Nagyon súlyos áramhiány fenyegeti télen Ukrajnát a drasztikusan visszaesett áramtermelési kapacitások miatt, és ezért a szomszédos uniós tagállamokból, így Magyarországról, is tovább kellene növelni az áramexportot Ukrajnába, és az EU felőli stabil ukrajnai gázexportra is fel kell készülni az orosz-ukrán tranzitszerződés lejárta miatt – rögzítette a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a csütörtökön kiadott elemzésében.
A téli felkészülés érdekében négy főbb kihívást és tíz sürgős feladatot rögzítettek az IEA szakértői, és ezeket Brüsszelben közös sajtótájékoztatón mutatta be Fatih Birol, illetve az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen ezen egy 160 millió eurós új támogatási programot is bejelentett az ukrajnai energetikai infrastruktúra megsegítésére.
Az ukrajnai helyzet bemutatásáról, a négy főbb kihívásról, és a téli felkészülés 10 sürgős feladatáról szóló IEA-jelentés néhány fontos eleme:
Súlyos Ukrajna villamosenergia-hiánya. Az IEA előrejelzése szerint az ukrajnai csúcsigény 18,5 GW-ra nőhet ezen a télen, és ezzel szemben csak 12,5 GW körüli áramtermelési kapacitás állhat még akkor is, ha az atomerőművi blokkok a nyári karbantartásból visszatérnek, és Ukrajna európai szomszédaiból továbbra is 1,7 GW villamos energiát importálnak. Így tehát az ukrajnai áramellátási hiány elérheti a 6 GW-ot, ami Dánia éves csúcskeresletének felel meg. Éppen ezért mondta Fatih Birol azt, hogy az ukrajnai helyzet most világszinten is az egyik leginkább akut energiaellátási téma, és az elmúlt két tél viszonylag szerencsés helyzet után a mostani tél lesz messze a legkeményebben megoldható. Az anyag szerint az ukrán infrastruktúrát érő további orosz támadások, a berendezések előre nem látható meghibásodása és a karbantartási ciklusok elmulasztása további kockázatokat jelentenek a 6 GW-os hiányon felül.
Ukrajna nagyvárosainak hőellátása is kritikus. Az anyag emlékeztet rá, hogy a fűtési infrastruktúra elleni támadások többsége a frontvonalakhoz közeli régiókban történt. A harkivi régió jelenleg nagy hőtermelő kapacitás nélkül van, más front menti régiók – különösen Csernyihiv, Donyeck, Zaporizzsja, Szumi és Mikolajiv – pedig súlyos károkat szenvedtek hőtermelő kapacitásaikban. Ukrajna fővárosában, Kijevben is veszélyben van a hőellátás.
Potenciális kihívások láthatók Ukrajna földgázmérlegében. Az anyag szerint átlagos időjárási körülmények között Ukrajna a hazai termelésből és tárolásból fedezni tudná az összes gázigényét, de az átlagosnál hidegebb tél növelné az importigényt. Amint az orosz tranzitszállítások leállnak januárban (ez az IEA alap forgatókönyve) a jelenlegi tranzitszerződés lejárta után, Közép- és Kelet-Európából Ukrajnába irányuló fizikai gázáramlásra lenne szükség.
A moldovai gáz- és villamosenergia-ellátás zavaraira is oda kell figyelni. Rámutat az anyag, hogy Moldova már nem függ közvetlenül az orosz gáztól, hogy kielégítse az általa ellenőrzött területen jelentkező keresletet, de a közvetett függőség még mindig erős, mivel a villamos energia mintegy kétharmadát a szakadár, Oroszország által támogatott Dnyeszteren túli régióban található nagy erőműből kapja. Az Ukrajnán keresztül történő orosz gáztranzit közelgő, 2024 végi lejárta jelentős bizonytalanságot teremt a Dnyeszteren túli régióba irányuló gázszállítások és Moldova villamosenergia-biztonsága szempontjából – rögzíti az anyag.
A fenti súlyos kihívások rögzítése után az IEA tíz főbb pontban rögzíti a sürgős teendőket az energetikai infrastruktúra helyzetének, a megrongált eszközök pótlásának sokrétű feladatai mellett. Ezek közül magyar szempontból két ajánlás különösen fontos:
Egyrészt azt szorgalmazza az IEA, hogy tovább kell emelni az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamok felől, így Magyarország irányából az áramexportot Ukrajna felé, enyhítve a fent vázolt súlyos áramhiányos helyzetet. Magyarországról áramlik messze a legtöbb villamosenergia az öt szomszédos ország felől Ukrajna irányába, ez júliusban például 42%-os arányú volt.
Másrészt meg kell hosszabbítani a fix, nem megszakítható gázexport kapacitásokat az EU-tagállamok, így Magyarország irányából, Ukrajna felé, hogy fel lehessen készülni az év végén lejáró orosz-ukrán szerződés utáni helyzetre. Ezek a fizikai áramlások az ukrán belső gázrendszer stabilitása miatt is fontosak a tranzit leállása esetén.
