Itt megtudhatja, hol talál támogatást az Európába költözésedhez, akár különféle programokon át, és még az is lehet, hogy ezért pénzt is kap.
Az ösztönzőkre épülő költözési programok az utóbbi években egész Európában felbukkantak.
Fogyatkozó közösségek felfigyeltek a külföldre költözés és munkavállalás iránti növekvő érdeklődésre, és olcsó lakhatással, valamint támogatásokkal próbálnak új lakókat csábítani.
Némelyik kezdeményezés annyira népszerű lett, hogy lezárták a jelentkezést, másokra 2026-ig még lehet jelentkezni.
Íme, hogyan találhat támogatást az Európába költözéshez, és talán még pénzt is kaphat.
Egy toszkán kisváros segít fizetni a lakbérét
Az egyik legújabb olasz közösség, amely megpróbálja visszafordítani az elnéptelenedést, egy apró falu Siena nyugati dombjai között.
Radicondoli, egy középkori városka nagyjából egy órányira Firenzétől délre, ösztönzőcsomagot kínál bérlőknek és vásárlóknak egyaránt, abban a reményben, hogy hosszú távú lakókat vonz, ugyanakkor nem egy eurós házprogramról van szó.
A CNN Travel szerint Francesco Guarguaglini polgármester több mint 400 ezer eurót különített el idén új lakók csábítására, a lakásvásárlási támogatásoktól a zöldenergia-használók és a diákok támogatásáig.
Vonzerejének növelése érdekében Radicondoli a 2025 decemberéig jelentkező és 2026 elejéig beköltöző újonnan érkezők első két évének lakbérének felét is állja. Jogosultsági feltétel, hogy a vevők legalább 10 évre elköteleződjenek a maradás mellett. A bérlőknek legalább négy évig kell maradniuk.
A 2023-as bevezetés óta a város mintegy 60 új lakót fogadott, ami komoly lökést jelent egy olyan településnek, amelynek népessége az elmúlt évszázadban 3000-ről mindössze 966-ra csökkent. Mintegy 450 házából körülbelül 100 jelenleg üresen áll.
Az egy euróért romos házakat kínáló településekkel ellentétben Radicondoli hangsúlyozza, hogy ingatlanjai valódi piaci értéket képviselnek. Sok már lakott vagy karbantartott, így az újonnan érkezőknek nem kell nagy felújításokkal kezdeniük, mondta Guarguaglini a CNN-nek.
Programok, amelyek segítik a költözést egy spanyol vidéki faluba
Az elmúlt években több spanyol falu is kínált ösztönző programokat az odaköltözéshez, köztük az asztúriai Ponga és Extremadura régió települései.
Az önkormányzatokon keresztüli jelentkezési folyamatok azonban gyakran nehezen átláthatók.
Ehelyett mára két olyan projekt is létezik, amely a spanyol vidékre költözni vágyóknak nyújt segítséget. Mindkettő célja, hogy összekapcsolja a leendő új lakókat az önkormányzatokkal.
A Holapueblo a hatodik költözési programját indítja, jelenleg nyitva áll a jelentkezés. A program kifejezetten azokra a vállalkozókra fókuszál, akik kis közösségben szeretnének vállalkozást indítani.
A szervezet olyan településeket keres, amelyek új lakosokat fogadnának, és elkötelezettek amellett, hogy ösztönzőket és támogatásokat nyújtsanak, például megfizethető lakhatást és közösségi szolgáltatásokat.
Ezt követően összeköti a vállalkozni vágyókat ezekkel a településekkel, és támogatást nyújt a jelentkezési folyamat és a vállalkozás beindítása során.
A jelentkezéshez erős üzleti ötletre és a spanyolországi tartózkodásra és munkavégzésre feljogosító jogi státuszra van szükség.
A Volver al Pueblo egy hasonló platform, amely összegyűjti a vidéki térségek lakhatási, munka-, vállalkozási és földajánlatait, és segít a költözésben.
Az oldal „erőforrás-térképén” az érdeklődők tucatnyi megfizethető árú lakást és álláslehetőséget találhatnak.
Itt is a szervezet vezeti végig a jelentkezőket a folyamaton.
Írország akár 70 ezer eurót kínál a szigeteken álló házak felújítására
2023-ban Írország olyan programot indított, amely jelentős pénzbeli ösztönzőket fizet azoknak, akik egy üres házat vagy épületet állandó otthonná vagy bérbe adható ingatlanná alakítanak az ország part menti szigeteinek valamelyik közösségében.
A kezdeményezés az „Our Living Islands” program része, amellyel az ír kormány a szigeteken élők számát kívánja növelni.
„A cél, hogy fenntartható, élénk közösségek élhessenek, sőt gyarapodhassanak a part menti szigeteken még sok éven át”, közölte a kormány.
A program 30 olyan sziget közösségeit segíti, amelyeket nem kötnek össze hidak a szárazfölddel, és amelyeket az árapály időnként elzár.
A projekt részeként az ír kormány akár 70 ezer euró vissza nem térítendő támogatást fizet az egyre növekvő számú, elhagyott és leromlott állapotú szigeti ingatlan megmentésére és felújítására.
A támogatás feltételekhez kötött: van néhány kikötés.
Leendő lakóknak valamelyik szigeten ingatlant kell vásárolniuk és a tulajdonukba venniük. Az épületnek 2007 előtt kellett épülnie, és legalább két éve üresen kell állnia.
A pénz felhasználására is vannak szabályok: az összeg fordítható például szigetelésre, szerkezeti megerősítésre és felújításra.
Alapesetben legfeljebb 50 ezer eurós támogatás igényelhető. Ha a felújítás költsége meghaladja ezt az összeget, további legfeljebb 20 ezer euró kérhető, ha igazolni tudja, hogy az ingatlan romos, például szerkezetileg instabil vagy életveszélyes.
Szardínia ösztönzőket kínál házvásárlásra és gyermekvállalásra
Az elmúlt években olyan települések, mint Ollolai és Nulvi, egy presszókávé áráért kínált házakkal próbálták csábítani a szárazföldi olaszokat és a külföldieket.
A szardíniai hatóságok azóta egész szigetre kiterjedő népfogyás elleni intézkedéseket indítottak, amelyek akár 15 ezer eurót biztosítanak a faluba költözőknek házvásárlásra vagy felújításra, feltéve, hogy legalább öt évig ott maradnak állandó lakosként.
Az népfogyás elleni csomag nem csak a házak életre keltéséről szól, hanem a lakosság hosszú távú növeléséről és a helyi gazdaságok megerősítéséről is.
A regionális ösztönzők részeként havi 600 euró jár az első gyermek után, és 400 euró minden további gyermek után, amíg be nem töltik az ötödik életévüket.
A gazdaság élénkítésére pedig akár 20 ezer euró is igényelhető olyan, 3 000 fő alatti városban működő vállalkozás elindítására, amely helyi munkahelyeket teremt.
Egy skót szigeti rezervátum ingyenes szállást kínál
Akik nem akarnak ingatlanvásárlásba vagy lakcímváltásba belevágni, időnként különleges, otthontól távoli élményt kínáló állásajánlatokra is rábukkanhatnak.
Nemrégiben egy skót sziget hat hónapra keres valakit, számos kedvezménnyel és juttatással.
A Scottish Wildlife Trust őrt keres a Sutherland partjainál fekvő Handa apró szigetén található rezervátum felügyeletére.
Mindössze 10 percre van a szárazföldtől, mégis fényévekre a városi élettől: természeti paradicsom, ahol az ember mellett csak több tízezer tengeri madár lakik.
A sikeres pályázó ingyen szállást kap egy barátságos menedékházban, és körülbelül havi 5000 eurós fizetésre számíthat.
A természetvédelmi őr feladata a helyi madárállományok megfigyelése, a költési sikeresség és a stressz vagy zavarás jeleinek rögzítése.
A munkakör kihívásokkal is jár: az alapvető ellátmányért, a mosáshoz és a gázfőzőpalackok cseréjéért minden alkalommal át kell hajózni a szárazföldre, ha az időjárás engedi.
Sokak számára azonban ez is a vonzerő része, a kíméletlen atlanti fény, az elhagyatott, világos homokú strandok és a hanga borította sziklaperemek mellett.
Rekordszámú, 142 ezer vagyonos ember vándorol idén egyik országból a másikba egy felmérés szerint. A milliomosok legkeresettebb letelepedési célországai Amerika és az Egyesült Arab Emírségek. Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság is vészes tempóban veszíti el a milliomosait.
A brit–svájci Henley & Partners vagyonkezelési tanácsadó cég becslése szerint az idei évben várhatóan rekordszámú, 142 ezer dollármilliomos költözik egyik országból a másikba. Ez 6 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest, a szám pedig jövőre akár 165 ezerre is emelkedhet.
Amerika és az Egyesült Arab Emírségek a legvonzóbb milliomoscélpontok
A magas nettó vagyont felhalmozó magánszemélyek számára a legvonzóbb letelepedési célország az Egyesült Arab Emírségek, ahol közel 10 ezer milliomossal lesz több az idén, amit az Egyesült Államok követ 7500-zal.
Mindkét országban csaknem megduplázódott az 1 millió dollár feletti vagyonnal rendelkezők száma 2014 óta.
A globális mobilitási trendek átrendezik a vagyonáramlás térképét – ennek Nyugat-Európa a legnagyobb vesztese. A jelentésből az is kiderült, hogy hány milliomos keresi Magyarországot.
Nyugat-Európa gyorsan veszti a milliomosait
A felmérés szerint az Egyesült Királyságban az idén várhatóan 16 500 milliomossal lesz kevesebb, összesen 92 milliárd dollárnyi vagyonnal, ami hatalmas veszteség a szigetországnak.
Az adatok szerint 2014 és 2024 között az Egyesült Királyság elvesztette milliomosainak 9 százalékát.
Az ország 2022 februárjában megszüntette az első szintű befektetői vízumot, tavaly márciusban átalakította a nem állandó lakhellyel rendelkezők adórendszerét, majd a Munkáspárt módosította az örökösödési adószabályokat, amely mind komoly lendületet adhatott a kivándorlásnak.
Franciaország milliomosainak száma várhatóan 800-zal csökken, Spanyolország akár 500-zal, Németország pedig 400-zal. A németeknél ez egy negatív tendenciaváltás, ugyanis náluk az ezt megelőző tíz évben a magas nettó vagyont felhalmozók száma 10 százalékkal nőtt.
A világelit szereti a mediterrán országokat is
A jelentés szerint globálisan az európai országok közül pozitív mérlegre számíthat Portugália (800 milliomos érkezhet), Görögország (400), Olaszország (200), Spanyolország (100-200). Érdekesség, hogy az idei Globális Letelepedési Program Index két új célországának egyike Magyarország, amely 67 ponttal a 6. helyen áll.
Ha európai szinten vizsgáljuk a bevándorlást – ahol figyelembe vesszük az EU-n belüli migrációt is –, az eredmény némileg módosul:
Olaszország (3600-an érkezhetnek),
Portugália (800),
Görögország (400),
Spanyolország (200-300),
Hollandia (100),
Horvátország (50),
Magyarország (50).
Magyarországon a milliomosok létszáma 55 százalékkal nőtt 2014–2024 között. Az ország mellett szólhat a kedvező adózási és pénzügyi környezet, a kulturális környezet, vagyis az életminőség, a geopolitikai középponti szerep és a biztonság. Ez utóbbi különösen fontos.
A milliomosok érkezésükkel tőkét hoznak az országba ingatlan, állampapír vagy vállalkozás formájában, munkahelyeket teremtenek, növelik az adóalapot, és hosszú távon presztízst építenek a gazdasági ökoszisztémának. Egyetlen ilyen személy akár több millió eurós befektetést hozhat.
Az utóbbi hónapokban minimálisra csökkent a cégbejegyzések száma Ukrajnában, míg Lengyelországban az ukránok folyamatosan regisztrálják a vállalkozásaikat és pótolják a munkaerőhiányt.
Alig kevesebb mint 2700 jogi személy – ez a legalacsonyabb adat az elmúlt hat hónap átlagában – vészesen csökken az Ukrajnában regisztrált vállalkozások száma, az előző év első hat hónapjához képest 67 százalékos a zuhanás. A Vkurszi platform üzletelemző szolgáltatásának adatai szerint a novemberi statisztika valamelyest kedvezőbben alakult, 2885 újdonsült jogi személyt regisztráltak, ami 6 százalékos javulás éves alapon.
Az egyéni vállalkozók lelkesedése is alábbhagyott. Októberben 17 432 ilyet vezettek be a nyilvántartásba, novemberben ennél kevesebben, 16 061-en vágtak bele e tevékenységbe. Ugyanakkor az ukránok ez év eleje óta több mint 10 ezer céget regisztráltak Lengyelországban. Ebből 9829-et március 1-je után – írja a Business Insider Polska. Minden negyedik vállalat építkezéssel foglalkozik, az újonnan létrehozottak 16 százaléka informatikai, 7 százaléka szállítási és logisztikai szolgáltatásokat kínál.
A lengyel üzleti lap szerint az ukránok azokat a réseket töltik be, ahol hiányoztak a lengyel szakemberek.
Az ukrán Nova Posta és a Lviv Croissants (az egyik legnagyobb ukrán gyorséttermi franchise) már megnyitotta lengyelországi fiókjait. A Mastercard elemzése szerint nem csak a nagyvállalkozások költöznek: az ukrán kis- és középvállalkozások 28 százaléka már kiterjesztette a tevékenységét külföldi fogyasztókra.
Az ukrán kkv-k legfontosabb piacai között szerepel az USA (30 százalék), Lengyelország (27), Németország (13), Nagy-Britannia (10), Litvánia (10) és Kanada (10). A Gyija.Business felmérése szerint leginkább a bútorgyártók, a könnyű- és a gépipar kívánja fejleszteni az exportot.
Anna Derevjanko, az Európai Üzleti Szövetség (EBA) vezérigazgatója szerint a február 24-i orosz inváziót követően az üzleti fejlődés három szakasza tapasztalható Ukrajnában. Először, február-március folyamán a vállalkozások önfenntartása volt. A következő szakasz az alkalmazkodás, amikor a cégek nagy része a háború előtti mutatók 60–100 százalékát termelte. Az utolsó etap az energetikai infrastruktúra ellen indított támadás után kezdődött.
A Nova Posta számára az ukrán menekültek a terjeszkedés hídjává váltak Lengyelországban – azt tervezik, hogy az ország összes nagyobb városában fiókot nyitnak. Minden a körülményektől függ. Ezért az EBA létrehozta a Global Business for Ukraine-t, amely összehozza a külföldi és az ukrán vállalkozásokat, az előbbieket Ukrajnába, az utóbbiakat külföldre segíti.
Az EBA mellett az ukrán külügyminisztérium is elindította a Nazovnyi (Kint) platformot, ahol a vállalkozásokat az új piacokra lépéskor kialakuló problémák megoldásában segítik.
A kormány és a hadvezetés természetesen a védelemre és az ellentámadásra összpontosít, de a hátországban is fontos akciókat hajt végre. November közepéig 772 kelet-és dél-ukrajnai vállalatot sikerült a biztonságosabb nyugati megyékbe telepíteni, ezzel mintegy 35 ezer munkahelyet tudtak megőrizni – közölte Facebook oldalán Daniil Hetmancev, a parlament adóügyi bizottságának vezetője, erről az UNN ukrán hírügynökség számolt be a hét elején.
Ebben a hatalmas állami logisztikai műveletben döntően két nagy állami vállalat, a vasúttársaság (Ukrzaliznyicja) és a posta (Ukrposta) vett részt. Az állami vagyonügynökség telephelyeket keresett és intézte a kedvezményes bérleti konstrukciókat. Az áttelepített vállalatok túlnyomó többsége, 605 már működik is. Nem csupán 35 ezer állás maradt meg, de további hétezret hoztak létre a tranzakciók során – fűzte hozzá a vezető. A megmenekült cégek már 1,14 milliárd hrivnya szociális hozzájárulást be is fizettek az államkasszába.
Harkiv, 2022. július 6. Ukrán katona egy orosz rakétatámadásban megsemmisült iskolaépület romjai között a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. július 5-én. MTI/AP/Andrii Marienko
Nem hallgatta el azonban, hogy 261 cégnek még keresik a megfelelő helyet, ezeket is mihamarabb szeretnék biztonságban tudni. Összesen 634 társaságot azonban egyelőre nem tudnak „elmozdítani”, azok ugyanis a megszállt területek belsejében vannak, erős orosz felügyelet alatt, s még nem kérték az áttelepítést.
A nyugati és középső megyékben pótlólagos kereslet jött létre amiatt, hogy egyrészt a cégeket sikerült odavinni, másrészt több millió ukrán állampolgár az ottani lakóingatlanokban talált menedéket. Az alapellátás megszervezését azonban erősen hátráltatja a sok áramkimaradás, továbbá az, hogy az orosz támadások miatt óriási károk keletkeztek az infrastrukturális rendszerekben.
Ennek ellenére a lengyel határhoz közeli körzetekben viszonylag zavartalan az ipari termelés, sőt. Voliny megyében hétfőn újra megnyitották a 2017-ben átadott ipari parkot. A Novovolinszkban kialakított 20 hektáros területen élelmiszer-feldolgozó és logisztikai szolgáltató cégek vannak, illetve lesznek jelen. A termékeket így rögtön könnyen átszállíthatják Lengyelországba és más uniós országba. A kormány további exportösztönző lépésekre készül, kifejezetten az ehhez hasonló ipari parkokban megtelepedett ukrán cégeket megsegítve.
A kormány közben folytatja a nyáron megkezdett és jobbára kisebb cégeket érintő úgynevezett kis privatizációt. Szeptember–november folyamán 120 sikeres árverést hajtottak végre, ezekből 1,8 milliárd hrivnya bevétele lesz az államnak, ebből eddig 1 milliárd hrivnya folyt be a kasszába.
December végéig az állami vagyonügynökség újabb 80 árverést szeretne tartani, míg jövőre a nagy privatizációt is szeretnék elkezdeni, annak során főleg közepes és nagyvállalatok kerülhetnek magánkézbe. Az ügynökség szerint a jelentkezők gyorsan alkalmazkodtak a körülményekhez, átlag 4-5 vevőjelölt verseng egy-egy vagyonelemért.
Az ügynökségnél lévő lista mintegy 2000 állami céget tartalmaz. Denisz Smihal kormányfő november közepén azt mondta, hogy a kormány működésének kezdetekor még 3500 állami cég működött közpénzből, ebből jelölték ki az említett kétezer vállalatot.
Kijev a nyár óta különféle kedvezményes hitelekkel, a telephelyi vagy irodabérleti díjak egy részének az elengedésével vagy a bérleti szerződés futamidejének meghosszabbításával segíti a bajba jutott magán vállalatokat. Ennek ellenére természetesen több száz magáncég egyszerűen lehúzta a rolót, mert vagy megsemmisültek a vagyontárgyai vagy nem tudta fizetni sem a hiteleit, sem az alkalmazottait vagy maguk a dolgozók elmenekültek biztonságosabb megyékbe, miközben a cég maga nem települt át.
Az államkasszát majd gazdagíthatja az Ukrajna területén működő orosz és belorusz cégek és magánszemélyek elkobzott vagy elkobzandó vagyonelemeinek értékesítése is, illetve azok kereskedelmi célú felhasználása. De csak majd, mert ebből még nem nagyon jött be pénz, kivéve a vasúti tehervagonokat. A lefoglalt járművek felhasználásával 1,3 milliárd hrivnya már beérkezett. Egy májusi törvény szerint az ukrán hatóságok kötelesek rögzíteni minden egyes tranzakciót és azt is, hogy az adott vagyonelem eladásából vagy hasznosításából mennyi pénz jött az állami vagyonügynökségen keresztül.
A Miniszteri Kabinet sürgős intézkedési tervet fogadott el a gazdasági egységek biztonságos megyékbe való átköltöztetésével kapcsolatban.
Az információk szerint azokat a vállalatokat evakuálnák, melyek a háború sújtotta területeken működtek, illetve azokat, amelyek olyan területeken vannak, ahol megvan az esély az esetleges harcokra. Az intézkedéseket március végéig kell befejezni.
A cégek felszereléseit vonaton, illetve az Ukrposta segítségével szállítanák majd át az új helyszínre. A vállalkozásoknak megtérítenék a szállítás, valamint az árambekötés árát.
Met with Commissioner @PaoloGentiloni. Following @ZelenskyyUa’s initiative, I invited the EU to take a lead in rebuilding one of Ukraine’s war-torn regions. The EU will also support Ukraine’s economic recovery, further integration of goods & services into the EU’s Single Market. pic.twitter.com/8KK6GPz04Q
89 vállalat költözött Nyugat-Ukrajnába a harcok miatt. A hírt Danilo Hetmancev parlamenti képviselő közölte Telegram-csatornáján.
„Folyamatosan dolgozunk a vállalatok háború sújtotta övezetekből való kimenekítésén. Már 89 céget helyeztünk át” – közölte.
Elmondása szerint 47 vállalat már megkezdte a működését. Mindemellett 1120 kérvény érkezett különböző cégektől, hogy szeretnék Nyugat-Ukrajnába helyezni vállalataikat.
81 bank, 65 biztosító és 126 vagyonkezelő cég szerepel a New Financial londoni agytröszt listáján, amelyet a Bloomberg ismertet. Ez 7400 munkahely megszűnését és 900 milliárd font elvesztését jelenti Nagy-Britanniának.
Hova mentek a cégek, a pénzügyi szakértők és a pénzek? Egyelőre nagy verseny folyik Amszterdam, Frankfurt és Párizs között. Sőt, még szóba jön Dublin is.
A New Financial szerint a nagyobb pénzügyi cégek igyekeznek egyenlően elosztani az új vállalkozásokat az EU tagállamai között. Van olyan pénzügyes cég, amely feldarabolja magát, és az egyes részlegeket más-más fővárosokba telepíti.
A londoni City egyáltalán nem véletlenül kampányolt a bennmaradás mellett, mert a szakértők megjósolták, hogy komoly veszteséget okoz majd a kilépés. Egy év telt el, és a veszteség 900 milliárd font. Veszélybe kerülhet London globális szerepe, mely eddig New York mögött a második helyre volt elég, de félő, hogy ebben közrejátszott az uniós tagság is.
Globális Britannia jelszóval kampányolt Boris Johnson miniszterelnök a kilépés mellett, de ez csak a lakosság meggyőzésére volt elég, a hidegen számító pénzügyeseknek kevésnek bizonyult. Ráadásul ez még csak a kezdet.
„Minthogy az új helyszíneken nincsenek meg a régi körülmények, ezért arra számíthatunk, hogy csepegtetve folytatódik a kitelepülési folyamat Londonból az Európai Unióba. Ahogy az EU egyre komolyabban veszi ezt az áttelepülést, és szigorítja az ellenőrzést, úgy fognak növekedni a számok, amelyek azután címlapsztorit érnek a szaklapokban” – nyilatkozta William Wright, a New Financial ügyvezető igazgatója a Bloombergnek.
