Az európai átvitelirendszer-üzemeltetők az idei télre növelik a villamosenergia-export kapacitását Ukrajnába és Moldovába – tette közzé szervezetük, az ENTSO-E.
Ez év júniusa óta számos ukrajnai erőmű megsemmisült, emiatt az előttünk álló télen nagy áramhiány várható Ukrajnában. Ezért a szárazföldi Európa átvitelirendszer-üzemeltetői (TSO-k) felmérték, mit tehetnek az eddiginél nagyobb villamosenergiaexport-kapacitás rendelkezésre állása érdekében az energiarendszer stabilitásának és működési biztonságának fenntartása mellett.
Megtalálták a megoldást
Számításaik eredményei lehetővé tették a TSO-k számára, hogy a tél folyamán az Ukrajnába és Moldovába irányuló exportkapacitás-korlátot 2100 megawattra (MW) emeljék. Ez 400 MW-os növekedést jelent a korábbi értékhez képest. A villamosenergiaexport-kapacitás jelentős növelése újabb jele az európai TSO-közösség erős támogatásának és szolidaritásának Ukrajna és Moldova népével – hangsúlyozza az ENTSO-E közleménye.
A 2100 MW-os exportkapacitás korlát 2024. december 1-jétől lép életbe.
2025 márciusától az átvitelirendszer-üzemeltetők havonta újraértékelhetik az EU, valamint Ukrajna és Moldova közötti kereskedelmi kapacitáskorlátot.
Ukrajna előre kifizeti az áramot
A Világgazdaság korábban beszámolt, hogy bár Ukrajna áramimportjának iránya időszakonként eltérő, de jellemzően Magyarországról érkezik a legnagyobb segítség. Mint piaci forrásunk jelezte, így lesz ez most is. „Ukrajna nagyon megszorult, mindenhonnan szívesen fogad áramot, és tisztességesen fizet, mégpedig előre. A legtöbb áram továbbra is Magyarországról megy ki, az ehhez szükséges műszaki feltételeket a Mavir korábban már megteremtette, és azok most is rendelkezésre állnak” – közölték.
Magyarország ukrajnai áramexportja nemcsak Ukrajna villamosenergia-ellátását és az érintett kereskedők tevékenységét segíti. Kedvez a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásának és az árampiaci kilengések tompításának is azzal, hogy piacot biztosít a hazai naperőművek áramának olyan időszakokban, amikor az éppen nem eladható, és amikor emiatt leesnek a tőzsdei áramárak.
Tízmillió euró érkezik
A NEC Ukrenerho társaság 10 millió eurós támogatást kapott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRR), ezt a társaság tette közzé a Facebookon. A társaság a pénzt a kritikusan fontos működési költségeinek fedezésére és likviditásának támogatására fordítja A megállapodás szerdán született.
A bejegyzés szerint az EBRR az Ukrenerho megbízható partnere, jelentős támogatást nyújt számára a háború alatt. A korábbi banki támogatások és hitelek az átvitelirendszer-hálózat helyreállításának és drága berendezések, különösen egyes transzformátorok beszerzését segítették.
Hozzájárultak a társaság likviditásának fenntartásához is nehéz körülmények között.
Ezenkívül az EBRR finanszírozza az Ukrenerho kulcsfontosságú alállomásain a passzív védelmet szolgáló munkát.
Az eddigi 1700 megawattról 2100 megawattra emelik 2024. december 1-től a szomszédos uniós tagállamok az Ukrajnába és Moldovába irányuló villamos energia exportkapacitás határértékét a súlyos téli ukrajnai áramhiány enyhítése érdekében – jelentette be a fontos döntést kedden az európai átvitelirendszer-üzemeltetők együttműködési szervezete (ENTSO-E).
A hírt az Európai Bizottság üdvözölte, miután a Bizottság elnöke és a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője szeptemberben hathatós lépéseket ígért az orosz támadások miatt súlyosan meggyengült ukrajnai áramellátási helyzet segítése érdekében. A hír azt jelenti, hogy Magyarországról is több villamos energia áramolhat Ukrajna felé, ha szükség lesz rá a téli kritikus időszakban.
Az ENTSO-E rövid közleménye emlékeztet rá, hogy számos ukrajnai erőmű megsemmisülését és a 2024-25 telén várható nagy villamosenergia-hiányt követően június óta vizsgálják a rendszerüzemeltetők az Ukrajnába és Moldovába irányuló villamosenergia-exportkapacitás növelésének megvalósíthatóságát úgy, hogy közben a villamosenergia-rendszer stabilitása és az üzembiztonság a kontinentális Európában is megmaradjon.
Ennek érdekében az átvitelirendszer-üzemeltetők közösen értékelték a villamosenergia-rendszer állapotát, és keresték a kapacitás maximalizálásának lehetőségeit erre a télre. A számítások eredményei lehetővé tették az átvitelirendszer-üzemeltetők számára, hogy az Ukrajnába és Moldovába irányuló exportkapacitás határértékét 2100 megawattra (MW) emeljék az idei télre.
Ez 400 MW-os növekedést jelent a korábbi értékhez képest.
Hangsúlyozzák: a villamosenergia-exportkapacitás e jelentős növelése újabb jele annak, hogy az európai átvitelirendszer-üzemeltetők közössége erőteljesen támogatja az ukrán és moldovai népet, és szolidaritást vállal vele.
Rögzítik: a 2100 MW-os exportkapacitás-korlátozás 2024. december 1-jétől lesz érvényben, és az átvitelirendszer-üzemeltetők 2025 márciusától havonta újraértékelhetik az EU és Ukrajna, illetve Moldova közötti kereskedelmi kapacitáskorlátot.
A megnövelt kapacitás teljes mértékben Ukrajna és Moldova rendelkezésére áll majd, az egyes országok számára nem lesz külön allokáció – közölte az ENSTO-E a Reuters kérdésére. Christelle Verstraeten, a szövetség szóvivője elmondta, hogy az exportkapacitás növekedés a Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia határkeresztező kereskedelmére rendelkezésre álló teljes kapacitás.
Ezt határonként az átvitelirendszer-üzemeltetők között elfogadott felosztási szabályok szerint osztják fel – írták a hírügynökségnek küldött e-mailben.
Az ukrajnai áramtermelési képességeket ért súlyos orosz támadások és a kánikula mellett júniusban a szomszédos országok közül messze a legmagasabb arányban, 42%-ban Magyarországról vásárolt villamosenergiát Ukrajna. Aztán ez júliusban is megtörtént.
A döntést külön közleményben üdvözölte az Európai Bizottság energiapiaci főigazgatósága is, amely a szolidaritás mellett utalt rá, hogy az IEA téli felkészülést sürgető minapi jelentése is felvetette: tovább kellene növelni az EU felől a két országba az exportkapacitások mértékét, ami a MAVIR-nak fontos feladatokat ad.
Magyarország a legjobban teljesítő országok között szerepel a Világbank Business Ready nevű új, az üzleti környezet minőségét mérő mutatórendszerében. A közszolgáltatások minősége tekintetében az 5. helyet, míg a hatékonyság szempontjából a 14. helyet szerezte meg Magyarország.
A Világbank 2023-ban indította útjára a Business Ready felmérést, melynek keretében első körben 50 országra kiterjedően vizsgálta meg azok üzleti környezetét, a szabályozási keretekre, valamint a cégeket és a piacokat érintő közszolgáltatásokra fókuszálva. A felmérésben kiemelt figyelmet kapott, hogy mennyire egyszerű a szabályozásnak való megfelelés, illetve mennyire hatékony a cégek számára a közszolgáltatások igénybe vétele. Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott, különösen a szabályozási pillér kategóriájában, ahol az 50 résztvevő ország közül a legjobb pontszámot érte el.
A Business Ready felmérés a magánszektor fejlődését szolgáló üzleti környezet minőségéről ad értékelést. A Világbank célja a felmérés eredményeinek közzétételével, hogy támogassa a gazdaságpolitikai reformokat, szakpolitikai tanácsokkal szolgáljon és adatokat szolgáltasson a fejlesztéspolitikai kutatásokhoz, valamint a potenciális gazdaságpolitikai beavatkozási területek azonosításához. A felmérés keretében a Világbank kormányzati és szakértői konzultációk, valamint céges kérdőívek adatainak segítségével értékeli az egyes országok teljesítményét.
A felmérés három fő pillérre épül: a szabályozási keretek, a közszolgáltatások minősége, valamint a hatékonyság a szabályozásnak való megfelelés, illetve a közszolgáltatások használata során. Magyarország két pillérben is az élmezőnyben végzett.
A szabályozási keretek pillérben Magyarország érte el a legjobb pontszámot a résztvevő 50 ország közül, a közszolgáltatások minősége tekintetében az 5. helyet, míg a hatékonyság szempontjából a 14. helyet szerezte meg Magyarország.
A felmérés által vizsgált tíz tématerület a cégek életciklusának és a piacon való részvételének összes szakaszára kiterjed, a cégalapítástól kezdve a működtetésen át egészen a megszüntetésig. Magyarország a tíz témakörből nyolc esetében az első tíz legjobb teljesítményt nyújtó ország közé került, különösen kiemelkedően szerepelt a cégalapítás, a munkaügyi szabályozás és a pénzügyi szolgáltatások területén. A felmérés mindezeken túlmutatóan kiterjedt a telephely-létesítés, közüzemi csatlakozások létesítése, nemzetközi kereskedelem, adózás, vitarendezés (szerződések érvényesítése), piaci verseny szabályozása és fizetésképtelenség szabályozásának témakörére.
Magyarország európai gazdasági fontosságát tovább növeli az a hír, hogy a BYD nem csak az autóbuszgyárát, hanem az első európai elektromosautó gyárat is Magyarországra hozza – tájékoztatott Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter hozzátette, a szükséges engedélyek birtokában az építési munkálatok Szegeden megindultak és zajlik az infrastruktúra kiépítése is, így jövőre már legurulhatnak az első BYD modellek a szegedi gyár gyártószalagjairól.
„Nem állunk meg itt, hiszen számunkra fontos, hogy az autóipar minden egyes szegmense a gyártástól a kutatáson át, a szolgáltatásokig jelen legyen Magyarországon, így most már a BYD és Magyarország közötti együttműködés további kiterjesztéséről egyeztettünk” – fogalmazott közösségi oldalán a miniszter.
Kiemelte, a jövő az elektromos autózásé. Azon országok gazdaságai lesznek a legerősebbek, ahol a jövő iparágának legnagyobb autógyárai épülnek.
Magyarország idén másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét egy kihívásokkal teli időszakban. Varga Mihály, a magyar Pénzügyminisztérium vezetője a PM közleménye szerint kiemelte, hogy a minisztérium szakértői felkészültek az elnökség egyik fontos feladatára, ami az uniós költségvetés 2025-ös elkészítése. A demográfiai és versenyképességi kihívások is fontos területei lesznek az elnökség munkájának.
A tárcavezető kiemelte: a magyar elnökség során válaszokat kell találni az Európai Unió versenyképességének növelésére. Mint mondta: az unió folyamatosan veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben, a folyamat a járvány és a háború alatt felgyorsult.
A magyar EU-elnökség ezért nagy hangsúlyt fordít majd az európai versenyképességre, hogy érdemben csökkenjen az unió és versenytársai közötti növekedési és innovációs szakadék.
Varga Mihály kijelentette: „kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a demográfiai problémáknak, amelyek alapjaiban határozhatják meg a kontinens jövőjét, a kedvezőtlen népesedési folyamatok megfordítása ma az egyik legnagyobb kihívás. A kormány ezért is elkötelezett a családok támogatásában: a magyar családtámogatási rendszer sikeres, az Európai Unión belül a magyar családtámogatási arány a legmagasabb a GDP-hez képest”.
Mint fogalmazott: a magyar álláspont szerint az uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia Európa biztonságáért, növelni kell a védelmi kiadásokat, erősíteni kell a határvédelmet. A folyamatban lévő háborús konfliktusok mellett a migrációs nyomás is fokozatosan növekszik, amelyet nem menedzselni, hanem megállítani kell, és ennek terheiben növelni szükséges az uniós szerepvállalást.
A felek egyeztettek a vámunió reformjáról is, a magyar elnökség alatt egy új uniós vámhatóság és vámadatközpont jöhet létre, amely az e-kereskedelem új kihívásaira adhat választ – ismertette a Pénzügyminisztérium közleménye.
A gazdatüntetések Európa-szerte azt jelzik, hogy az ideológiailag túlpolitizált agrárium fenntarthatatlan a gazdálkodók számára – adta hírül az MTI Nagy István magyar agrárminiszter nyilatkozatát.
„Az ukrajnai érdekek előtérbe helyezésével az európai gazdálkodók azt érzik, hogy nem kapnak elegendő védelmet, a piacuk kiszolgáltatásával pedig egy olyan helyzet áll elő, ami a mindennapi megélhetésüket veszélyezteti” – mutatott rá.
Az EU továbbra is nyitva hagyná a határokat a kereskedelem előtt, és Magyarországnak is be kellene engednie az ukrán gabonát, ami elfogadhatatlan – mondta.
A magyar kormány nemzeti hatáskörben lezárja határait az ukrán gabona előtt, ami kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
Magyarország számára azonban a magyar gazdák érdeke elsődleges –hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok mezőgazdaságért és halászatért felelős minisztereinek tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Brüsszelben.
Beszámolt róla, tanácskozást folytatott Valdis Dombrovskis uniós biztossal, és arra jutottak, hogy Magyarországnak kétoldalú egyezséget kell kötnie Ukrajnával, ami azt jelentené, hogy az ukrán fél nem küld, Magyarország pedig nem fogad onnan gabonát.
Megkezdheti működését Szlovénia, Szerbia és Magyarország közös áramtőzsdéje 2024 első felében – közölte a magyar külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán szombaton.
Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy a szlovén, szerb és magyar vállalati-szakmai döntések megszülettek, a kormányzati jóváhagyások vannak hátra, az áramtőzsde nagymértékben javítja majd az egész térség energiabiztonságát.
My Website
Az energiabiztonság az elmúlt másfél-két évben a legsúlyosabb kihívások egyike lett Európában, talán soha olyan nagy jelentősége nem volt még az országok közötti szoros energetikai együttműködésnek, mint most – hangsúlyozta.
Úgy vélte: különösen így van ez Közép-Európában, ahol nincsenek nagy kőolaj- vagy földgázmezők, így az országok egymásrautaltsága itt még nagyobb.
Ezért remek hír, hogy minden eddiginél közelebb kerültünk a valaha volt legnagyobb közép-európai integrált villamosenergia-tőzsde létrehozásához – olvasható a miniszter bejegyzésében.
„Örömmel üdvözöljük Önt a Nova Post csomagátvevő pontjában Magyarországon” – olvashatjuk a bejegyzésben.
A postahivatal Budapesten, a Teréz körút 8. szám alatt található. Az ügyfelek akár 100 kilogrammos csomagot is küldhetnek és fogadhatnak. A fiók hétköznapokon 8 és 20 óra között, szombaton és vasárnap pedig 9 és 18 óra között tart nyitva.
A tarifák a következők:
doumentumok – 250 hrivnya
csomag 2 kg-ig – 400 hrivnya
csomag 10 kg-ig – 600 hrivnya
csomag 30 kg-ig –1200 hrivnya
30–100 kg közötti szállítmány – 40 hrivnya kilogramonként.
A kormány augusztustól kivezeti az árstopokat – mondta Gulyás Gergely magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
Gulyás Gergely az élelmiszerárstop kivezetését azzal indokolta, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint augusztusban jelentősen csökken az infláció, 15 százalék körül várható, és az infláció mérséklődésének felgyorsulása folytatódni fog ősszel is.
A miniszter bejelentette azt is, hogy a kötelező akciózás jelenleg előírt 10 százalékos mértékét 15 százalékra emeli a kormány, továbbá a kötelező akciózást kiterjesztik azokra a termékcsoportokra is, amelyek eddig az élelmiszerárstop hatálya alá estek.
A kötelező akciózással kapcsolatban kifejtette, a heti akciózási időszakot megelőző harminc napban a bolt által alkalmazott legalacsonyabb bruttó árnál legalább 15 százalékkal kedvezőbb áron kell adni az üzleteknek az akciós termékeket a jövőben.
Közölte, az árstopos termékeknél nem lehet a legalacsonyabb árat figyelembe venni, hiszen az az árstopos ár, ezért ebben az esetben a bruttó beszállítói árból indulnak ki és azt kell 15 százalékkal csökkenteni.
Értékelése szerint az árstopok hatékony eszközt jelentettek az infláció elleni küzdelemben. Hozzátette: a kormány reálisnak látja, hogy az inflációt le tudja törni és az egy számjegyű lesz év végére, sőt a mostani előrejelzések szerint ez akár már december előtt is bekövetkezik.
Gulyás Gergely a bevezetendő új eszközök között említette az online árfigyelő rendszert, a kötelező akciózást, azt, hogy augusztus 1-jétől a Szép-kártyát hideg élelemre is fel lehet használni, valamint azt, hogy a munkáltató további kétszázezer forintos támogatást adhat a Szép-kártya eddigi értékhatára felett.
A miniszter azt mondta, miközben az akciós termékeknél jelentősebb árcsökkenésre lehet számítani, miközben az infláció is csökken, addig az árstop megszűnését követően az érintett termékeknél is lesz egy fék, ami az áremelkedésnek gátat szab.
Arról is gondoskodnak, hogy mindenki számára láthatóan és érthetően jelezzék az üzletek az árcsökkentett termékek körét és az árcsökkentés tényét.
Gulyás Gergely közölte, abban bíznak, hogy bejelentett intézkedéssel azon termékek köre szélesebb lesz, ahol árcsökkentés van. Megerősítette: az árstop eredményesen töltötte be rendeltetését az infláció elleni küzdelemben, az infláció megtörése megtörtént és ennek egy számjegyűvé válása év végére, vagy az előtt bekövetkezhet.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Tovább erősödik Magyarország szerepe a kelet-nyugati tranzitforgalom szervezésében, ami jelentősen segíti az ukrán mezőgazdasági áruk eljuttatását az egyébként is nehéz helyzetben lévő afrikai és közel-keleti államokba – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter.
A Transit-Speed Kft. szállítmányozási cég két új raktáregységet épített a magyar állam támogatásával, melynek köszönhetően napi 200 kamionnyi áru átrakodására nyílik lehetőség az Ukrajnából érkező széles vasúti nyomtávról.
Ezen átrakodó kapacitás jelentős megnövelése erősíti Magyarország szerepét a kelet-nyugati tranzitforgalom szervezésében.
Magyarország ezzel segítené a nehéz helyzetben lévő afrikai és közel-keleti országokat az élelmezési válság elkerülésében, hogy aztán onnan újabb migrációs hullámok ne induljanak ki.
Ukrajna nyugati határán, Magyarországon jöttek létre a legnagyobb vasúti átrakodó kapacitások, annak ellenére, hogy a többiekhez képest rövid határunk van Ukrajnával – mondta a miniszter.
