Kína egyelőre nem vezet be átmeneti dömpingellenes intézkedéseket az Európai Unióból importált borpárlatokra a kínai kereskedelmi minisztérium csütörtöki bejelentése szerint, annak ellenére, hogy az ázsiai országban a gyártók ezeket a termékeket jellemzően piaci ár alatt értékesítik.
Tavaly novemberben tett panaszt az Európából érkező termékekre a kínai brandygyártó ágazat dömpinggyanúja miatt. Peking a januárban megkezdett vizsgálat alapján azt állapította meg, hogy a hazai iparágnak komoly károkat okoz az európai borpárlatok dömpingje. A tárca csütörtökön kiemelte, hogy ennek ellenére „ezen a ponton egyelőre nem vezetnek be ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket”.
A Kínába importált szeszes italok közül a borpárlatok voltak az első helyen 2022-ben, túlnyomó többségük Franciaországból érkezett – derült ki a Daxue Consulting nevű kutatóintézet adataiból.
Az Európai Bizottság tavaly októberben indított szubvencióellenes vizsgálatot a Kínából származó, kizárólag akkumulátorról üzemelő elektromos járművek (BEV) behozatalával kapcsolatban. Arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai BEV-értéklánc tisztességtelen támogatásban részesül, ami gazdasági kárral fenyegeti az uniós BEV-gyártókat. Emiatt a bizottság július elején 37,6 százalékig terjedő ideiglenes kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínából származó elektromos járművek behozatalára.
Az Európai Bizottság egyik szóvivője a kínai kereskedelmi minisztérium uniós borpárlatokkal kapcsolatos bejelentésére reagálva azt mondta: ez a fejlemény semmiben sem befolyásolja az EU döntését a kínai elektromos járművekkel kapcsolatban, mert két, egymástól független ügyről van szó.
Augusztusban Peking azt kezdte hivatalosan vizsgálni, hogy az unió milyen támogatásokban részesíti a Kínába exportált tejtermékeit.
Az USA-ban 2020-ban a szállítmányozási vállalatok megtagadták a mezőgazdasági termékek konténerekbe rakodását az év második felében, ehelyett üres konténereket küldtek Kínába, hogy jövedelmezőbb kínai exporttal töltsék meg azokat.
A kínai termékek iránti kereslet olyannyira megnőtt az utóbbi időben, hogy az lényegében globális konténerhiányt okoz, ami erősen megemeli a szállítási költségeket, és növeli a termékek árát is. Az ázsiai hiány Európában és az USA-ban is hiányhoz vezetett, mivel a kínaiak olyan agresszíven próbálják visszaszerezni a szállítási eszközöket, hogy azok a legtöbb esetben üresen mennek vissza a Távol-Keletre. Így is minden egyes Kínába érkező konténerre három induló konténer jut.
Az előző időszakok azonos hónapjaihoz képest egyértelműen megnőtt az üres exportkonténerek aránya a teljes exporthoz képest.
Mint írták, négyből három konténer üresen megy vissza Ázsiába.
Az egyik legnagyobb, botránygyanús ügy épp ekörül körvonalazódik: tavaly ősszel New York és New Jersey kikötőjéből összesen 41 546 konténer mezőgazdasági áruval való megpakolását utasították vissza a szállítmányozók, csak azért, hogy a konténere minél hamarabb elindulhassanak tengeri útjukra, Ázsiába.
Az így kiesett export összege körülbelül 632 millió dollár.
Ezek október–november hónapban feljegyzett esetek voltak. Bár az amerikai agrárexport az év valamennyi hónapjában zajlik, a november–március időszaka azért is különösen kritikus, mert a betakarításokat követi. A források szerint, a Szövetségi Tengerészeti Felügyelet vizsgálatot indított az ügyben, ellenőrizve a kereskedelmi forgalomról jelzett adatokat, kiemelten vizsgálva azt, hogy tettükkel az amerikai exportrakományt elutasító fuvarozók megsértették-e a szállítmányozási törvényt.
Kína és az USA 2020 januárjában írta alá az amerikai–kínai első fázisú kereskedelmi megállapodást, melyben Kína vállalta, hogy az elkövetkezendő két évben 200 milliárd dollárral emeli amerikai importjának értékét. A portál cikke szerint azonban az amerikai export csak akkor tekintendő befejezettnek, ha az áru meg is érkezett a célországba, mely a jelenlegi helyzetben nem valósul meg.
A jelenlegi helyzet túlmutat a kereskedelmen, mivel rengeteg élelmiszerrel kapcsolatos árumozgatás hiúsul meg, ez pedig előbb-utóbb élelmezési válságot is előidézhet. Ezen túlmenően pedig erősen – és hátrányosan – érinti az USA gazdaságát is.
Az amerikai farmerek 2019-ben 136,1 milliárd dollárral járultak hozzá az USA GDP-jéhez, az ehhez kapcsolódó iparágak, például a feldolgozóipar, raktározás vagy szállítmányozás, 1109 milliárd dollárral. Ez pedig jelentős összeg, az ország GDP-jének 5,2 százaléka.
