Kína megszilárdítja státuszát Mongólia legfontosabb gazdasági partnereként, ami növeli Ulánbátor függőségét déli szomszédjától, és egyúttal csökkenti Oroszország szerepét a regionális kereskedelemben, számolt be Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata.
Kína hirtelen jelentősen növeli a mongol szén vásárlását, és aktívan finanszíroz új logisztikai útvonalakat. Mongólia azt tervezi, hogy idén közel 20%-kal növeli a Kínába irányuló szénexportját, amivel az értékesítés eléri a 100 millió tonnát. Az erőforrásszektor már most is Mongólia GDP-jének mintegy 12%-át képezi. Peking külkereskedelmi dominanciája gyorsan növekszik: a mongol export több mint 90%-a ma a kínai piacra irányul, szemben a 2022-es 64%-kal. Összehasonlításképpen: Svájc, a második legnagyobb, a mongol szállítmányok mindössze 5,6%-át kapja.
Oroszország, amely egészen a közelmúltig az egyik legfontosabb partner volt, gyakorlatilag elvesztette szerepét. Ulánbátor exportjában való részesedése mindössze 0,5%-ra zsugorodott, ami tükrözi Közép-Ázsia változó geo-gazdasági egyensúlyát.
A növekedés támogatása érdekében mindkét ország infrastrukturális projekteket valósít meg, beleértve a Gashuun-Suhait és Ganchi-Modu közötti új vasútvonal építéséről szóló megállapodást. Ezek a projektek évi 165 millió tonnára növelhetik a mongol szénexportot, ami kritikus fontosságú Kína számára, mint a világ legnagyobb acéltermelője.
Mongólia növekvő kereskedelmi függősége Kínától a gazdasági prioritások mélyreható eltolódását és az orosz befolyás fokozatos megszűnését jelzi Peking agresszív terjeszkedése közepette.
Mongólia és Németország fokozza a gazdasági együttműködést, hogy csökkenthessék függőségüket Oroszországtól és Kínától – erről egyezett meg Annalena Baerbock német és Batmunk Batceceg mongol külügyminiszter pénteken Ulánbátorban.
„A gazdaság, a nyersanyagok és a megújuló energiák terén még jobban ki tudjuk használni a közös lehetőségeinket” – mondta a német külügyminiszter a mongol fővárosban.
„Látjuk, hogy a gazdasági függőséget fegyverként lehet használni, és a diverzifikáció a mai világban egyet jelent a biztonsággal” – tette hozzá.
Mongólia világviszonylatban az egyik leggazdagabb országnak számít nyersanyagokban, jelentős szén-, réz-, arany-, urán- és ritkaföldfém-kitermelési lehetőségekkel rendelkezik. A megújuló energiák terén való technológiai fejlődéshez, ezen belül főként az akkumulátorok és chipek gyártásához van szüksége ezekre a nyersanyagokra.
Baerbock azt is elmondta, hogy hálás, amiért Németország és Mongólia „azonos hullámhosszon van” Oroszország ukrajnai invázióját illetően.
A német külügyminiszter szerint a két országot összeköti a demokrácia és az emberi jogok, a jogállamiság és a nemzetközi jog betartása iránti elkötelezettség.
A mongol külügyminiszter arról beszélt, hogy hazája stratégiai partnerségre törekszik Németországgal, különös tekintettel a két nagy szomszédtól, Kínától és Oroszországtól való „óriási” függésre; és „a harmadik szomszéd politika” keretében általában keresi kapcsolatot a világ más demokratikus országaival, így az Egyesült Államokkal és Németországgal, amelyekkel hosszú ideje jó kapcsolatokat tart fenn.
Batmunk Batceceg Németországot nevezte az első számú „harmadik szomszédnak”.
