Svédország és Norvégia is újragondolja a készpénzmentes társadalomra vonatkozó terveit, ugyanis attól tartanak, hogy a civilek kiszolgáltatottá válnának a hibrid hadviseléssel szemben, ha csupán a digitális alapú fizetés lenne lehetséges. Az északi országok vezetői különösen azokért aggódnak, akik nem is tudják felelősségteljesen használni a különböző fizetési felületeket – írja a Guardian.
Az elmúlt években a skandináv társadalmak a technológiai fejlődése miatt rohamléptekben haladnak a készpénzmentes jövő felé, a svéd központi bank korábbi helyettes kormányzója 2018-ban azt jósolta, hogy Svédországban 2025-től nem fognak készpénzt használni.
Az orosz-ukrán háború kitörése után azonban fordult a kocka, és az oroszbarát csoportoknak tulajdonított kibertámadások növekedése miatt a skandináv vezetők is belátták, hogy újra kell gondolkodniuk a készpénz beszüntetésére vonatkozó elképzeléseket.
Ezért is küld a a svéd védelmi minisztérium jövő hónaptól minden háztartásnak egy „Ha válság vagy háború jön” c. brosúrát, amiben azt tanácsolják a lakosoknak, hogy mindig legyen kéznél legalább egy hétre elegendő készpénz tartalék. Emellett a svéd kormány azt is fontolgatja, hogy felülírja azt a jogszabályt, aminek értelmében bizonyos éttermekben és üzletekben csak digitális módokon lehet fizetni. Hasonlóan gondolkodnak Norvégiában is, a norvég kormány nyártól pénzbírsággal sújthatja azokat a kiskereskedőket, akiknél nem lehet készpénzzel fizetni.
A norvég igazságügyi és közbiztonsági minisztérium közleményében azt írta, „mindenkinek azt ajánlják, hogy tartson magánál némi készpénzt, mivel a digitális fizetés sebezhető a kibertámadásokkal szemben”, a minisztérium „komolyan veszi a felkészülést tekintettel a háborúkra, kibertámadásokra, és az éghajlatváltozás rohamléptékű romlására és az abból fakadó instabilitásra.” A norvég minisztérium szerint ezért is szükséges, hogy a készpénz, mint fizetési eszköz és „a készpénzes fizetés joga megerősödjön.”
Norvégiában augusztusban az autóeladások 94 százaléka elektromos jármű volt, ami új rekordot jelent.
Norvégiában augusztus végén rekordot döntöttek az elektromos autók eladásával, amely a Norvég Útügyi Szövetség (OFV) legfrissebb adatai szerint ismét kiemelkedő növekedést mutat. Az augusztusi hónapban összesen 11 114 új autót regisztráltak, ebből mintegy 94 százalék volt elektromos ‒ közölte a totalcar.
A Norvég Útügyi Szövetség szerint a rekordot elsősorban az adókedvezmények, a buszsávok használatának lehetősége, valamint a parkolási kedvezmények segítették elő. Oyvind Solberg Thorsen, az OFV igazgatója elmondta: „Ha ez a tendencia folytatódik, akkor hamarosan elérjük azon célunkat, hogy 2025-re teljesen zéró emissziós flottánk legyen.”
Az eladott autók összlétszáma az előző évhez képest enyhe növekedést mutatott, ami „az emberek gazdaságosságának enyhe javulására” utal. Az augusztusi hónapban a legnépszerűbb elektromos autó a Tesla Model Y volt, amelyből több mint kétezer darabot adtak el, ami 19 százalékos piaci részesedést jelent. A második helyen a Volvo EX30 végzett 932 eladott példánnyal, míg a harmadik helyet a Skoda Enyaq foglalta el 700 darabbal.
A hagyományos belső égésű motorral rendelkező autók, beleértve a benzines és dízel modelleket, az augusztusi eladások mindössze két százalékát tették ki. Júliusban az újautó eladások 92 százalékát tették ki a villanyautók, míg az egyszerű benzines modellekből mindössze 45 darabot, dízelből pedig 164 darabot értékesítettek. A legnépszerűbb benzines jármű a Suzuki Swift volt, amelyből 20 darabot regisztráltak.
Az idei évben az elektromos autók már közel 87 százalékát tették ki az új személyautók eladásainak Norvégiában.
Norvégiában a kormány bejelentette, hogy újra elkezdik a gabonakészletek felhalmozását a koronavírus-járvány, az Európában zajló háború és a klímaváltozás hatására. Az 1950-es évek óta nem látott lépésre azért van szükség, mert a 2003-ban bezárt raktárakat újra meg kell tölteniük a jelenlegi nemzetközi helyzet fényében.
A norvég kormány négy vállalattal kötött szerződést, amelyeknek 2024-ben és 2025-ben összesen 30 ezer tonna gabonát kell raktározniuk az ország különböző pontjain található létesítményekben. A szerződések értelmében a vállalatoknak lehetőségük van új raktárak létrehozására, de kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tárolt gabonát szükség esetén az állam rendelkezésére bocsátják.
Geir Pollestad mezőgazdasági miniszter szerint a gabonakészletek felhalmozása az „elképzelhetetlenre” való felkészülést szolgálja, míg Slagsvold Vedum pénzügyminiszter kiemelte, hogy növelni kívánják a biztonságot a nemzetközi kereskedelmi rendszerben vagy a hazai termelésben esetlegesen bekövetkező komoly fennakadások esetére. A kormány tervei szerint további hasonló szerződéseket fognak kötni a következő években, hogy 2029-ig biztosítsák a gabonakészletek raktározását.
A cél az, hogy az évtized végéig mintegy 82 500 tonna gabona legyen elraktározva, ami válsághelyzet esetén három hónapra elegendő mennyiséget jelent az egész ország számára. Norvégiában található a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker is, ahol a permafroszt rétegében lévő barlangokban felépített létesítményben az ismert élelmiszernövények magvait tárolják, hogy egy esetleges globális katasztrófa esetén is rendelkezésre álljanak.
Jelenleg Kína uralja a ritkaföldfémek világpiacát, ugyanis a távol-keleti országban található a legtöbb ilyen nyersanyag. A kocka azonban fordulóban van.
A Rare Earths Norway nevű bányacég állítja: megtalálta Európa legnagyobb igazolt ritkaföldfém-lelőhelyét, mely vízválasztó lehet Norvégia és a tágabb régió számára egyaránt – írja a CNBC.
A tiszta energiára történő átállással a ritkaföldfémek iránti kereslet várhatóan nőni fog a következő években, ám a világ csaknem 100 százalékban Kínától függ ezek beszerzésében. A legalább részbeni elszakadást segítheti a Rare Earths Norway napokban tett bejelentése, mely 8,8 millió tonna ritkaföldfém-oxid felfedezéséről szól Norvégia délkeleti régiójában – és jók a kilátások a gazdasági kitermelésre.
A felfedezésen belül 1,5 millió tonna a mágnesekkel összefüggő ritkaföldfém, melyeket az elektromos autókban és szélturbinákban is hasznosíthatnak. A CNBC megjegyzi: ez a szomszédos Svédország tavalyi felfedezésére is árnyékot vet, annyival nagyobb lelőhelyről van szó.
Alf Reistad, a Rare Earths Norway vezérigazgatója elmondta: nagy mérföldkő ez a vállalat számára, és azt is fontos kiemelni, hogy Európában jelenleg egyáltalán nem folyik ritkaföldfém-kitermelés. Pedig az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ig a kereslete legalább 10 százalékát saját területén termelje ki.
A Torghatten Nord hajóstársaság az ugyancsak norvég Myklebust hajógyárat bízta meg két, kizárólag hidrogénüzemre is képes komp megépítésével. Ezek lesznek a világ legnagyobb, hidrogénnel meghajtott vízi járművei.
A tervek elkészültek, a Myklebust Verft pedig hozzáfoghat a majdan Norvégiai leghosszabb kompútvonalán, a Bodø és a Lofoten-szigeteki Moskenes közötti csaknem száz kilométeren – az utazási idő körülbelül három és fél óra – közlekedő, hidrogénnel üzemelő komphajók megépítéséhez. A kompok a világ legnagyobb hidrogénhajói lesznek, és a Bodø-ben előállított, úgynevezett „zöld” hidrogénnel töltik fel a tartályaikat.
A projekt több éve körvonalazódik, egyes elemeit eredetileg 2022-ben hagyták jóvá, most pedig a célegyenesbe fordult: a Myklebust a hajókat 2026-ban fogja átadnia megrendelőnek. „Nincs más tengeri hidrogénprojekt nemzetközi szinten, ami megközelítené a miénk méretét és ambícióit” – jelentette ki Marius Hansen, a Torghatten Nord ügyvezető igazgatója, aki elismerte, valóban sokáig tartott, amíg az úttörő hajók terveit, illetve az üzemeltetési feltételeket kidolgozták, ám ennek is meg van a magyarázata: különösen ügyeltek a biztonsági kritériumoknak történő megfeleltetésre, továbbá a norvég beszállítók a feladatra történő felkészítésére.
A két hidrogénüzemű RoPax hajót (roll-on/roll-off passenger; a teherjárművek mellett utasokat is szállító komphajó) a Norwegian Ship Design tervezte. Mindkettő 117 méter hosszú lesz, és 120 autót, továbbá 599 utast szállíthat. A Norwegian Ship Design azt állítja, hogy a kompok akár teljes mértékben is képesek lesznek hidrogénnel működni, ehhez naponta öt–hat tonna legegyszerűbb és legkönnyebb kétatomos gázra lesz szükségük, amit helyben, Bodøban állítanak elő.
A Norvég Közútkezelő, a Statens Vegvesen 2022-ben ítélte oda a Torghatten Nordnak az új kompok megépítésének és üzemeltetésének a jogát – a versenytárgyalási eljárás során három társaság versengett az úttörő projektben való részvételért. Mivel a hajók alapvető kereskedelmi szolgáltatást fognak nyújtani a lakosoknak és a helyi halászati ágazat szereplőinek, a szerződés betűje szerint a tengeri járműveknek üzemük során legalább 85 százalékban tisztán hidrogénnel kell működniük. A megállapodás előírja azt is, hogy a hidrogén előállítása nem járhat szén-dioxid kibocsájtással.
Bodø és a népszerű idegenforgalmi célpont Lofoten-szigetek között jelenleg 2012 óta üzemelő LNG-üzemű kompokkal tartják fenn a forgalmat. Ilyen nagy távolságon (néhány híján száz kilométerről van szó) és rendre mostoha tengeri körülmények között korábban még nem zajlott hidrogénüzemű kompokkal RoPax forgalom.
Ukrajna állami költségvetésének általános alapja 760 millió amerikai dollárt kapott. A hírt a Miniszteri Kabinet közölte.
Ez a hatodik kiegészítő finanszírozás második támogatása a Világbank Közkiadások támogatása a fenntartható közigazgatás biztosítására Ukrajnában (PEACE Ukrajnában) keretében.
A kiegészítő finanszírozás összege Japán és Norvégia kormányának támogatásaiból áll – 465 millió dollár, illetve 295 millió dollár.
A pénzeszközöket Ukrajna állami költségvetésének a biztonsági és védelmi szférához nem kapcsolódó kiadásainak részleges kompenzálására fordítják, különös tekintettel a nyugdíjkifizetésekre és a tanárok bérére.
2024-ben Ukrajna már mintegy 1,2 milliárd dollárnyi külföldi pénzügyi segélyt kapott adományozóktól a Világbanki projekteken keresztül.
A norvég kormány további kétmilliárd koronát (több mint 170 millió eurót) különít el az ország védelmi ipara termelési kapacitásának növelésére. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Jonas Gar Støre miniszterelnök és Björn Arild Gram védelmi miniszter meglátogatta a Nammo rausfossi gyárat.
„Az ukrajnai háború olyan helyzetet teremtett, hogy nagy mennyiségű lőszerre van szükség. A kormány ezért erőteljes intézkedésekkel járul hozzá ahhoz, hogy a norvég védelmi ipar többet tudjon termelni. Egymilliárd koronát a nammoi gyár konkrét projektjére fordítanak a tüzérségi lőszergyártás növelésére. További milliárdot különítettek el más projektekre a norvég védelmi iparban” – mondta Jonas Haar Støre miniszterelnök.
Ukrajna és Norvégia megállapodott az energetikai együttműködés megerősítéséről, így a skandináv ország 75 milliárd korona értékű támogatást nyújt Ukrajnának – írja az Ukrajinszka Pravda. Erről az energetikai minisztérium sajtószolgálata számolt be.
A megbeszélésen Jaroszlav Demcsenkov energetikaiminiszter-helyettes, Bard Vegar Solhjell, a Norvég Fejlesztési Együttműködési Ügynökség (Norad) vezetője, Marianne Kwan norvég külügyminiszter-helyettes és Helene Sand Andresen, Norvégia ukrajnai nagykövete vett részt.
Megjegyzendő, hogy a Norad a norvég külügyminisztérium, az éghajlat- és környezetvédelmi minisztérium alá tartozó szerv, amely a háború utáni fenntartható újjáépítés támogatására és a háború alatti operatív támogatásra irányuló ukrajnai tevékenységek lehetőségeit vizsgálja.
A találkozón a felek megvitatták, hogy a tervezett támogatás hogyan járulhatna hozzá az energiaágazat megerősítéséhez, továbbá megbeszélték a magánszektor bevonásának lehetőségét a zöldátalakításba és az energetikai infrastruktúra decentralizálásába.
A norvég kormány bejelentette, hogy 15 milliárd norvég koronával (körülbelül 1,7 milliárd dollárral) növeli az ország védelmi kiadásait. Ezen alapok egy részét Ukrajna támogatására fordítják – számolt be a BNN Breaking Jonas Gar Stere miniszterelnökre hivatkozva.
Norvégia azt tervezi, hogy 2024-ben 20%-kal növeli védelmi költségvetését az idei évhez képest.
A javasolt költségvetés 90,8 milliárd koronát (mintegy 10,2 milliárd dollárt) tesz ki, és három fő célt tűz ki: a védelmi erők képességeinek javítását, Ukrajna támogatását és az ország védelmi képességeinek megerősítését.
Az ország azt tervezi, hogy 2026-ra teljesíti a NATO védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzését, amely a GDP 2%-a. A kormány adatai szerint Norvégia jelenleg GDP-jének valamivel több mint 1,4%-át költi védelemre. A hidegháború után az ország gazdaságához viszonyítva a védelmi kiadások csökkentek, de a közelmúlt eseményei, többek között az ukrajnai katonai akciók rávilágítottak a fegyveres erők megerősítésének szükségességére.
Trygve Slugsvold Vedum pénzügyminiszter kijelentette, a védelemre, biztonságra és készültségre fordított kiadások növelésének szükségességét magasabb biztosítási díjakhoz hasonlítják. Ezeknek a költségeknek a jelentőségét hangsúlyozta Norvégia földrajzi elhelyezkedése kapcsán, amely Oroszországgal határos az Északi-sarkvidéken, bár keleti szomszédjával soha nem állt háborúban.
A költségvetés nagy részét, mintegy 7,5 milliárd koronát (684 millió dollárt) a tervek szerint az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásra fordítják.
A jelenlegi kormány 2021-es hatalomra kerülése óta a védelmi költségvetés 40%-kal nőtt. A 2024-es nemzeti költségvetést pénteken ismertetik.
Norvégia mindaddig szállít földgázt Európába, amíg szükség van rá, ugyanakkor azon is dolgozik, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználása minél előbb megszűnjön – jelentette ki pénteken Espen Barth Eide norvég környezetvédelmi miniszter.
„Véleményünk szerint stratégiailag fontos, hogy fenntartsuk a szállításokat, amíg szükség van földgázra, de mindeközben dolgozunk azon is, hogy ne legyen rá szükség, hogy földgáz helyett más energiaforrást használjunk” – magyarázta a norvég miniszter a Reuters hírügynökség által szervezett rendezvényen.
Espen Barth Eide arra számít, hogy a földgázból és kőolajból származó bevételek csökkenni fognak a norvég költségvetésben. „Túl vagyunk a csúcson, ezzel nagyon is tisztában vagyunk, és örülünk is neki, hogy a kőolaj és a földgáz szerepe fokozatosan csökken a gazdaságunkban” – hangoztatta a miniszter.
Espen Barth Eide szerint a nyugati országok felgyorsították az energiaátállással kapcsolatos terveiket az ukrajnai háború hatására. A miniszter arról is beszélt, hogy továbbra is lehetségesnek tartja, hogy a globális hőmérsékletemelkedést 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani, de ezt nagyon nehéz elérni.
