikus infrastruktúráját.
„Az ellenség olaj- és logisztikai rendszere lépésről lépésre veszíti el a zavartalan export biztosítására való képességét. Ennek a munkának az eredménye már kézzelfogható a fronton: az ellenségnek kevesebb erőforrása van – egységeinknek több lehetőségük van” – hangsúlyozták a pilóta nélküli rendszerek erőinél.
Időbe telik, mire az olajmezők, finomítók és gázművek újraindulnak, így a globális ellátási láncok zavarai a konfliktus befejezése után is folytatódni fognak.
Kilenc közel-keleti országban több mint 40 energiaipari infrastruktúra-létesítmény szenvedett „súlyos vagy nagyon súlyos” károkat a katonai akciók következtében – jelentette Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója hétfőn, március 23-án, közölte a Bloomberg.
Időbe fog telni, mire a lelőhelyek, finomítók, gázerőművek és csővezetékek újraindulnak, így a globális ellátási láncok zavarai a konfliktus befejezése után is fennmaradnak.
A probléma nem korlátozódik az energiaforrásokra.
„Nemcsak az olaj és a gáz, hanem a viággazdaság számos létfontosságú artériája (petrolkémiai termékek, műtrágyák, kén és hélium kereskedelme) is teljesen megszakadt, aminek súlyos következményei lesznek a világgazdaságra nézve” – mondta Birol.
Az Öböl-menti országok a világ olaj- és LNG-készleteinek mintegy 20%-át adják, és egyben a legnagyobb műtrágya-szállítók közé tartoznak. A közel-keleti műtrágyaexport leállása élelmiszerválsággal fenyegeti a világot.
Az energiafronton az IEA 400 millió hordó olaj felszabadítására vonatkozó hajlandósága csak átmeneti megoldás, mondta Birol: még ha az IEA tagországai úgy is döntenek, hogy növelik a nyersolaj felszabadítását a stratégiai tartalékokból, „az ellátási zavarokra az egyetlen valódi megoldás” a Hormuzi-szoros újranyitása.
Hozzátette, hogy Ázsia, amely nagymértékben függ a közel-keleti olajtól és gáztól, a leginkább sújtott lesz.
Ázsia fejlődő országai a Katar által szállított LNG négyötödét vásárolja, amelynek exportja teljesen leállt; a világ legnagyobb gázcseppfolyósító üzeme is az iráni csapások által elszenvedett létesítmények között volt, és a károk helyreállítása három-öt évig is eltarthat.
Ukrajnában a háborús pusztítás mértéke már most olyan nagy, hogy a helyreállítási igények jelentősen meghaladják a Világbanknak a Gázai övezetben zajló harcok utáni, illetve a nyugat-balkáni háborút követően készített becsléseit – jelentette ki Aljona Skrum, az ukrán területfejlesztési miniszter első helyettese csütörtökön.
A tisztségviselő az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint kiemelte, hogy a helyreállítási költségek forrása részben a befagyasztott orosz vagyon lehet. A miniszterhelyettes rámutatott, hogy azok a veszteségek, amelyeket Ukrajna a háború évei alatt elszenvedett, óriásiak.
A helyreállítási szükségletek becsült összege már eléri az 588 milliárd dollárt. Kiemelte, hogy ez 33-szor több annál, mint amekkora összegről a Világbank a nyugat-balkáni háború után készített hasonló jelentésében beszélt, és tízszerese a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktust követő károk és helyreállítási igények teljes összegének.
„A jó hír viszont az, hogy ennek az összegnek legalább a felét, 300 milliárd dollárt kitesz a befagyasztott orosz vagyon, amelyet mindenképpen az ukrajnai helyreállításra kell fordítani. Ez Oroszország GDP-jének mintegy 25 százaléka, ami azt is mutatja, hogy Oroszország képes, köteles és kénytelen is lesz fizetni a rombolásért” – jegyezte meg Skrum.
A miniszterhelyettes kitért a lakásállomány pusztításának mértékére is. Szavai szerint Oroszország több mint 3 millió lakóingatlant semmisített meg Ukrajnában.
„Magánlakásokról, családi házakról, kollégiumokról van szó. Összesen több mint 3 millió ilyen ingatlanról. Ez több, mint például Dánia teljes lakásállománya” – emelte ki.
Hangsúlyozta, hogy az ilyen mértékű pusztítás miatt az ukrán állam kénytelen egyértelmű helyreállítási prioritásokat meghatározni. Elsősorban a kritikus infrastruktúráról, a logisztikáról, az utakról és a lakóépületek helyreállításáról van szó – tette hozzá.
Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy Denisz Smihal kedden kijelentette, hogy Ukrajna energetikai ágazatának helyreállítási és korszerűsítési szükséglete a következő tíz évre 90,6 milliárd dollárra tehető.
Az energiainfrastruktúra orosz bombázása okozta energiaellátási korlátozások az üzleti tevékenység visszaeséséhez és az ukrán állami költségvetés bevételeinek csökkenéséhez vezettek – jelentette ki szombaton Julija Szviridenko miniszterelnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszterelnök elmondta, hogy januárban az adó- és vámbevételek körülbelül 12 milliárd hrivnyával csökkentek. Ez a vállalkozások gazdasági aktivitása visszaesésének köszönhető, amelyek a korlátozott energiaellátás körülményei között kénytelenek működni.
„A bevételek csökkenését látjuk – mínusz 12 milliárd hrivnya. Ez az üzleti tevékenység csökkenésének és a vállalkozások munkájában az energiaellátás korlátozása miatt bekövetkezett változásoknak köszönhető” – jegyezte meg Szviridenko.
A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy az Ukraine Facilityprogram további végrehajtása nagymértékben függ a parlament munkájától, mivel a szükséges törvények egy részét még nem fogadták el. Ugyanakkor a kormány teljesítette a programban foglalt összes kötelezettséget – mutatott rá Julija Szviridenko.
Az ukrán fegyveres erők drónjai csütörtök éjszaka a novokujbisevi és afipszki kőolajfinomítót támadták, aminek következtében Oroszország elvesztette üzemanyag-termelési kapacitásának további 4,7%-át – jelentette be Robert „Magyar” Brovdi, az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszereinek (SZBSZ) parancsnoka a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az SZBSZ parancsnoka közölte, hogy az oroszországi olajfinomítás augusztus első két hetében 21%-kal esett vissza. Egyetlen éjszaka alatt az üzemanyag-mennyiség további 4,7%-kal lett kevesebb. Ez az iparág számára az elmúlt hónapok legrosszabb mutatója. Közvetlenül összefügg az ukrán drónok és különleges erők stratégiai objektumok elleni csapásokkal.
A novokujbisevi olajfinomító (Szamarai terület). A vállalat kapacitása körülbelül 7 millió tonna olaj évente, ami a teljes orosz mennyiség 2,5%-a. Itt hajtotta végre a Madárcsípés egység az ukrán különleges műveleti erőkkel (14. ezred) együttműködve.
Az afipszki olajfinomító (Krasznodari terület). Az évi 6,25 millió tonna olaj feldolgozókapacitású (a teljes mennyiség 2,2%-a) üzemet szintén támadás érte. A hadműveletet a Madárcsípés egység (14. Ezred) harcosai hajtották végre az Védelmi Minisztérium katonai hírszerzésével együttműködve.
„A benzin egyre ritkább folyadékká válik, a gáz és az olaj pedig gyorsan égővé” – hangsúlyozta Robert „Magyar” Brovdi.
Korábban az SZBSZ parancsnoka azzal dicsekedett, hogy a múlt héten két orosz olajfinomítót, valamint a Barátság olajvezeték két olajszivattyúállomását támadta meg, amely Oroszországot köti össze Európával.
A svájci kormány becslése szerint több százmillió frankos kárt okozott a dél-svájci Blatten falut elpusztító, pusztító erejű gleccseromlás – írja az MTI.
Első lépésként a szövetségi kormány 5 millió frank (több mint 6 millió dollár) gyorssegélyt nyújt – jelentette be pénteken Karin Keller-Sutter svájci elnök. Wallis kanton további 10 millió frankkal járul hozzá.
A helyzet elviselhetetlen az emberek számára, akik mindenüket elvesztették
– mondta Albert Rösti környezetvédelmi miniszter.
Fotó: ALEXANDRE AGRUSTI/AFP via Getty Images
Hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van mind érzelmi, mind anyagi támogatásra, mert a gazdák elvesztették földjeiket és állatállományukat, a vállalkozók szállodáikat, az alkalmazottak pedig munkahelyüket.
A településre május 28-án hatalmas jég-, szikla- és törmeléklavina zúdult, miután a közelben leszakadt gleccserdarab. A falu 300 lakosát elővigyázatosságból már korábban kitelepítették, de egy 64 éves juhászt továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A feltételezések szerint a katasztrófa idején egy pajtában tartózkodott, a lezárt zónán kívül. A falut helyenként 100 méter mélyen borítja a törmelék.
A hatóságok fontolgatják, hogy a falut egy másik, biztonságosabb helyen építik újjá. Rösti azonban elismerte egy ilyen döntés nehézségeit. „Szeretnénk jövőt adni Lötschental lakóinak. A völgyek újratelepítése számunkra nem opció” – mondta az érintett területre utalva.
Az eredeti helyszínre való visszatérés már nem lehetséges, „a hegy elnyelte” – fogalmazott Rösti. De hogy a közösség elfogadja-e az új helyszínt, az rajtuk múlik – tette hozzá a tárcavezető.
