Svédország és Norvégia is újragondolja a készpénzmentes társadalomra vonatkozó terveit, ugyanis attól tartanak, hogy a civilek kiszolgáltatottá válnának a hibrid hadviseléssel szemben, ha csupán a digitális alapú fizetés lenne lehetséges. Az északi országok vezetői különösen azokért aggódnak, akik nem is tudják felelősségteljesen használni a különböző fizetési felületeket – írja a Guardian.
Az elmúlt években a skandináv társadalmak a technológiai fejlődése miatt rohamléptekben haladnak a készpénzmentes jövő felé, a svéd központi bank korábbi helyettes kormányzója 2018-ban azt jósolta, hogy Svédországban 2025-től nem fognak készpénzt használni.
Az orosz-ukrán háború kitörése után azonban fordult a kocka, és az oroszbarát csoportoknak tulajdonított kibertámadások növekedése miatt a skandináv vezetők is belátták, hogy újra kell gondolkodniuk a készpénz beszüntetésére vonatkozó elképzeléseket.
Ezért is küld a a svéd védelmi minisztérium jövő hónaptól minden háztartásnak egy „Ha válság vagy háború jön” c. brosúrát, amiben azt tanácsolják a lakosoknak, hogy mindig legyen kéznél legalább egy hétre elegendő készpénz tartalék. Emellett a svéd kormány azt is fontolgatja, hogy felülírja azt a jogszabályt, aminek értelmében bizonyos éttermekben és üzletekben csak digitális módokon lehet fizetni. Hasonlóan gondolkodnak Norvégiában is, a norvég kormány nyártól pénzbírsággal sújthatja azokat a kiskereskedőket, akiknél nem lehet készpénzzel fizetni.
A norvég igazságügyi és közbiztonsági minisztérium közleményében azt írta, „mindenkinek azt ajánlják, hogy tartson magánál némi készpénzt, mivel a digitális fizetés sebezhető a kibertámadásokkal szemben”, a minisztérium „komolyan veszi a felkészülést tekintettel a háborúkra, kibertámadásokra, és az éghajlatváltozás rohamléptékű romlására és az abból fakadó instabilitásra.” A norvég minisztérium szerint ezért is szükséges, hogy a készpénz, mint fizetési eszköz és „a készpénzes fizetés joga megerősödjön.”
Ahogy a hideg időjárás beköszönt ezen a télen, Göteborgban áramhiány léphet fel, és a lakástulajdonosok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, de az ipari létesítményeket is érintheti az áramszünet.
Attól tart a városvezetés, hogy ezen a télen nem lesz elég áram, és Göteborgot áramkimaradások fenyegetik majd. A Göteborg Energi áramszolgáltató ugyanis arra figyelmeztetett, hogy a villamosenergia-hálózatok 2035-ig nem lesznek képesek megbirkózni a megnövekedett igényekkel – írja a Samnytt svéd hírportál.
Jonas Attenius, a göteborgi önkormányzat elnöke most arra figyelmeztet, hogy magánszemélyek és háztartások is áram nélkül maradhatnak.
„A legnagyobb baj az, hogy nincs elég áram. Most értünk el arra a szintre, hogy ha nagyon hideg tél lesz, nagy nyomással és nagy fogyasztással, akkor itt komoly hiány fog kialakulni”
– mondta el a Göteborgs-Postennek.
Hozzáteszi, hogy a villamosenergia-csúcsoknál már most is hiány van, és ha előre tekintünk, nemcsak a csúcsidőszakokban fordulhat elő kimaradás.
A helyzet arra késztette a városi tanácsot, hogy két évvel ezelőtt tervet dolgozzon ki arra az esetre, ha áramhiány lépne fel, és a meglévő mennyiséget el kellene osztani.
Egy ilyen helyzetben a kórházak következnek elsőként, de „a háztulajdonosok számíthatnak arra, hogy komolyabb áramkimaradással kell számolniuk”.
A svéd kormány úgy döntött, hogy a Svenska kraftnät villamosenergia-átviteli rendszerirányító tartalék generátorokat biztosít Ukrajnának az energiaellátás támogatására, számolt be az Interfax-Ukrajna.
A döntés 13 készenléti dízelgenerátort érint, amelyeket a Svenska kraftnät karbantartási terve szerint 2024-ben kellett volna lecserélni. Ahelyett, hogy megsemmisítenék vagy alkatrészraktárban tárolnák, a tartalék generátorokat Ukrajnának adományozzák.
„Svédország addig támogatja Ukrajnát és népét, amíg szükséges. Az Ukrajna energiaellátását ért orosz támadások igen nagy léptékűek voltak, és a közelgő tél nehéz lesz. A Svenska kraftnät 13 készenléti dízelgenerátorának átadása jelentős változást jelent. Például képesek lesznek árammal ellátni egy kórházat, vagy magában az áramellátó rendszerben is felhasználhatók lesznek az áramkimaradások hatékonyabb kiküszöbölésére” – mondta Abba Bush energiaügyi és ipari miniszter.
Volodimir Zelenszkij elnök találkozott Svédország fejlesztési és külkereskedelmi együttműködési miniszterével, Johan Forssellel és a svéd üzleti élet képviselőivel. A hírt az Elnöki Hivatal közölte.
Zelenszkij köszönetet mondott Svédországnak, a miniszterelnöknek és az egész svéd népnek Ukrajna támogatásáért és az igazságos béke megteremtése felé tett lépéseikért.
„Köszönöm a segélycsomagokat, a biztonsági megállapodást, amelyet a közelmúltban kötöttünk államaink között stockholmi látogatásom során, valamint azért, hogy Svédország részt vett a békecsúcson, és csatlakozott a közös közleményhez. Ez nagyon fontos” – mondta az elnök.
Zelenszkij felkérte a svéd kormányt és az üzleti életet, hogy vállaljanak védnökséget Ukrajna egyik érintett régiójának újjáépítésében.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Május 28-án, kedden vált ismertté, hogy Svédország több mint 56 millió eurót különített el Ukrajna energiarendszerének megsegítésére. Erről a svéd kormány sajtószolgálata számolt be.
Ez az új pénzügyi támogatás hozzájárul Ukrajna energiaellátásának biztosításához, hogy a kulcsfontosságú kormányzati intézmények továbbra is működhessenek.
Meg kell jegyezni, hogy Svédország pénzügyi támogatása két részből áll:
500 millió svéd korona az Energiaközösség szervezetének Ukrajna Energiatámogatási Alapján keresztül,
150 millió svéd korona az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programján (UNDP) keresztül.
„Az UNDP-n keresztül nyújtott támogatás az ukrajnai energiainfrastruktúra sürgős kiépítésének finanszírozását célozza” – tette hozzá a kormány.
Az energiatermeléshez szükséges műszaki berendezések és egyéb erőforrások, például generátorok, transzformátorok, berendezések és a személyzet képzése iránti igény nagy. Elsőbbséget élvez majd Harkiv, de Ukrajna más régiói, például Odessza, Kijev és Mikolajiv is kaphatnak majd támogatást.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az ukrajnai háború kezdete óta Kijev mintegy 45 millió euró közvetlen költségvetési támogatást kapott Svédországtól − számolt be az ukrán pénzügyminisztérium.
A svéd kormány támogatása és szolidaritása a teljes körű invázió első napjai óta rendkívül fontos Ukrajna számára. Ez vonatkozik a pénzügyi, katonai és humanitárius segélyre − mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a svéd parlamenti képviselőkkel folytatott találkozón.
Hozzátette: meggyőződése, hogy partnerségük további fejlesztése segít Ukrajna pénzügyi fenntarthatóságának megerősítésében és makrogazdasági stabilitásának fenntartásában, „Svédország tapasztalata az európai integrációs folyamatban pedig jelentősen hozzájárul Ukrajna EU-hoz vezető útjához”.
A svéd kormány csütörtökön bejelentette, hogy 385 millió koronát (36 millió dollárt) fektet be a óvóhelyek, a segélyszolgálatok és a polgári védelem megerősítésébe, miután figyelmeztette az országot a háborúra való felkészülés szükségességére. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Karl-Oscar Bolin polgári védelmi miniszter elmondta, hogy Svédország a pénzeszközöket a mentőszolgálatok konfliktusok alatti működési képességének megerősítésére, a kiberbiztonság erősítésére, valamint az egészségügyi ellátásának fejlesztésére fogja használni.
A pénzt óvóhelyek, ivóvízforrások és közlekedési infrastruktúra helyreállítására is felhasználják.
„A biztonsági helyzet már régóta romlik” – mondta Bolin az újságíróknak.
A svéd kormány mintegy 40 millió svéd koronát (3,7 millió dollárt) különített el Ukrajnának humanitárius segélyre, közölte a Jevropejszka Pravda Ukrajna reintegrációs minisztériumáraés a svéd kormány sajtószolgálatára hivatkozva.
Stockholm ezt a támogatást az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) élelmiszerprogramján keresztül biztosítja.
Decemberben Svédország 1,4 milliárd koronát utalt ki Ukrajnának, amelyet többek között az ország lakossága téli támogatására fordítottak.
A múlt héten Paul Jonsson svéd védelmi miniszter megerősítette, hogy az észak-atlanti szövetséghez való végleges csatlakozás után az ország nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Gripen vadászgépeket szállítson Ukrajnának.
Külön hangsúlyozta Jonsson, hogy Európának növelnie kell Ukrajna katonai támogatását, és „kompenzálni kell a támogatás csökkenő részét”, az USA-ra utalva.
Svédország kormánya 26,4 millió eurót különített el a kelet-európai energiahatékonysági és környezetvédelmi partnerség (E5P) alapjából az Ukrajnában zajló energiahatékonysági projektek támogatására – számolt be az Index az Epravda nyomán.
Hozzátették, Svédország decemberben szintén támogatta az alapból Ukrajnát, akkor 18,1 millió euróval.
Az ukrán infrastrukturális minisztérium hozzátette, az E5P alap támogatásával már tíz nagy infrastrukturális projekt valósult meg az országban.
A svéd cégcsődök száma 2023-ban 29%-kal emelkedett, ami az ingatlanbuborék kipukkanása által kiváltott 1990-es évekbeli gazdasági válság óta nem látott szintet jelent – írja a Bloomberg.
Az UC hiteltanácsadó cég által összeállított legfrissebb adatok aggasztó tendenciát jeleznek, csak decemberben 23%-kal nőtt a csődök száma az előző évhez képest. A tartós emelkedés az infláció és a magas kamatlábak vállalkozásokra gyakorolt hatásának tulajdonítható.
Gabriella Goransson, az UC vezérigazgatója szerint a csődök korábban megfigyelt őszi stabilizálódása megfordult, ami a gazdasági visszaesés felgyorsulására utal. A központi bank kamatemelések visszafogására tett erőfeszítései ellenére Svédországban várhatóan recesszió lesz az idén. Az UC arra figyelmeztet, hogy a korábban ellenálló vállalatok most a stabil forgalom és likviditás fenntartásával küzdenek, ami a csődök új hullámához vezethet.
Ezzel párhuzamosan a svédországi startupok száma egyre csökken, és több mint egy évtizedes mélypontra süllyedt a kulcsfontosságú iparágakban, köztük az építőiparban, a kiskereskedelemben és a vendéglátásban.
Bár a jelenlegi csődök száma még nem haladta meg az 1990-es évekét, a mai piacok globális jellege és a válság széles körű hatása megkülönbözteti a jelenlegi gazdasági kihívásokat. A svéd Nemzeti Gazdaságkutató Intézet szerint a nyár folyamán a finanszírozási feltételek enyhülhetnek a Riksbank várható kamatcsökkentésével.
