Az Európai Unió fenntartja Ukrajna támogatását, hitel formájában 2,3 milliárd eurót szabadít fel Kijev számára a jövő héten, valamint újabb szankciós csomag előkészítésével Oroszországgal szemben – közölte Maros Sefcovic kereskedelemért és gazdasági biztonságért, valamint az intézményközi kapcsolatokért felelős biztos Strasbourgban szerdán.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcsértekezleten tárgyalt témákkal foglalkozó vitáján Sefcovic Örményországgal kapcsolatban azt mondta: a tagállami vezetők uniós támogatás lehetőségét járják körbe az Oroszország részéről az országra nehezedő politikai és gazdasági nyomás miatt. A támogatási csomagban mindenekelőtt azonnali finanszírozási lehetőség található 50 millió euró formájában.
Az MTI szerint kijelentette, hogy a versenyképesség megerősítése „otthon kezdődik”, különösen az energiaköltségek csökkentésével. Ennek érdekében az uniós bizottság felülvizsgálja a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS1) júliusban.
Fontosnak nevezte, hogy Európa a külső kihívásokkal is szembenézzen a versenyképességgel összefüggésben, mint kiemelte, különösen a globális makrogazdasági egyensúly felbillenése miatt. Ezzel összefüggésben Kínát illetően Safcovic az európai biztonság átfogó megközelítésére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy Kína továbbra is az EU kulcsfontosságú partnere.
Az EU-nak továbbra is azon kell munkálkodnia, hogy kereskedelmi védelmi politikája hatékony legyen a diverzifikáció által, illetve még több szabadkereskedelmi megállapodás megkötésével. Európa csak így tudja gazdasága ellenálló képességét erősíteni és iparának versenyképességét segíteni – tette hozzá beszédében az uniós biztos.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta tavaly volt a legalacsonyabb a Kijevnek küldött katonai segély mértéke – figyelmeztetnek a gazdasági kutatásokra szakosodott német Kiel Intézet szerdán közzétett – MTI által szemlézett – jelentésében, hozzátéve, hogy az egyébként szinte teljes egészében csak európai államok által küldött segítséggel mégis sikerült megelőzni a kelet-európai ország teljes összeomlását.
A kutatás szerint 2025-ben Kijev szövetségesei összesen 36 milliárd eurónyi hadi segítséget küldtek Ukrajnának, 14 százalékkal kevesebbet, mint az azt megelőző évben. Az összegből 3,7 milliárd eurót az ukrán fegyverigényeket kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezés, a PURL fegyverbeszerzési programból finanszíroztak, lehetővé téve Patriot légvédelmi rendszerek és HIMARS rakéták beszerzését.
Az összeállítók rámutatnak, hogy a 2025-ben küldött támogatás alacsonyabb volt, mint 2022-ben, a háború kitörésének évében.
Kiemelték, hogy a katonai segélyek mintegy fele 2022 és 2024 között az Egyesült Államoktól érkezett, azonban Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta a támogatás szinte teljesen elapadt. Bár az európai országok válaszul igyekeztek fokozni erőfeszítéseiket, a jelentésben rámutatnak, hogy a támogatási hajlandóság Európán belül is különbözik, és a hadi segítség mintegy 95 százalékát nyugat- és észak-európai államok adják. Az intézet mérései szerint az észak-európai országok a tavaly nyújtott támogatások 33, míg a dél-európaiak csupán három százalékát adták.
Aláhúzták, hogy az ukrán védelmi ipar kapacitásai a harmincötszörösére nőttek 2022 óta, figyelmeztetve, hogy Kijevnek nem állnak rendelkezésére elegendő pénzügyi források, hogy teljes kapacitással működtesse fegyvergyárait. Ezt ellensúlyozandó az európai országok egyre inkább igyekeznek az ukrán hadiiparral üzleteket kötni: a tavalyi év második felében rekordra, 22 százalékra nőtt az Ukrajnának szánt hadisegélyen belül az ukrán gyárakban előállított fegyverek aránya.
