Dánia 2026-ban csaknem feleannyi pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, mint idén, konkrétan a támogatás összege 9,4 milliárd dán koronára (közel 1,5 milliárd dollárra) csökken a korábbi 16,5 milliárd koronáról (közel 2,6 milliárd dollár) – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a DR dán rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter bejelentette, hogy jövőre az ország jelentősen csökkenti az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás összegét. Míg idén ez 16,5 milliárd dán korona, addig 2026-ban 9,4 milliárd koronára csökken.
Összehasonlításképpen, 2024-ben Dánia közel 19 milliárd dán koronát (közel 3 milliárd dollárt) különített el Ukrajnának. A segélyek csökkentése azonban itt nem áll meg – 2027-ben Koppenhága 7,1 milliárd dán koronát (1,1 milliárd dollárt) tervez Kijevnek küldeni, 2028-ban pedig már csak egymilliárdot (156 millió dollárt).
Dánia parlamenti többsége 2023-ban jóváhagyta az Ukrajna Alap létrehozását. Ez egy gazdasági keretrendszer, amely meghatározza, hogy Koppenhága mekkora támogatást nyújt Kijevnek.
Dánia eddig több mint 70 milliárd korona (közel 11 milliárd dollár) értékű katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, de a források fogyóban vannak. „A probléma az, hogy régóta nem különítettünk el új forrásokat” – mondta Stinus Lindgren dán politikus.
Írország 100 millió eurót biztosít Ukrajnának az orosz támadások elhárítására és 25 millió eurót az energiaellátásra – jelentette be kedden Micheál Martin ír miniszterelnök, akit a The Guardian című brit lap idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ír kormányfő elmondta, hogy Írország nemcsak szavakban támogatja majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a dublini látogatása során, hanem gyakorlati segítséget is nyújt majd. „További 100 millió euró nem halálos katonai segítséget nyújtunk Ukrajnának az orosz rakéták és drónok éjszakai támadásainak elhárítására. Írország emellett 25 millió eurót biztosít Ukrajna energiaellátására, hogy segítsen ellensúlyozni Oroszország cinikus és könyörtelen támadásait” – jegyezte meg Micheál Martin.
A brit újság azt írta, hogy ma Írország miniszterelnöke és Ukrajna elnöke aláírja az Ukrajna és Írország közötti partnerség ütemterve 2030-ig című megállapodást. Magában foglalja a politikai és biztonsági együttműködést, valamint a rekonstrukció, az oktatás és a kultúra területén megvalósuló kezdeményezéseket.
A november 27-i, csütörtök adatok szerint több mint 13 millió ukrán állampolgár nyújtotta be az 1000 hrivnyás támogatásra vonatkozó kérelmet a „Téli támogatás” program keretében, jelentette be Tetyana Kirijenko, a szociálpolitikáért, családért és egységért felelős miniszterhelyettes a telemaraton adásában.
Elmondta, hogy a minisztérium adatai szerint 4 millió ukrán állampolgár már megkapta a kifizetéseket.
„A várakozásoknak megfelelően az ukránok többsége az online formátumot választotta: több mint 11 millió kérelmet dolgoztak fel már a „Gyija” alkalmazáson keresztül. Ezenkívül közel 2 millió állampolgár kap automatikusan támogatást a nyugdíjak és a szociális juttatások mellett az Ukrpostán keresztül” – mondta Kirijenko.
A miniszterhelyettes azt is megjegyezte, hogy az ukránok leggyakrabban a védelmi erők és más jótékonysági kezdeményezések támogatására utalják át a kapott összegeket.
Ukrajnában az otthoni naperőművek már rég túlléptek az egzotikumok határán. Az RBC-Ukrajina szerint csak 2024-ben a naperőmű-kapacitás növekedését 800–850 MW-ra becsülték, és ennek a növekedésnek az egyik mozgatórugója az állami „zöld tarifa” mechanizmusa volt.
Most ebbe a történetbe egy új támogatási elem is bekerül: a kormány megváltoztatta a nap- és szélerőműveket telepítő háztartások kedvezményes hiteleinek mechanizmusát: a kamatkompenzáció helyett az állam hajlandó visszafizetni a hitel egy részét.
„Kedvezmény” kamat helyett: miről döntött a kormány
Az RBC-Ukrajina az Energiaügyi Minisztérium Telegram csatornájára hivatkozva közölte, a Minisztertanács tökéletesítette az állami támogatás nyújtásának eljárását azon magánszemélyek számára, akik megújuló energiatermelő berendezéseket telepítenek otthonukban. A havi kamatkompenzáció helyett az állam mostantól akár a kölcsön tőkeösszegének 30 százalékát is megtéríti.
Az Energiaügyi Minisztérium emlékeztet arra, hogy a tavaly indított hibrid energiaellátó rendszerek kedvezményes hitelprogramja máris népszerűvé vált: a megvalósítás kezdete óta több mint háromezer hitelszerződést kötöttek magánszemélyekkel, több mint egymilliárd hrivnya értékben, a finanszírozott berendezések teljes kapacitása pedig meghaladta a 26 MW-ot.
A minisztérium adatai szerint a program forrásait elsősorban nemzetközi partnerektől és pénzügyi intézményektől szerzik be. Arra számítanak, hogy a kamatkompenzációról a hiteltőke egyszeri „kedvezményére” való áttérés bővíti azon emberek körét, akik megengedhetik maguknak a hibrid rendszereket otthonaikban, és ezáltal erősíti az állam energiabiztonságát az energiainfrastruktúrát ért folyamatos támadások közepette.
Hogyan működik a „zöld tarifa”, és miért fontos még mindig
Ezzel párhuzamosan Ukrajnában továbbra is működik egy másik támogatási eszköz – a „zöld tarifa”. Danilo Kramarenko az RBC-Ukrajnának írt cikkében kifejti, hogy ez egy olyan mechanizmus, amelynek keretében az állam megújuló forrásokból termelt villamos energiát vásárol speciális, a piaci árnál magasabb áron. Ez konkrétan a napelemekből, szélturbinákból és más alternatív berendezésekből származó villamos energiára vonatkozik. Történelmileg az ilyen tarifák koncepciója az 1970-es években jelent meg az Egyesült Államokban, és 2005 és 2015 között vált széles körben elterjedtté, amikor a megfelelő technológiák olcsóbbá váltak. Ukrajnában a „zöld tarifa” 2008 óta van érvényben, és jelenleg mind a jogi személyekre, mind a háztartásokra vonatkozik, de különféle korlátozásokkal. A program 2030-ig érvényes.
A vállalkozások számára nincs kapacitáskorlátozás ebben a mechanizmusban, bár a 150 kW feletti állomásokhoz engedély szükséges. Magánszemélyek esetében a „zöld tarifa” alapján működő otthoni állomás maximális kapacitása 30 kW.
Mennyit fizetnek kilowattonként, és mi változott a díjszabásban?
Az RBC-Ukrajina cikkében megjegyezte, hogy az elmúlt években a „zöld tarifa” feltételei fokozatosan változtak. A 4015-IX. számú törvény elfogadása után az otthoni napelemes állomások tulajdonosainak adóterhe 23%-ra nőtt, a tarifakulcs pedig a 2025-ben üzembe helyezett állomások esetében 0,146 euróról 0,132 euróra csökkent kWh-ként. A 2026–2029-ben üzembe helyezett létesítmények esetében ez az érték még alacsonyabb lesz – 0,119 euró kWh-ként.
A részletes hrivnyaárfolyamokat, emlékeztet a kiadvány, az energia- és közműszektor állami szabályozásáért felelős Nemzeti Bizottság külön határozata szabályozza. 2025-től az állam vásárolja az otthoni állomások áramát – a létesítmény üzembe helyezésének évétől függően –, a legújabb állomások esetében áfa nélkül 5,86 hrivnyára/kWh-ra csökkentett tarifákkal.
A publikáció szerzője ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a fotovoltaikus modulok árának csökkenése segít abban, hogy a beruházások megtérülési ideje a tarifacsökkentés ellenére is megközelítőleg azonos szinten maradjon. Az RBC-Ukrajina becslései szerint az otthoni napelemes állomások átlagosan három-hat év alatt megtérülnek, ezt követően a tulajdonos stabil jövedelemhez jut a felesleges villamos energia értékesítéséből.
Hitelek, tarifák és a kérelmezők sora
A kormány döntése, miszerint a hitelösszeg 30%-át kompenzálják, valójában rárakódik a már meglévő „zöld tarifa” rendszerre. Julia Malovicsko az RBC-Ukrajnáról szóló híradásában megjegyezte, hogy a hibrid rendszerek kedvezményes hitelezése már tömegtermékké vált, és az új megközelítés célja, hogy még elérhetőbbé tegye azt.
Ezzel párhuzamosan, emlékeztet a szerkesztőség, 2025 első hét hónapjában több mint két és fél ezer háztartási naperőművet csatlakoztattak az egyik legnagyobb energiacég, a DTEK elektromos hálózatára, az új szerződések többségét a kijevi régióban kötötték meg. Egy korábbi, a „zöld tarifáról” szóló elemző cikkében az RBC-Ukrajina már felhívta a figyelmet arra, hogy a naperőművek továbbra is az ukránok körében az egyik legnépszerűbb befektetés, és az állami áramvásárlás fix áron érthetővé és kiszámíthatóvá teszi ezeket a projekteket a háztartások számára.
Mit jelent ez a háztartások számára
Ha összeillesztjük a két történetet – a hitelek „kedvezményeiről” és a „zöld tarifáról” szólót –, egységesebb kép bontakozik ki. Egyrészt az állam felajánlja, hogy részben fizeti a telepítés költségeit a hitel egy részének kompenzálásával. Másrészt a felesleges áramot továbbra is speciális tarifán vásárolja 2030-ig, egyértelműen meghatározott díjszabással, az erőmű indulásának évétől függően.
Julia Malovicsko és Danilo Kramarenko az RBC-Ukrajina kiadványnak írt cikkeiben ezeket a megoldásokat egyetlen politika elemeinek tekintik: ösztönözni a háztartásokat nap- és szélerőművek telepítésére, növelni a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelés arányát, és megerősíteni az energiarendszer ellenálló képességét, nemcsak nagy erőműveken, hanem országszerte több ezer magánháztetőn és udvaron keresztül is.
Az ukrán polgároknak 2026 májusától leállíthatják a „Nemzeti Visszatérítés” program keretében történő pénz felszámítását, költségvetési forráshiány esetén ez már januárban megtörténhet, olvasható a Minisztertanács 1510. számú határozatában.
A dokumentum szerint a 2025 decemberére vonatkozó visszatérítés átutalására 2026 februárjában kerül sor, de csak akkor, ha van rá forrás. Annak hiánya esetén a folyósítás január 1-jétől leáll, és a decemberi kifizetésre sem kerül sor. Ezenkívül a határozat előírja, hogy a jövő évi visszatérítés folyósítása május 1-jétől leáll.
Ukrajna 5,9 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, amelynek segítenie kell az ország makroszintű pénzügyi stabilitásának fenntartását a háborús kihívások közepette – jelentette ki csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint kormányfő megjegyezte, hogy a gazdasági segély új részlete két forrásból származott: 4,1 milliárd eurós ERA-kölcsön, amely egy 18 milliárd eurós, befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből finanszírozott program utolsó részlete, jó példa arra, hogyan kezd Oroszország megfizetni a bűneiért; 1,8 milliárd euró – az Ukrajna-kereten belül. Ez megerősítést nyújt arról, hogy Ukrajna magabiztosan halad a reformok és az európai integráció útján – tette hozzá.
„Mindkét döntés Ukrajna és az EU közötti stratégiai partnerség és bizalom eredménye. Hálás vagyok Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, valamint Valdis Dombrovskis és Marta Kos európai biztosoknak vezető szerepükért és Ukrajna iránti rendíthetetlen támogatásukért” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Szerinte ezeknek az alapoknak segíteniük kell a makroszintű pénzügyi stabilitás fenntartását még a háborús kihívások közepette is – ez a legnagyobb összeg Európában a második világháború óta.
„Ezek az alapok megmentett életekről, helyreállított infrastruktúráról és megerősített gazdaságról szólnak. Ez azt jelenti, hogy több belső erőforrást tudunk a legfontosabbra – a védelemre – irányítani. Európa Ukrajna mellett áll. Az agresszor mindenképpen megfizet. Az igazság győzedelmeskedni fog” – tette hozzá Julija Szvirideno.
Norvégia támogathatja az Európai Unió azon tervét, hogy befagyasztott orosz eszközöket használjon fel Ukrajna javára, de nem fogja erre felhasználni az állami, szuverén alapját – számolt be a Jevropejszka Pravda Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter az NRK-nak adott interjújára hivatkozva.
Stoltenberg elmondása szerint Norvégia, amely nem tagja az EU-nak, már jelentős pénzügyi hozzájárulásokat nyújt Ukrajnának, és potenciálisan részt vehetne az EU hitelterveiben is, de önállóan nem fog garanciákat nyújtani.
„Voltak olyan elképzelések, hogy Norvégiának kellene garantálnia a teljes összeget, 1,6 billió norvég koronát (159 milliárd dollárt), de ez nem opció” – mondta. A norvég pénzügyminiszter hozzátette, hogy a döntést az EU hitelről szóló végső döntése alapján hozzák meg.
Az unió pénzügyminiszterei csütörtökön várhatóan megvitatják, hogyan lehetne Ukrajnának 130-140 milliárd eurót juttatni befagyasztott orosz eszközök felhasználásával.
Belgium, ahol az orosz vagyon nagy részét birtokló Euroclear is található, ellenezte a befagyasztott pénzeszközök felhasználásának ötletét, mivel Moszkva jogi lépéseitől tartott. A patthelyzet feloldása érdekében a norvég parlament egyes tagjai azt javasolták, hogy az ország szuverén vagyonalapja, amely a világ legnagyobbja, és több mint 2 billió dolláros vagyonnal rendelkezik – nyújtson garanciát a lehetséges jogi felelősség fedezésére.
Németország további 40 millió eurós téli segélyt nyújt Ukrajnának, válaszul az energetikai és polgári infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadásokra – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Johann Wadephul német külügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva, amelyet az ntv német tévécsatorna idézett.
A jelentés szerint a német diplomácia vezetője elmondta: „Segítünk abban, hogy az otthonok melegek és világosak maradjanak, és hogy Oroszország – a polgári gáz- és hőellátás elleni célzott terrortámadásaival – ne tudja megtörni hazájuk védelmezőinek morálját.”
A forrásokat humanitárius szükségletekre fogják felhasználni, beleértve a fűtési rendszerek és a sérült otthonok javítását, valamint generátorok, takarók és higiéniai termékek szállítását.
A német kormány október végén már bejelentette, hogy 60 millió euróval járul hozzá az Ukrajnai Energiatámogatási Alaphoz, amely biztosítja a generátorok, energiaberendezések és mobil hőerőművek ellátását.
Németország korábban bejelentette, hogy 2026-ban mintegy hárommilliárd euróval növeli az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyt.
A kormán jóváhagyta a 6500 hrivnya egyszeri pénzsegély kifizetését a lakosság rászoruló csoportjai számára, kifizetésekre az ukránoknak szóló téli támogatás keretében kerül sor – jelentette be szerdán Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szviridenko közölte: „A program azoknak az embereknek szól, akiknek a legnagyobb támogatásra van szükségük: árváknak, gyámság alatt álló gyermekeknek, nevelőszülői családokban élő fogyatékkal élő gyermekeknek, belső menekült gyermekeknek, fogyatékkal élő belső menekülteknek, egyedülálló nyugdíjasoknak.”
A kormányfő elmondása szerint az összeget automatikusan, az Állami Nyugdíjalapon keresztül folyósítják. A program december elején indul, és több mint 660 ezer emberre vonatkozik. A program keretében kapott forrásokat egy meghatározott árucikk-listára fogják költeni. Ide tartoznak elsősorban a gyógyszerek, ruházat és lábbeli.
November 1-jén Volodimir Zelenszkij elnök utasította a kormányt, hogy készítsen átfogó téli támogatási programot a lakosság számára, a 2024-ben hatályban lévő program mintájára. A programnak idén decemberben kell hatályba lépnie.
A Legfelső Tanács szerdai ülésén elfogadta a törvényt, amely növeli az elesett katonák családjainak járó havi kifizetéseket, akik különleges érdemeket szereztek a haza védelmében – számolt be az rbc.ua hírportál a törvényre hivatkozva.
A jelentés szerint 2026. január 1-jétől az elesett katonák családjainak járó kifizetés összege a naptári év január 1-jén megállapított minimálbér 1-szereséről 1,5-szeresére emelkedik (havi alapon).
Ha két vagy több családtag kapja a kifizetést, akkor a pénzösszeget egyenlő részben osztják fel közöttük.
