Helsinki vezetősége azt tervezi, hogy a szankciók hatálya alá tartozó orosz tulajdonosokat arra kényszeríti, hogy értékesítsék Finnország fővárosában a legnagyobb sportarénát, számolt be a Reuters.
A helsinki hatóságok már 2023-ban bejelentették, hogy az arénát birtokló céget irányító Gennagyij Timcsenko és Roman Rotenberg orosz–finn üzletemberek tulajdonának kisajátítását tervezik. Akkor felajánlották nekik, hogy önként adják el ingatlanukat.
A Helsinki Arena – egy nagy koncertterem és jégkorongaréna, amelyet 2022-ben zártak be az orosz befektetőkkel szemben bevezetett szankciók miatt, miután az Oroszországi Föderáció teljes körűen megtámadta Ukrajnát.
A kisajátítás folytatása azért volt szükséges, hogy megállítsák az épület pusztulását, és megakadályozzák Finnország hírnevének károsodását, mivel nem tudott nagyszabású nemzetközi eseményeket szervezni.
A fővárosi vezetés becslései szerint 2023-ban a szállodák, éttermek és egyéb vállalkozások évente közel 425,24 millió dollár bevételtől estek el, mert az arénában nem szerveztek rendezvényeket.
Timcsenko egész vagyonát az EU-ban befagyasztották, Rotenberg pedig, a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő szoros kapcsolataik miatt az apja, Borisz, nagybátyja Arkagyij és családjaik elleni amerikai szankciók célpontja lett.
A teljes körű háború kezdete óta Ukrajna legalább 15 milliárd hrivnya értékű orosz vagyont foglalt le, az Állami Vagyonkezelő Alap pedig 1175 tárgyat vett át. Erről a Korrupcióellenes Központ számolt be.
Az Állami Vagyonkezelő Alap arról tájékoztatott, hogy 1175 objektumot vett át, amelyek összértéke 13,5 milliárd hrivnya.
A cikkben az áll, hogy az Ukrajna által elkobzott vagyontárgyak között van Deripaszka, Rotenberg, Giner, Selkov, Jevtusenko orosz oligarchák vagyona, Boguszlajev, Balickij, Szaldo, Janukovics és más olyan személyek vagyona, akikkel szemben szankciókat alkalmaztak.
Denisz Smihal miniszterelnök megbeszélést tartott a Nyugaton befagyasztott orosz vagyon elkobzásáról az Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium és az Ukrán Nemzeti Bank részvételével – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a kormányfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal kifejtette: „Megbeszéltük a G7-ekkel, az EU-val és a Belgiummal való együttműködési terveinket. Ezekben a partnerországokban mintegy 300 milliárd eurónyi orosz szuverén vagyont zároltak. Célunk és álláspontunk világos – mindezekhez az eszközökhöz való hozzáférés. Erősítjük jogi pozíciónkat és előkészítjük a szükséges jogi mechanizmusokat. Világos a cselekvési tervünk és az első eredmények is megvannak.”
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a Világbankkal együtt úgy számoltak, hogy Ukrajna helyreállítása legalább 486 milliárd dollárba fog kerülni, és az agresszor ország vagyonának kell a helyreállítás fő forrásává válnia.
