A nyár utolsó napján, augusztus 31-én Ukrajnában megkezdődik a „nagy privatizáció”. Mint ismeretes, hogy a „kis” és „nagy” privatizációt a kikiáltási árak különböztetik meg, amelyeket a vállalatokért kérnek. A „kis” privatizációban nem vehetnek részt azok az objektumok, amelyek kikiáltási ára meghaladja a 250 millió hrivnyát, bár az aukció során ez az összeg a sokszorosára nőhet.
Folyó év márciusában Ukrajna Gazdasági, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Minisztériumában kijelentették, hogy a „nagy” privatizáció nemcsak egyértelmű jele annak, hogy az ország készen áll a beruházásokra, de biztosítani tudja a nagy objektumok átlátható és becsületes beszerzését, valamint a gazdaság fejlődésének lehetőségét.
A társadalom és az állam számára fontos objektumok védelme érdekében február 17-én a Parlament gazdasági fejlődés kérdéseiért felelős szakbizottság megvitatta és jóváhagyta a №4020-es számú, 4020 „A privatizáció alá nem eső állami tulajdonban lévő objektumok listáját” tartalmazó törvénytervezetet.
A törvénytervezetnek megfelelően csak azokat az eszközöket lehet privatizálni, amelyek nem stratégiai jelentőségűek. Ennek megfelelően az Állami Vagyonalap tervei szerint 2021-ben az alábbi vállalatok kerülnek kalapács alá: „Azovmas”, „Egyesült Bányászati és Vegyipari Társaság”, „Prezident-Hotel”, „Szumihimprom”, „Első Kijevi Gépgyár”, ismert nevén Bilysovik, „Odesszai kikötőgyár”, „Zaporizzsjai Titán- és Magnéziumüzem” Kft. és más vállalatok. Jelenleg ezzel párhuzamosan folyik a 2022-es évben privatizációra kerülő 23 objektum listája.
Ugyanakkor az ukrán gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági minisztérium kihangsúlyozta, hogy a vállalatok alkalmazottai nem szenvednek kért, mivel a privatizációról szóló törvény tiltja az alkalmazottak számának csökkentését a társaság új tulajdonosra való átruházását követő hat hónapig. Ezen kívül a törvény tiltja a vállalat profiljának megváltoztatását.
A privatizáció első „fecskéje” augusztus 31-én az „Egyesült Bányászati és Vegyipari Társaság” lesz. A vállalat kikiáltási árának nem kevesebb, mint 3,7 milliárd hrivnyának (kb. 120 millió eurónak) kell lennie, de várhatóan ez az összeg megnő, mivel az „Egyesült Bányászati és Vegyipari Társaság” a világ egyik legnagyobb titán- és cirkónium kitermelője. Már ismeretes, hogy 13 potenciális vásárló jelentkezett a világ különböző országaiból. Összehasonlításképpen: az „Első Kijevi Gépgyár”, ismertebb nevén Bilysovik, jelenlegi kikiáltási ára 1 milliárd 389 millió hrivnya (körülbelül 44,5 millió euró).
Az objektum privatizációjának szükségessége azzal függ össze, hogy korábban leállt a termelés, és ma ez az üzem alapvetően abból tartja fenn magát, hogy bérbe adja helyiségeit. A központi vezetés azt reméli, hogy az új tulajdonos nemcsak meg tartja a munkahelyeket, újakat is létrehoz, de modernizációt hajt végre és újraindítja a termelést.
Érdekes módon Ukrajna Nemzeti Bankja el akarja adni a jól ismert „PrivatBank”-ot. A Nemzeti Bank vezetése úgy véli, hogy az adott objektum számos nemzetközi befektető érdeklődését fogja kiváltani.
Érdekesség, hogy az idei nagyszabású privatizáció végrehajtását egy tárcaközi versenybizottságra bízták, amelynek tagjai az Állami Vagyonalap, a gazdaságfejlesztési és pénzügyi minisztérium képviselői. A bizottság a maga részéről jóváhagyta a tanácsadók, akik előkészítik az objektumokat az aukcióra, valamint a világ 10, vezető könyvvizsgáló vállalatának listáját: Ernst & Young, Rothschild & Co Polska sp. z.o.o., Deloitte & Touche, Lazard Freres SAS, PwC, CMS Cameron McKenna SLC, Concord Consulting.
A cégek kiválasztását új, kétlépcsős eljárás előzte meg, amennyiben a törvény előírja, hogy cégeknek hibátlan renoméval kell rendelkezniük. A kiválasztás első szakaszában a potenciális tanácsadóknak meg kell felelniük a minősítési kritériumoknak, többek között jelentősége van kapott jövedelem összegének is – az ezt megelőző naptári évben minimum 100 millió hrivnya jövedelemmel kell rendelkezniük.
A privatizáció folyamata elektronikus aukció formájában zajlik interneten. Az előrejelzések szerint az állami költségvetésbe ennek eredményeként mintegy 12 milliárd hrivnyának kell befolynia. Az összeg nem kicsi, és ahogy a korábbi évek tapasztalatai is mutatják, a cél még mindig elérhetetlen, mivel ezen objektumok nagy részét már több éve próbálja a kormány eladni, de nem sikerül (vagy esetleg nem is akarja, mivel más tervei vannak).
