A Shell hivatalosan is kivonult az ukrán piacról, eladva helyi érdekeltségeit az Ukrnafta állami olajvállalatnak, a lépés pedig jelentős változásokhoz vezethet az ország energiaszektorában – írta a Bloomberg.
A vállalat november 19-én bejelentette, hogy otthagyja az ukrán piacot, kivétel nélkül megszabadulva az országban található üzemanyagtöltő állomásaitól és telephelyeitől.
Megrázta az ukrán piacot a Shell kivonulása
A globális energiaszektor egyik legnagyobb szereplőjének távozása széles körű hatással lehet a helyi üzemanyag-ellátottságra és a versenyre. Az Ukrnafta ezen töltőállomások megvásárlásával nagyobb piaci részesedést és befolyást szerzett az ukrán energiaiparban, még több hatalmat helyezve a vállalatot irányító kormány kezébe.
A Shell távozása egy globális trend része, ugyanis a jelenlegi geopolitikai és piaci feszültségek mellett számos nagyvállalat igyekszik biztonságos helyet találni a befektetéseinek, Kijev és Moszkva számára pedig megmutatja, hogy a háború elhúzása csak egyre súlyosabb károkhoz fog vezetni mindkét gazdaság számára.
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően számos nyugati vállalat jelentette be, hogy távozik Oroszországból, de sokaknak nem sikerült ezt meglépni, míg mások nem is erőltették különösebben. Igaz, a vállalatoknak nehéz elhagyniuk az országot, az Unilevernek csak most sikerült.
A fogyasztási cikkeket, például a Dove szappant gyártó Unilever lezárta az orosz és a belorusz üzletágának eladását. A brit cég eszközeit, köztük három oroszországi gyárát a parfüm-, kozmetikai és háztartási termékeket készítő Arnest Group vette meg. A tranzakció részleteit nem hozták nyilvánosságra. Az Unilever a legújabb nyugati vállalat, amely elhagyja Oroszországot.
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően számos nyugati vállalat jelentette be, hogy távozik Oroszországból, de sokaknak nem sikerült ezt meglépni, míg mások nem is erőltették különösebben. A nyugati közvélemény egy része nyomást gyakorol a vállalkozásokra, hogy hagyják el Oroszországot, azonban ez nem egyszerű lépés.
Ugyanis a szankciókat bevezető országok cégei csak moszkvai hozzájárulással szabadulhatnak meg oroszországi eszközeiktől, amit nem könnyű megszerezni, így a folyamat rendszerint elhúzódik. Ráadásul ár alatt kell értékesíteniük a helyi leányvállalataikat, amelyeket szinte minden esetben a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel jó kapcsolatokat ápoló üzletemberek vesznek meg.
Az osztalékot sem lehet kivinni
Az orosz kormány osztalékfizetési tilalmat is elrendelt tavaly, így az érintettek egyetlen centet sem tudnak kiutalni az országból engedély nélkül. Az autógyártók végül jelképes összegért cserében szabadultak meg az eszközeiktől, viszont a szerződéseikben visszavásárlási záradékban jelezték szándékukat a majdani visszatérésre.
A francia Renault például egy rubelért adta el többségi részesedését az orosz Avtovazban, de hatéves visszavásárlási opcióval élt. A japán Nissan is hasonlóan járt el. Más területen tevékenykedő vállalatok is éltek a lehetőséggel: szimbolikus, mindössze egyeurós áron értékesítette hét sörfőzdéjét a Heineken, így elvileg bármikor visszatérhetnek.
Egyes nyugati cégek orosz márkák leple alatt maradtak.
Például a Coca-Cola európai palackozója, amely átnevezte az orosz üzletágát Multon Partnersre, és elkülönítette a többitől. A leányvállalat immár Dobry Cola és Good Cola néven forgalmazza a termékeit a Coca-Colához hasonló piros csomagolással. Az eredeti, márkás italok pedig kazah és lengyel importtal kerülnek az orosz boltok polcaira.
A Reuters márciusi elemzése szerint a cégek az Oroszországból való kivonulással több mint 107 milliárd dollárt buktak. Az Unilever oroszországi eszközeinek értéket 359–410 millió dollárra becsülik az elemzők, de az Arnest ennél jóval olcsóban szerezhette meg a vállalat orosz üzletágát.
Az osztrák bankon egyre nagyobb a nyugati nyomás, hogy vonuljon ki Oroszországból és Fehéroroszországból, utóbbiból most úgy tűnik, távozik is.
Eladja fehéroroszországi leányvállalatát, a Priorbankot az osztrák Raiffeisen Bank, a cég ezt pénteken jelentette be a Reuters beszámolója szerint. A vevő egy Egyesült Arab Emirátusok beli befektető, az anyavállalat a 600 milliós jegyzett tőkéhez képest jelentős, 300 millió eurós veszteséggel vált meg belarusz ágától.
Az osztrák pénzintézeten jelentős nyomás van a nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok részéről, hogy minél előbb vonuljon ki az orosz piacról, ehhez azonban a szankciós listán nem szereplő, de az orosz kormánynak is megfelelő vevőt kell találniuk. Hasonló volt a helyzet Fehéroroszországban is, a mostani üzlet azonban azt jelezheti, hogy a Raiffeisen mégis hajlandó és képes lehet otthagyni Oroszországot is. Erre utalt az is, hogy a bank szeptember 2-től leállította a valutaátutalások teljesítését az országban.
Az oroszországi leányvállalat értékesítése azért is lehet fájó a Raiffeisennek, mivel a cégcsoport profitjának fele innen származik, tavaly például 1,8 milliárd euró, több mint 700 milliárd forint volt az osztrák bank nyeresége Oroszországban, miközben 400 millió eurónyi adóval járultak hozzá az orosz államháztartáshoz. Az országban megszerzett profit kihozatala azonban a szankciók miatt szinte lehetetlen a Raiffeisen számára.
A nyereséges orosz leányvállalattól nem egyszerű megszabadulni, ám az is kulcsfontosságú, hogy a bank a jövőben is képes legyen dollártranzakciókat végrehajtani. A Raiffeisen dolgát nehezíti, hogy a kivonuláshoz az orosz hatóságok jóváhagyása is szükséges.
Figyelmeztette a Raiffeisen Bankot a szankciók betartását is felügyelő amerikai pénzügyminisztérium, hogy oroszországi üzleti tevékenységével azt kockáztatja, hogy elveszti a hozzáférését az amerikai pénzügyi rendszerhez.
Erről a Reuters forrásai szerint egy május 6-án keltezett, Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes által írt levélben tájékoztatták az orosz bankot. Ez a legnagyobb nyugati pénzintézet, amely jelen van Oroszországban.
A Strabag-üzletet ejtette a Raiffeisen
A levél nemcsak a Raiffeisen orosz tevékenységével kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat, hanem annak az ügyletnek a kapcsán is, melynek keretében a bank segített volna a szankcionált Oleg Gyeripaszkának megszabadulni részesedésétől a Strabagban. Ezt az ügyletet azonban a Raiffeisen szóvivője szerint időközben elengedte az osztrák bank, továbbá jelentősen csökkentette oroszországi aktivitását, és lépéseket is tett a szankciókkal kapcsolatos kockázatok kezelésére.
Levelében Ademayo arról is ír, hogy a Raiffeisen oroszországi tevékenységének bővülése ellentmondana a bank ígéretének, mely szerint igyekszik szabadulni oroszországi érdekeltségeitől. Az amerikai pénzügyminisztérium második legmagasabb rangú képviselője felhívta a bank figyelmét, hogy a Raiffeisen azért vesztheti el a hozzáférését az amerikai bankrendszerhez, mert oroszországi tevékenysége miatt veszélybe sodorja az amerikai nemzetbiztonságot.
A Raiffeisen oroszországi leányvállalata azonban rendkívül nyereséges, még ha a profit hazahozása nem is feltétlenül triviális, és az országból való kivonuláshoz a banknak meg kell szereznie az orosz hatóságok jóváhagyását is. Az amerikai fenyegetés valóra válása esetén azonban a bank elveszítené lehetőségét arra, hogy dollárban denominált tranzakciókat hajtson végre.
A Raiffeisenre már az Ukrajna elleni orosz invázió óta nyomás nehezedik, hogy szabaduljon meg orosz érdekeltségeitől.
Az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI) az ígéretei szerint hamarosan elhagyhatja az orosz piacot – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a Raiffeisen Bank elnöke, Johannes Strobl kijelentette, hogy eladás vagy akár kiválás formájában szüntethetik meg orosz pénzintézeteket. A 2023-as üzleti mutatók nem érték el a kívánt eredményt, valamint 2022 második negyedéve óta az oroszországi hitelezés volumene 56 százalékkal csökkent.
Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség tavaly decemberben az egyeztetések idejéig levette a Raiffeisen Bankot a háborút támogató cégek feketelistájáról.
Volodimir Putyin orosz diktátornak sikerült a vállalatok távozását a lojális elit profitjára fordítania. Erről a The New York Times számolt be.
A kiadvány szerint a háború kezdete óta több mint 103 milliárd dolláros veszteséget jelentettek be nyugati cégek, amelyek bejelentették, hogy kivonulnak az orosz piacról.
„Putyin a lehető legtöbbet kihozta ebből, diktálva távozásuk feltételeit. Ezeket a kivonulásokat folyamatosan növekvő adókkal fedezte, és tavaly legalább 1,25 milliárd dollárt keresett Oroszország katonai kasszájába” – írja az újság.
A Carlsberg dán sörgyártó pénteken bejelentette, hogy eladta oroszországi érdekeltségét. A szerződést aláírták, de nem hozták nyilvánosságra sem a vevő nevét, sem pedig az eladási összeget, amelyet hosszadalmas eljárás során kell engedélyeztetni az orosz hatóságokkal.
A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a nyugati sörgyártók közül a Carlsbergnek volt a legnagyobb oroszországi kitettsége. 2021-ben a bevételeinek 10 százalékát termelte ki Oroszországban, mielőtt tavaly az ukrajnai invázió miatt több más külföldi céggel együtt kizárta volna az országot a közép- és kelet-európai piacáról, és döntött a távozásról.
A cég tavalyi becslése szerint mintegy 9,9 milliárd koronás veszteséget okoz oroszországi üzletágának az eladása.
Az idei üzleti eredményeket azonban a cég pénteki közleménye szerint nem befolyásolja az eladás.
Az orosz üzletág eladásáról szóló megállapodás aláírása fontos mérföldkő a rendkívül összetett szétválasztási és értékesítési folyamatban. Fontos volt a számunkra, hogy a lehető legjobb megoldást érjük el minden érdekelt fél számára, beleértve az Oroszországban dolgozó több mint nyolcezer alkalmazottunkat is – hangsúlyozta közleményében Cees’t Hart, a Carlsberg vezérigazgatója.
A cég korábban jelezte, hogy várhatóan júniusig bejelenti az orosz üzletág eladását, és azt is, hogy opciós jogot próbál kikötni a jövőbeni visszavásárlására.
Mikkel Emil Jensen, a Sydbank elemzője emlékeztetett, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az orosz hatóságok jóváhagyják az üzletet, azt meg főleg nem lehet előre megmondani, hogy mikor. Abban azonban meglehetősen biztos, hogy a Carlsberg nem nyer rajta.
A cég részvényeinek értéke 1,1 százalékkal, 1068 koronára emelkedett a hír bejelentésére a koppenhágai tőzsdén, azóta visszaesett 1057,5 koronára, 0,52 százalékkal a csütörtöki záróértéke fölé.
A Mondelez International – a többek között a Milka csokoládét gyártó vállalat – elnöke a héten kijelentette, hogy a vállalatot „kipécézték”és másként kezelik, mint azokat a rivális vállalatokat, melyek szintén folytatják az élelmiszer- és italértékesítést Oroszországban – jelentette a Reuters.
Az alkalmazottaknak csütörtökön küldött feljegyzésében Vinzenz Gruber a skandináv vállalatok által a Mondelez ellen kezdeményezett bojkottokról írt, amiért a vállalat úgy döntött, hogy Oroszországban marad, ahol törvényesen működhet, a szankciók ugyanis az élelmiszeriparra nem terjednek ki.
„Mindannyiunk számára nehéz azt látni, hogy vállalatunkat kiemelik és másként kezelik, mint konkurenseinket, a helyzet realitásai ellenére” – mondta Gruber a Mondelez alkalmazottainak küldött feljegyzésében.
„Ha a legtöbb konyhaszekrénybe belenézünk, számos olyan élelmiszer- és italgyártó cégtől származó terméket találunk, amelyek nem vonultak ki Oroszországból. Ha bojkottálnának minden olyan márkát, melynek anyavállalata Oroszországban tevékenykedik, akkor élelmiszer-ellátási problémával néznénk szembe” – mondta Gruber, anélkül, hogy konkrét márkákat említett volna.
A bojkott – melyet többek között a SAS légitársaság kezdeményezett – a múlt héten kezdődött Svédországban és Norvégiában, miután az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség májusban „a háború nemzetközi támogatójának” nevezte a Mondelezt, amiért továbbra is árulja termékeit Oroszországban.
A Mondelez csokoládéipari versenytársai, köztük a Nestlé, még mindig jelen vannak Oroszországban, ahogyan számos más fogyasztási cikkeket gyártó vállalat is. A Nestlé legutóbbi éves jelentésében közölte, hogy hat gyára van Oroszországban, beleértve az édességeket gyártó üzemeket is.
Csak ígéret maradt az aktivitás csökkentése
A Mondelez 2022. március 9-én, az ukrajnai orosz invázió kezdetét követően ígéretet tett arra, hogy visszavágja a nem létfontosságú tevékenységeit Oroszországban, és az alapvető kínálatra összpontosít. Csütörtökön a Mondelez közölte, hogy „csökkentette tevékenységeit, leállította az új tőkebefektetéseket, az új termékek bevezetését és az oroszországi reklámmédia-költéseket”.
Ugyanakkor nyoma sincs annak, hogy visszavágták volna az üzleti tevékenységet Oroszországban, sőt összességében növelték a termékek Oroszországba irányuló szállítását – derül ki a 2021. január 1. és 2023. március 31. közötti időszakra vonatkozó vámadatokból.
Az olyan termékek Oroszországba irányuló szállítmányai, amelyek leírásában kifejezetten a Milka csokoládétáblák szerepelnek, 131%-kal, 22,4 millió kilogrammra emelkedtek a háború kirobbanását követő évben, 2022 áprilisától 2023 március végéig, az előző 12 hónap 9,7 millió kilogrammjáról a Reuters által a vámadatok kereskedelmi szolgáltatójától megszerzett nyilvántartások szerint.
A Mondelez összes termékének Oroszországba irányuló szállítása pedig 45 millió kilogrammra ugrott az előző időszakban mért 28,7 millió kilogrammról az adatok szerint.
Meglepően sok nemzetközi nagyvállalat van még mindig jelen Oroszországban – Ukrajna megtámadása után több mint egy évvel – annak ellenére, hogy már több mint ötszáz felfüggesztette tevékenységét, és ugyanennyien véglegesen felhagytak működésükkel az agressziót elkövető államban – derül ki az amerikai Yale University felméréséből.
Az összeállítás szerint 151 multi a tevékenységét visszafogva „meglapul”, 175 időnyerésre játszik, 230 pedig a helyzetet kihasználva még fokozza is jelenlétét. Az utóbbi kategóriába főként a kínai vállalatok tartoznak, de török példa is akad rá.
A Yale anyagát szemléző AP hírügynökség a maradó cégek közül elsőként a kanadai-amerikai Restaurant Brands International (RBI) tulajdonában álló Burger Kinget említi.
Noha az RBI nem válaszolt az AP e-mailben feltett kérdéseire, a hírügynökség idézi a cégelnök alkalmazottakhoz írt levelét, amelyben kifejtette, hogy a franchise-megállapodás rendelkezései miatt nem tudják a helyi üzemeltetőt bezárásra kényszeríteni, a vállalat azonban folyamatosan árulja 15 százalékos részesedését az orosz vegyesvállalatban. Az esetleges nyereséget az ENSZ menekültügyi szervezetének adományozzák.
Vígan vehetik az oroszok a népszerű Aperol likőrt gyártó olasz Campari Group italait is, a cég ugyan leállította reklámjait, ám az üzletet csak annyira fogja vissza, hogy azért kitermelje 118 oroszországi munkatársa fizetését.
Szintén megtartotta volgográdi gyárában többségi részesedését a traktorokhoz gumiabroncsokat gyártó amerikai Titan International is, mivel – mint Paul Reitz vezérigazgató mondja – az üzem működése „kritikus jelentőségű a globális élelmiszer-ellátási lánc kiszolgálásában”.
A vállalat ugyanakkor nem szállít sem az orosz kormánynak, sem a hadseregnek – teszi hozzá.
Nem kell szomorkodniuk az olasz divat moszkvai híveinek sem, hiszen az ironikus nevű Evropejszki Mallban kedvükre válogathatnak a Benetton és Calzedonia ruhái és alsóneműi között.
A babatermékeket árusító Mother Care elnevezése ugyan Mother Bearre változott az Evropejszki Mallban, de ez nem zavarja a választékhoz hozzájutó fogyasztókat, mint ahogy az sem, hogy a spanyol Zara divatcikkeit most egy orosz vállalattól, jelesül a Maagtól vehetik meg.
These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
A kivonulás nehézségeiről beszélt az AP-nek Tanja Fredricsen, a dán Carlsberg sörgyár kommunikációs vezetője is, kiemelve, hogy olyannyira integrálódott az orosz üzletág a cégcsoportba, hogy tavaly március óta 15 millió dolláros befektetéssel próbálják szétválasztani a szálakat, de állítólag már közel a folyamat vége.
A cég amerikai szektortársa, az Anheuser-Busch még ugyancsak jelen van Oroszországban, ám már javában tárgyal az orosz piacon idén a jelenlétét két új termék – egy sör és egy energiaital – bevezetésével is erősítő török Anadolu Efesszel érdekeltsége átruházásáról.
A Metro német nagykereskedelmi áruházlánc, amely egyébként minden „de és ha” nélkül elítélte a háborús agressziót, mintegy 10 ezer helyi alkalmazottjáért viselt felelősségével indokolja maradását, persze az sem elhanyagolható szempont, hogy 2022-ben 29 milliárd eurós éves bevétele 10 százalékát az orosz piacon termelte ki.
Végül a német Bayer is a maradásra voksol.
Az alapvető egészségügyi és mezőgazdasági termékek – mint például a rák-, szív- és érrendszeri kezelések, a terhes nőknek és gyermekeknek szánt egészségügyi termékek, valamint az élelmiszer-termesztéshez szükséges vetőmagok – visszatartása csak megsokszorozná a háború áldozatainak a számát – áll a vállalat közleményében.
A kivonulás tehát nem is olyan könnyű, a vállalatok egy része gyakorlatilag elveszett az amerikai, európai és orosz szankciók Bermuda-háromszögében – mondja Michael Harms, a német vállalatokat képviselő keleti üzleti szövetség vezetője.
Először is egy olyan vevőt kell találniuk, amelyet a Nyugat nem szankcionál. Oroszországban azonban a szóba jöhető üzletemberek gyakran olyan emberek, akik jó kapcsolatban állnak a kormánnyal, ezért Nyugaton már felkerültek a feketelistákra – fűzi hozzá.
Emellett nagy árengedménnyel kell eladniuk, azaz szinte elajándékozniuk az érdekeltségeiket olyan embereknek, akiket nem kedvelnek, akik közel állnak a rezsimhez.
Ezenkívül Oroszország bevezetett egy trükkös szabályt is, amely szerint a piacról kivonuló cégeknek 10 százalékos kilépési adót kell fizetniük, átruházott érdekeltségük értéke után számítva. Az amerikai vállalatoknak ráadásul a befizetéshez engedélyt kell kérniük a washingtoni pénzügyminisztériumtól is, különben az amerikai szankciókkal kerülnének szembe – mondta Maria Shagina, a berlini Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének szakértője.
Így aztán több száz vállalat csendben úgy döntött, hogy lesz, ami lesz, de inkább marad.
Az Európai Központi Bank (EKB) felszólította a Raiffeisen Bankot, hogy hagyjon fel oroszországi tevékenységével.
A Reuters szerint az EKB cselekvési tervet sürget a bank oroszországi tevékenységének megszüntetésére. Tisztázzák, hogy a terv az orosz részleg eladását vagy bezárását javasolja.
Az osztrák tisztviselők „indokolatlan beavatkozásnak” minősítették az EKB lépését.
A Raiffeisen Bank szóvivője elmondta, hogy a bankcsoport felgyorsítja az üzletértékelést, és vizsgálja az orosz piacról történő „jól irányított kivonulás” lehetőségeit – írja az Unian ukrán hírügynökség.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
