Olaf Sholz kancellár az új IRIS-T légvédelmi rakéták hadrendbe állításakor azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy megszegte a fegyverzetkorlátozási megállapodásokat.
Az első Iris-T rendszert a Hamburg közeli Todendorfban, szerdán állították hadrendbe – számolt be a a The Defence Post. Az eseményen Olaf Sholz kancellár arról beszélt, hogy Oroszország évek óta gyorsított ütemben fegyverkezik, és főleg a rakéták, illetve a cirkáló-rakéták számát növeli.
Ezek közül jó néhányat a Kalinyingrádi exklávé területére telepítettek az oroszok, ami alig 530 kilométerre található Berlintől. Vlagyimir Putyin ezzel megszegte a fegyverzetkorlátozási megállapodásokat ‒ hangoztatta a kancellár. Olaf Sholz úgy fogalmazott: „Bűnös hanyagság lenne, ha ezt válasz nélkül hagynánk.”
Azt is mondta, hogy az új Iris-T üteg a közös európai légvédelmi rendszer része. (A Sky Shield Initiative elnevezésű, 2022-ben indított programhoz eddig már 22 állam, köztük Magyarország is csatlakozott.) A Bundeswehr hat Iris-T SLM-rendszert rendelt, 950 millió euróért a Diehl Defence vállalattól, amelyeket 2027 májusáig kell leszállítani. Ez a légvédelmi rendszer az egyik legkorszerűbb és eddig csak az ukrán hadsereg használta. Berlin, mint Kijev a második legnagyobb támogatója, már négy Iris-T SLM rendszert szállított Ukrajnának, és további nyolcat ígért.
Az Ukrajnába küldött Iris-T rendszerek teherautóra szerelt kilövőállásairól 40 kilométer távolságban lévő légi célok ellen is lehet rakétákat indítani. A német kancellár Todendorfban azt mondta: „Ukrajnában az Iris-T eddig több mint 250 rakétát, drónt és cirkálórakétát lőtt le, ezzel számtalan életet megmentve.” Ugyanakkor Olaf Scholz azt is sürgette: Európa ne csak a védelmi rendszereit fejlessze, hanem növelje a precíziós rakétáinak számát is, „hogy Oroszországhoz képest ezen a stratégiailag fontos területen se maradjon veszélyes szakadék”.
A kancellár hangsúlyozta: „A legfőbb feladatunk az, hogy biztosítsuk a békét és megakadályozzuk a háborút. Nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy minden ellenünk irányuló fegyveres agresszió súlyos következményekkel járna a támadóra is.”
Júliusban Washington és Berlin bejelentette, hogy 2026-ban megkezdik a nagy hatótávolságú amerikai rakéták, köztük a Tomahawk cirkálórakéták németországi telepítését.
A német Rheinmetall fegyvergyártó konszern légvédelmi rendszerek közös gyártását kezdi meg Ukrajnában – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál Armin Pappergernek, a Rheinmetall vezérigazgatójának a nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Papperger a konszern éves közgyűlésén bejelentette, hogy újabb vegyesvállalat létrehozását tervezi Ukrajnában a légvédelem területén. Azt is bejelentette, hogy a korábban megígért 40 darab Marder 1A3 páncélozott szállítójárművet e hónaptól szeptemberig leszállítják Ukrajnának.
A vezérigazgató megjegyezte, hogy valószínűleg még legalább egy-két évnek kell eltelnie, amíg a gyártás megkezdődik. Ugyanakkor további részletekről nem számolt be.
2024 márciusában vált ismeretessé, hogy a német Rheinmetall hadiipari konszern Ukrajnában legalább négy gyár építését tervezi, amelyek fegyvereket gyártanak majd. Ugyanakkor, amint azt az ukrán védelmi minisztérium megjegyezte, az egyik gyártóüzemet már elindították. Ez számos katonai felszerelést gyárt a partnerországok területén, de ukrán alkatrészekből.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
