A koszovói nemzeti bank január elején jelentette be, hogy februártól kizárólag euróval lehet fizetni Koszovó területén, minden más pénznem csak a külföldi tranzakciók megvalósítására használható.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerdán arról beszélt, hogy a dinár kivezetéséről szóló döntés, illetve az, hogy február elsejétől kizárólag euróval lehet fizetni Koszovó területén, nem a kormány, hanem a független központi bank döntése.
A koszovói nemzeti bank január elején jelentette be, hogy februártól kizárólag euróval lehet fizetni Koszovó területén. Az észak-koszovói, többségében szerbek lakta településeken viszont a szerb dinár a fő fizetőeszköz. Akkor is az maradt, amikor lezárult az 1998-1999-es koszovói háború, és azt követően is, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, míg az ország többi részén előbb a német márka, majd az euró vált a hivatalos pénznemmé.
Az Egyesült Államok, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország viszont arra kérte Pristinát vasárnap, hogy halassza el a dinár betiltására vonatkozó döntést, legalább addig, amíg nem találnak más megoldást. Egyrészt azért, hogy elkerülhetők legyenek a további feszültségek, másrészt viszont azért is, mert a szerbek lakta települések intézményei, különösen az iskolák és a kórházak a szerb dinár betiltása esetén súlyos problémákkal szembesülnének.
Hivatalos adatok szerint a koszovói szerb lakosság mintegy fele kapja nyugdíját, fizetését vagy a szociális támogatást a szerb költségvetésből dinárban. Amennyiben a jövőben csak euróban fizethetnek Koszovó területén, az a pénzváltás során veszteséget jelentene nekik.
Albin Kurti szerdán leszögezte, hogy Koszovóban az euró a hivatalos fizetőeszköz, nem akarják bevezetni az albán leket, vagy az évek óta emlegetett koszovói pénznemet, a dardant. Mint mondta, kizárólag az Európai Unió által is használt pénznem használatára kérik a Koszovóban élőket.
Vjosa Osmani köztársasági elnök viszont már arról beszélt, hogy lehetséges, hogy várnak még egy kicsit, és nem február elsejétől vezetik ki a dinárt, hogy az Észak-Koszovóban élők új, euró alapú számlát tudjanak nyitni.
Szerbia úgy véli, hogy a dinár betiltása újabb lépés afelé, hogy ellehetetlenítsék a koszovói szerbeket, és elűzzék őket szülőföldjükről. A pristinai vezetés viszont azzal indokolta a döntést, hogy a szerb dinár a koszovói központi bank megkerülésével, a szerb intézményrendszeren keresztül jut be Koszovóba, így útja teljesen követhetetlen, akár illegális tevékenységre is fordítható. Pristina szerint azokat a támadókat is ezeken az illegális csatornákon keresztül pénzelték, akik tavaly szeptemberben támadtak rendőrökre Banjska közelében.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Kizárólag euróval lehet fizetni február elsejétől Koszovóban, minden más pénznem csak külföldi tranzakciókhoz használható. A döntés felháborodást váltott ki Szerbiában, mert a koszovói szerbek mintegy felének dinárban folyósítják juttatásait.
Februártól kizárólag eurót lehet elfogadni készpénzfizetésnél az ország egész területén, vagyis leállítják a pénzforgalmat azokon a településeken is, ahol többségében szerbek élnek – adta hírül az MTI a koszovói központi bank döntését.
A szerb dinár ezeken a településeken mindeddig a fő fizetőeszköz volt, akkor is az maradt, amikor lezárult az 1998–1999-es szerb–koszovói konfliktus, és azt követően is, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
Amennyiben a jövőben csak euróban fizethetnek Koszovó területén, akkor a pénzváltás sokaknak jelenthet anyagi veszteséget.
Pristina szerint ezeken az illegális csatornákon keresztül pénzelték azokat a támadókat is, akik tavaly szeptemberben támadtak rá rendőrökre Banjska település közelében.
A mostani döntést a pristinai vezetés azzal indokolta, hogy a szerb dinár a koszovói központi bank megkerülésével, a szerb intézményrendszeren keresztül jut be Koszovóba, így útja teljesen követhetetlen, akár illegális tevékenységre is fordítható. A hivatalos adatok szerint a koszovói szerb lakosság mintegy fele kapja nyugdíját, fizetését vagy a szociális támogatást a szerb költségvetésből dinárban.
Alekszandar Vucsics is reagált Pristina lépésére
Alekszandar Vucsics szerb elnök szerint a pristinai lépés aláássa a Szerbia és Koszovó között brüsszeli közvetítéssel több mint tíz éve zajló párbeszédet, célja pedig a koszovói szerb lakosság elűzése. A davosi Világgazdasági Fórumon tartózkodó szerb államfő a találkozóin az újabb fejleményekről is tájékoztatta az ott tartózkodó politikusokat és diplomatákat.
Miroslav Lajcak, a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős uniós biztos megerősítette, hogy mind a szerb, mind a koszovói fél tájékoztatta a pénzforgalom leállításának a tervéről.
Reményét fejezte ki, hogy a helyzet nem mérgesedik el emiatt, és a két fél békés megoldást talál.
Továbbá hozzátette: tájékoztatta az uniós illetékes szerveket a tervezett koszovói lépésről és a szerb aggodalmakról, és az EU hamarosan hivatalosan is állást foglal az ügyben.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Koszovó energiaelosztó vállalata, a KEDS szerint hétfő reggel 8 órától időzített áramkimaradások lesznek a hazai energiatermelés csökkenése és az importból beszerzett üzemanyag magas ára miatt.
A fogyasztók minden nyolc órából hatban kapnak áramot, kettőben nem.
Ezt Viktor Buzhala, a KEDS szóvivője közölte a Reuters hírügynökséggel az MTI szerint. Arról nem szólt a cég, hogy mikor ér véget a megszorítás.
A szóvivő elmondta, hogy a fogyasztás jelentősen meghaladja a lignitfűtésű erőművekből és a megújuló energiaforrásokból származó hazai energiamennyiséget. Míg a felhasználható energiamennyiség mindössze 500 MWh/h, a fogyasztás eléri a 800 MWh/h-t is, a téli időszakban pedig több mint kétszeresére nőhet a háztartások fogyasztása, hiszen villamosenergiát használnak a fűtéshez is.
Az ország villamosenergia-termelésének mintegy 90 százaléka szénből származik, azonban az áramszolgáltató azt közölte, hogy generátorainak csaknem felét leállította karbantartás céljából, hogy felkészítse őket a télre. A vasárnap kiadott közlemény szerint az ország a villamoshálózatának üzemeltetője, a KOSTT cég nem engedheti meg magának, hogy drágán villamos energiát importáljon, a hazai termelésre kell támaszkodnia.
Hasonló áramkimaradásokat vezettek már be tavaly decemberben is, amikor a fogyasztás rekordszintre nőtt a fagypont alatti hőmérséklet miatt. Augusztus elején a koszovói parlament 60 napos energia-szükséghelyzetet hirdetett ki, hogy a kormány meg tudjon tenni minden szükséges lépést a válság kezelésére, beleértve az áramkimaradásokat is.
Koszovó egyébként egy vitatott jogállású terület: a helyi albán többség által kikiáltott államot csak a nemzetközi közösség egy része ismeri el.
A villamosenergia-válságtól szenvedő Koszovó kormánya megtiltotta az országban a kriptovaluta-bányászást, hogy visszaszorítsa az áramfogyasztást – közölte a Koha Ditore című pristinai napilap szerdán.
A kormány kedden döntött arról, hogy az országot sújtó, évek óta nem tapasztalt mértékű energiaválságot minden eszközzel igyekszik megoldani, így például az óriási energiákat felemésztő kriptobányászat megtiltásával is.
Artane Rizvanolli gazdasági miniszter tájékoztatása szerint a rendvédelmi szervek lecsapnak minden olyan helyre, ahol feltételezhető, hogy kriptobányászat zajlik, de nem a tevékenység visszaszorítása a cél, csak az energiatartalékok védelme.
Koszovóban számos fiatal kezdett kriptovaluta-bányászatba az utóbbi években egyrészt az olcsó villamosenergia miatt, másrészt pedig azért, mert nagyon magas a munkanélküliségi arány az országban, és a fiatalok így tudnak bevételhez jutni.
Koszovó december eleje óta komoly energiagondokkal küzd, hőerőművei többször is meghibásodtak, az országnak pedig nincs pénze arra, hogy a magas energiaimport-árakat állja. Emiatt az országban többször is áramkimaradások voltak az utóbbi hetekben. A kormány december elején 60 napos válsághelyzetet hirdetett, és bejelentette, kénytelen lesz szigorú lépésekkel korlátozni az elektromosenergia-használatot.
Koszovó elektromos energiájának 90 százalékát a szénnel üzemeltetett hőerőművek állítják elő, ezzel viszont az erőművek jelentősen szennyezik a levegőt.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Az energiaválság minden országot elér, Koszovóban azonban rég nem látott mértékben eszkalálódik a helyzet.
Koszovó az elmúlt évtized legsúlyosabb energiaválságát éli meg, míg a lakosok azon gondolkodnak, hogy miként tudnák átvészelni ezt a példátlan válságot.
Miután Koszovó áramelosztója, a Kosovo Energy Distribution Systems (KEDS) a múlt héten közölte, hogy további értesítésig kétórás áramszünetet vezet be, a lakosság és a vállalkozások is a generátorokhoz fordulnak, hiszen az országban minden korábbinál súlyosabb az energiaválság: a műszaki hibák és a szélsőséges időjárás miatt az egyébként is gyenge erőművek termelésének egy része leállt.
A Reuters arról számolt be, hogy a kormány pénteken 60 napos szükségállapotot hirdetett, mely azzal jár, hogy még ennél is szigorúbb intézkedéseket vezethetnek be, és növelhetik az elrendelt áramszünetek időtartamát, ezzel együtt azonban az is lehetőség válik a szükségállapot elrendelésével, hogy a kormány több pénzt fordítson az energiaimportra.
Az importárak azonban ugrásszerűen növekedtek az előző év azonos időszakához képest, amikor még csak 70 euróba került megawattóránként – most azonban ugyanezért a mennyiségért 515 eurót kérnek. Mivel európai viszonylatban Koszovóban a legolcsóbb a lakossági áram, és a kormány is masszívan támogatja a rezsicsökkentést, az ország vezetése két lehetőség előtt áll: vagy áramszünet lesz, vagy áremelés.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
