Az EU célja, hogy 2027-re teljesen leállítsa az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját, de a gáz betiltását eddig vonakodott meglépni, ellentétben a szénnel és az olajjal. A szankciók a vezetéken érkező gázt nem érintenék.
Az Európai Unió az orosz alumínium behozatalának korlátozását és a cseppfolyósított földgáz (LNG) fokozatos kivonását fontolgatja egy új szankciócsomag részeként. Az EU büntetőintézkedést hozna több tucat, orosz olajat szállító tanker ellen, valamint további exportellenőrzéseket vezetne be a katonai célokra felhasználható termékekre.
Névtelenségüket kérő források a Bloombergnek elárulták: az alumíniummal kapcsolatos korlátozások fokozatosan lépnének életbe, a részletek még nem tisztázottak. Az LNG-exporttal kapcsolatos szankciók részleteit a jövő hónapban terjesztheti elő az Európai Bizottság.
A tervezetet megvitatják a tagállamok vezetői és még változhatnak. A tisztviselők szerint a vezetéken érkező orosz gáz szankcionálása nem életképes, mert több állam, köztük Magyarország és Szlovákia is erre támaszkodik. Ezzel szemben az LNG-t importáló országok – Spanyolország, Belgium és Franciaország – várhatóan nem blokkolják a büntetőintézkedést.
Az unió a fentiek mellett mérlegeli, hogy több harmadik országbeli vállalatot kellene listára venni, amelyek segítik Oroszországot a fegyverekben használt technológiákhoz jutni. Ez főleg kínai és az Egyesült Arab Emírségekben bejegyezett cégekre vonatkozna.
Eddig az EU nem lépett fel az orosz gáz ellen
Ha az EU döntésre jut, akkor ez lesz a 16. csomag amit Oroszország ellen hoznak. Érdemes megemlíteni, hogy Európa tavaly rekordmennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolt Oroszországtól: a Rystad Energy elemzése szerint 2024-ben 17,8 millió tonna LNG érkezett az európai kikötőkbe, ami 2 millió tonnával nagyobb mennyiség, mint az előző évben.
Ezzel Moszkva megelőzte Katart, és az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-beszállítójává vált. Az EU célja, hogy 2027-re teljesen leállítsa az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját, de a gáz betiltását eddig vonakodott meglépni, ellentétben a szénnel és az olajjal.
Az újabb csomag részletei nem sokkal azután váltak nyilvánossá, hogy Ukrajna leállította az orosz gázszállítást saját vezetékein keresztül, ezzel megszüntetve egy szovjet korszakból származó energiaútvonalat. Ugyanakkor Moszkvának már vannak alternatív útvonalai, amelyek megvédhetik a komolyabb gazdasági csapástól.
Számos, katonai célra is használható alapanyag és eszköz exportjának korlátozását jelentette be csütörtökön Kína, a rendelkezés július 1-jén lép életbe. A korlátozott termékek között motorok, hajók és tankok meghajtására alkalmas turbinák és golyóálló mellények fontos alapanyaga is megtalálható.
A kínai kereskedelmi minisztérium, vámhivatal és központi katonai bizottság közös közleménye szerint a korlátozás alá vont termékek kivitele engedélyköteles lesz.
Durvul a kereskedelmi háború Kína és a Nyugat között
A lépés újabb eleme az egyre inkább kibontakozó kereskedelmi háborúnak az Egyesült Államok és Kína között, és alig pár héttel követi a Biden-adminisztráció által számos, tiszta energiához köthető kínai terméket sújtó védővámok bejelentését. A múlt héten pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy az Európai Unióval együttműködve szankcionálni fogják azokat a kínai cégeket, amelyek mikroelektronikai és high-tech termékekkel segítik Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúját.
Az érintett termékek több kategóriájában is a legnagyobb vevő a kínai vámadatok szerint az Egyesült Államok, ilyenek például a légiipari cikkek vagy a gázturbinák, de a golyóálló mellények alapanyagának fontos vevői között Izrael is megtalálható.
Kína a hadiipart is dominálja
A kereskedelmi minisztérium szerint nincs szó egyes országok vagy régiók célba vételéről, ám nem szeretnék, ha a korlátozás alá vont termékeket olyan dolgokra használják, amelyek sértik Kína érdekeit.
A korlátozások szeptember óta az első hasonló lépések, akkor Kína a kettős használatú drónok esetében döntött a kivitel visszafogásáról – írja a South China Morning Post.
A kínai feldolgozóipar térnyerését jelzi, hogy az ázsiai ország számos hadiipari termék ellátási láncában is kulcsszerepet játszik, ami miatt Amerikában és Európában is egyre többen kongatják a vészharangot. Thierry Breton, az unió belső piacáért felelős biztos korábban arról beszélt, hogy az EU azért nem tud elegendő lőszert szállítani Ukrajnának, mert nem érkezik Kínából elegendő nitrocellulóz, a tüzérségi lőszerek egyik fontos alapanyaga. Hasonló véleményt fogalmazott meg egy áprilisi interjúban Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója is.
