Ukrajna és Szerbia egyetértési megállapodást írt alá az európai integráció területén folytatott együttműködésről, közölte Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese X hálón közzétett bejegyzésében.
A dokumentumot a két ország képviselői az ukrán delegáció szerbiai látogatása során írták alá. Az ukrán fél részéről Tarasz Kacska, a szerb fél részéről pedig Nemanja Starović európai integrációért felelős miniszter írta alá a megállapodást.
Kacska elmondása szerint a memorandum lehetőséget nyit a szorosabb együttműködésre az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában.
„A memorandum lehetővé teszi Ukrajna és Szerbia számára, hogy elmélyítsék az együttműködést az EU-csatlakozási tárgyalások, az intézményfejlesztés, a tapasztalatcsere és a köztisztviselők képzése terén” – tette hozzá Kacska.
A látogatás részeként az ukrán miniszterelnök-helyettes találkozott Djuro Macutov szerb miniszterelnökkel is. A felek megvitatták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését.
Ezenkívül közös nyilatkozatot írtak alá az Ukrajna és Szerbia közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tárgyalások újraindításáról.
Ezt a két ország elnöke közötti telefonbeszélgetés előzte meg. Volodimir Zelenszkij és Aleksandar Vučić kiemelték az együttműködés fejlesztésének lehetőségét.
Ugyanakkor Kijev és Belgrád kapcsolata továbbra is bonyolult Szerbia Moszkvával szembeni hagyományosan kedvező álláspontja miatt.
Románia 15 ukrán vállalattal tárgyal drónok gyártásáról, a projektet a SAFE keretében 200 millió euróval finanszíroznak – jelentette be Radu Miruță védelmi miniszter.
„Ez a SAFE-projektek egyike, amelynek van egy bizonyos jellemzője, nevezetesen, hogy csak akkor kapunk 200 millió eurót, ha együttműködést valósítunk meg, és csak akkor, ha Ukrajnával valósítjuk meg az együttműködést, ami nagy előnyt jelent Románia számára is, mert Ukrajnának van tapasztalata a harctéren” – mondta a védelmi miniszter az Euronewsnak.
Miruță kifejtette, hogy Románia számára a legnagyobb előny a legújabb generációs drónok gyors gyártási kapacitásának fejlesztése.
„Mindenféle munkálatok folynak, amelyekhez nagyon fontos, hogy Románia rendelkezzen gyártási szakértelemmel. A drónok olyan katonai képességek, amelyek romlandóak. Nem lehet 500 000 drónból készletet felhalmozni, azt a román hadsereg raktárában tárolni, hogy talán 10-20 év múlva felhasználhassuk, mert addigra már nem tudunk mit kezdeni velük. A legnagyobb nyereség az, ha vannak embereid és olyan infrastruktúra, ahol bármikor gyárthatsz legújabb generációs drónokat” – nyilatkozta Miruță.
Szerinte Ukrajnának is nyeresége származik ebből a partnerségből, mivel a gyártást Románia SAFE-ben való részvétele finanszírozza.
„Ez is egy olyan előny, amelyet Románia az Ukrajnával való együttműködésből nyer, és ez egyben Ukrajna előnye is, amely abból fakad, hogy Románia SAFE-ben való részvétele révén finanszírozzák az ilyen gyártást. A tárgyalások folyamatban vannak” – mondta a miniszter.
A védelmi miniszter kifejtette, hogy egy héttel Nicușor Dan elnök és Volodimir Zelenszkij elnök közötti memorandum aláírása után a minisztérium már technikai tárgyalásokat folytat 15 ukrán vállalattal.
Hozzátette, hogy a román hatóságok mind Ukrajna igényeit, mind Románia ipari érdekeit figyelembe veszik.
Arra a kérdésre, hogy lesznek-e a román hadseregnek speciális drónos egységei, a miniszter azt válaszolta, hogy ezek a képességek már megvannak, és bővülni fognak.
„A román hadsereg ma már különböző méretű drónokat használ. Előre akarunk lépni ezen a téren, és Romániában akarjuk gyártani őket” – mondta Miruță.
Ukrajna növelheti a cseppfolyósított földgáz (LNG) készleteit a görög terminálokon és a Vertikális folyosó gázvezeték-hálózaton keresztül – jelentette be hétfőn Szerhij Koreckij, a Naftohaz igazgatótanácsának elnöke a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Koreckij elmondta, hogy Ukrajna már kap cseppfolyósított földgázt az Egyesült Államoktól görög infrastruktúrán keresztül, de ezek a mennyiségek továbbra is jelentéktelenek. A görög külügyminiszter-helyettessel, Haris Theoharisszal folytatott megbeszélésén megvitatta a görög kikötők kapacitásai kihasználásának lehetőségét a készletek növelése érdekében.
Az ExPro elemzői szerint csak márciusban mintegy 75 millió köbméter gáz érkezett Ukrajnába a Vertikális folyosón keresztül. A szállítások a görög Revitus terminálról speciális, csökkentett szállítási tarifákkal történnek.
Ukrajna és Görögország különös figyelmet fordított a dízelellátásra. Az orosz támadások miatti hazai finomítóüzemek pusztulása miatt az ország szinte teljesen függővé vált az európai üzemanyagimporttól. „Megbeszéltük a dízelüzemanyag-ellátást, a görög flotta használatát és más kölcsönösen előnyös projekteket is” – jegyezte meg Szerhij Koreckij.
Kanada és az Egyesült Államok 2025 októbere óta először újraindította a kereskedelmi tárgyalásokat, amelyeket Donald Trump amerikai elnök döntése miatt felfüggesztettek, számolt be a CBC, írta a Jevropejszka Pravda.
Március 6-án a kanadai tárgyaló, Dominique LeBlanc miniszter Washingtonban találkozott Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselővel.
A találkozó után LeBlanc nem kívánt nyilatkozni a médiának.
Az Egyesült Államok továbbra is alkalmazza Trump „büntető” vámtarifáit a kanadai acélra, alumíniumra, gépekre és számos más árukategóriára. Ahogy eljön az ideje a Kanada–USA–Mexikó Kereskedelmi Megállapodás (CUSMA) frissítéséről szóló tárgyalásoknak, Kanada a tárgyalások részeként tervezi eltörölni a vámokat a legfontosabb gazdasági ágazataiban.
Ez további befolyást biztosít az Egyesült Államoknak a kívánt változások tárgyalására – például a kanadai tejtermékek piacra jutásáról és az amerikai streaming platformokat kanadai tartalmak kínálatára kötelező szabályok alkalmazásáról.
Továbbra is fennáll a veszély, hogy az Egyesült Államok teljesen „el akarja temetni” a CUSMA-megállapodást, és különálló kereskedelmi megállapodásokká akarja alakítani Kanadával és Mexikóval, ami még sebezhetőbbé tenné Kanadát Trump vámnyomásával szemben.
[type] => post [excerpt] => Kanada és az Egyesült Államok 2025 októbere óta először újraindította a kereskedelmi tárgyalásokat, amelyeket Donald Trump amerikai elnök döntése miatt felfüggesztettek, számolt be a CBC, írta a Jevropejszka Pravda. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1773169860 [modified] => 1773123171 ) [title] => Kanada és az Egyesült Államok közel hat hónap szünet után újraindította a kereskedelmi tárgyalásokat [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=69026&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 69026 [uk] => 68903 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 68904 [image] => Array ( [id] => 68904 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/6862cd7b1b72f.png [original_lng] => 367769 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/6862cd7b1b72f-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/6862cd7b1b72f-300x188.png [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/6862cd7b1b72f.png [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/6862cd7b1b72f.png [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/6862cd7b1b72f.png [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/6862cd7b1b72f.png [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/6862cd7b1b72f.png [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1773115973:12 [_thumbnail_id] => 68904 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1023 [_algolia_sync] => 744354151001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1451 [1] => 32858 [2] => 246 ) [tags_name] => Array ( [0] => Kanada [1] => tárgyalások [2] => USA ) ) [4] => Array ( [id] => 64457 [content] =>
Az energiatermelő létesítmények elleni orosz támadások közepette Ukrajna tárgyalásokat kezdett a partnereivel a gázimportról, ehhez azonban elegendő forrásra van szükség – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Kaja Kallasszal, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével tartott közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ők (az oroszok – a szerk.) támadják a gáztárolóinkat, a vízellátásunkat és általában a gázinfrastruktúránkat, ezért kezdtünk el tárgyalni a gázimportról. Vannak becsléseink arról, hogy mire lehet szükségünk, de főleg a pénzről van szó. Jelenleg a gáz nem jelent problémát.” Ugyanakkor szerinte a probléma az, hogy van-e elég forrás ennek a gáznak a megvásárlására.
„Tudjuk, hol lehet megvásárolni, ismerjük az árát. Vannak partnereink, akik készek szállítani, és jelenleg nem kérnek pénzt” – jegyezte meg az elnök. Európai, különösen norvég partnerekről beszélünk. „És akár a Közel-Kelet képviselői is lehetnek. Tavaly télen is ezekre a kapcsolatokra támaszkodtunk. Értjük, hol lehet gázt vásárolni, de ismét az a kérdés, hogy honnan szerezzünk elég pénzt. De sikerrel fogunk járni” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
A kanadai–amerikai kereskedelmi tárgyalások zsákutcába juthatnak. Donald Trump szerint lehet, hogy nem is lesz megállapodás, helyette egyoldalúan vezethetnek be 35 százalékos vámot a kanadai termékekre.
Az Egyesült Államok elnöke pénteken úgy nyilatkozott, hogy Kanada esetében elképzelhető, hogy nem születik tárgyalásos kereskedelmi megállapodás, és Washington inkább saját hatáskörben dönt majd a vámokról. Donald Trump a Fehér Ház elől, skóciai útjára indulva beszélt újságíróknak, és kijelentette: „Kanadával nem volt igazán szerencsénk. Lehet, hogy ez az az eset, ahol csak vám lesz, nem pedig igazi tárgyalás.”
Az Egyesült Államok jelenleg arra készül, hogy augusztus elsejétől 35 százalékos vámot vezessen be minden olyan kanadai termékre, amely nem esik az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közti kereskedelmi megállapodás (USMCA) hatálya alá. A két ország ennek elkerülésére próbál újabb megállapodást kötni, de az idő szorít, és egyre kisebb az esély egy gyors áttörésre.
Ukrajnának további finanszírozásra van szüksége, mivel az Oroszország elleni háború vége még mindig nem látszik, a kormány ezért nagy valószínűséggel felkéri majd a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) egy új program jóváhagyására – jelentette ki kedden Julija Szviridenko miniszterelnök a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szviridenko elmondta, hogy a globális donorok eddig a következő két év költségvetéséhez szükséges becsült 75 milliárd dollárnak csak a felét különítették el. Az IMF nagyjából 16 milliárd dolláros hitelprogramja 2027-ben lejár, és a háború időtartamával kapcsolatos bizonytalanság valószínűleg ahhoz vezet, hogy a hitelező a jövő hónapban esedékes felülvizsgálatán új tervet vitat meg. „Ha az alapforgatókönyv azt feltételezi, hogy a háború jövőre is folytatódik, akkor elég valószínű, hogy új IMF-programunk lesz” – állította.
Az augusztusi IMF-látogatás során gazdasági és katonai forgatókönyveket fogunk megvitatni, „hogy meghatározzuk, hogy egy új program ésszerű lenne-e, és milyen paraméterei lennének a valószínűsíthetőeknek” – tette hozzá Julija Szviridenko.
Az IMF és az Ukrán Nemzeti Bank helyzetét ismerő tisztviselők szerint még idén várhatóak tárgyalások egy új programról – írta a Bloomberg.
Az IMF 2023 márciusában jóváhagyta a folyamatban lévő hitelezést, megtörve ezzel azt a precedenst, amely tiltja a háborúban álló országoknak történő hitelezést.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajnának további finanszírozásra van szüksége, mivel az Oroszország elleni háború vége még mindig nem látszik, a kormány ezért nagy valószínűséggel felkéri majd a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) egy új program jóváhagyására – jelentette ki kedden ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1753204320 [modified] => 1753196420 ) [title] => Ukrajnának további finanszírozásra és új programra van szüksége az IMF-fel, mert a háború elhúzódik – Szviridenko [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=62155&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 62155 [uk] => 62169 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 62167 [image] => Array ( [id] => 62167 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko.png [original_lng] => 1854196 [original_w] => 1600 [original_h] => 1000 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko-300x188.png [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko-768x480.png [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko-1024x640.png [width] => 1024 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko-1536x960.png [width] => 1536 [height] => 960 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko.png [width] => 1600 [height] => 1000 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko.png [width] => 1600 [height] => 1000 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1753185621:5 [_thumbnail_id] => 62167 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3696 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 277758258001 [_oembed_591bce97724e9893103d4235eacb39ab] =>
Добре дошла, България!
EU economy and finance ministers have approved #Bulgaria's entry into the euro area.
From 1 January 2026, 🇧🇬 will start using the euro and enjoy the benefits of joining the single currency.
Az amerikai elnök vasárnap bejelentette, hogy már akár e héten megkötheti az első vámmegállapodásokat. Trump közölte azt is, hogy egyelőre nem tervez beszélni Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Trump elnök közölte, hogy kormánya akár már ezen a héten kereskedelmi megállapodásokat köthet néhány országgal, ami enyhülést hozhat azoknak a kereskedelmi partnereknek, akik szeretnék elkerülni az Egyesült Államok magasabb importvámjait.
Nagyon is lehetséges – mondta Trump vasárnap újságíróknak arra a kérdésre válaszolva, hogy várható-e ezen a héten bármilyen kereskedelmi megállapodás. Konkrét országokat azonban nem nevezett meg. „Sok országgal tárgyalunk, de a végén én magam fogom megkötni a megállapodásokat” – mondta Trump az Air Force One fedélzetén. „Folyton ugyanazt kérdezik: »Mikor lesz megegyezés?« Ez rajtam múlik, nem rajtuk” – idézi a Bloomberg az amerikai elnököt.
Trump nem tervezi, hogy beszélne a kínai elnökkel
Trump azt is jelezte, hogy munkatársai tárgyalásokat folytatnak kínai kollégáikkal. Az amerikai elnök vámkampányának középpontjában Kína áll, Peking válaszul megtorló vámokat vetett ki amerikai termékekre – ezek mostanra akár a 145 százalékot is elérhetik. Az utóbbi napokban Kína enyhülésre utaló jeleket adott, Trump pedig az NBC Newsnak vasárnap adott interjúban azt mondta, hogy hajlandó lenne később csökkenteni az amerikai vámokat.
Egy Air Force One-on feltett kérdésre válaszolva ugyanakkor Trump azt mondta, nem tervezi, hogy beszéljen Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
A TikTok amerikai részvényeinek elkülönítéséről szóló megállapodást felfüggesztették, miután Kína bejelentette, hogy nem hagyja jóvá Donald Trump elnök, a kölcsönös vámokról szóló bejelentése miatt, közölte a Reuters két, a helyzetet jól ismerő forrásra hivatkozva.
Az egyik forrás elmondása szerint az ügylet szerkezete április 2-án, szerdán majdnem véglegessé vált. A megállapodás a TikTok egyesült államokbeli tevékenységének egy új, amerikai székhelyű, többségi amerikai befektetők által irányított céggé való szétválását jelentette. A ByteDance a részvények kevesebb mint 20%-át megtartaná.
A megállapodást már jóváhagyták a meglévő és új befektetők, a ByteDance és az Egyesült Államok kormánya. A ByteDance és a Fehér Ház képviselői nem kommentálták ezt az ügyet. A washingtoni kínai nagykövetség szintén nem reagált a kommentárra.
A késedelem azután történt, hogy a Trump-kormányzat új vámokat vetett ki a kínai árukra, ami megnehezíti a megállapodás jóváhagyását nemzetközi szinten.
Ukrajnának néhány hete van hátra, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal az ukrán mezőgazdasági termékek EU-ba való behozatalának mechanizmusáról az autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM-ek) június 5-i lejárta után, jelentette be Tarasz Kacska, Ukrajna gazdasági és kereskedelmi miniszterhelyettese egy agrárkonferencián, írta az Interfax-Ukrajina.
Elmondása szerint jelenleg folynak a tárgyalások 40 árukategóriáról, amelyek tarifakvóta alatt vannak. Egyben megjegyezte, hogy ezek közül 2022-ig csaknem 25-öt nem exportáltak.
„Sok termékkategória érzékenynek minősül, bár exportjuk meghaladta a megállapított határértékeket. Reméljük, hogy az EU nem fogja ezeket a saját piacára nézve veszélyként kezelni, és beleegyezik a liberalizációjukba”, magyarázta.
Az érzékeny áruk közül az Európai Bizottság külön kiemeli a mézet, kukoricát, korpát, gabonaféléket, cukrot, tojást és baromfihúst. Az ukrán fél már elkészítette javaslatait ezen termékek kapcsán, és jelenleg azok jövőbeli sorsáról tárgyalnak.
Kacska hangsúlyozta, hogy a legnehezebb viták a cukorexport körül zajlanak. „Jelentősen növeltük a termelést, de ez nem jelenti azt, hogy az ukrán export tönkretenné az európai piacot. Éppen ellenkezőleg, hiány idején segítette az EU-t” – jegyezte meg a kormány tisztviselője.
További problémás kérdés a baromfihús importja. Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy ez a szegmens elsősorban a kis- és közepes termelők, és ne csak a nagy mezőgazdasági üzemek előtt legyen nyitva.
A következő hetekben Ukrajna és az EU várhatóan dönt az érzékeny áruk listájáról és azok exportkvótáiról.
Hogyan tovább?
Egyes EU tagországok, köztük Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia, az autonóm kereskedelmi intézkedések végrehajtása után az ukrán mezőgazdasági termékek háború előtti kvótáihoz való visszatérést szorgalmazzák.
Emlékezzünk vissza, hogy 2024. június 5-től az EU frissített szabályokat vezet be a mezőgazdasági termékek Ukrajnával folytatott vámmentes kereskedelmére vonatkozóan, amely egy évig tart. Kezdetben 2022. június 4-én vezették be az autonóm kereskedelmi intézkedéseket az ukrán gazdaság támogatására. 2023 májusában az Európai Parlament megszavazta ezen intézkedések további egy évvel történő meghosszabbítását.
Kacska hangsúlyozta, hogy a fő probléma nem a számokban, hanem a politikai megközelítésben van: „Az ukrán termékekről szóló vitákat gyakran használják politikai játszmákban, és az EU-ban a gazdálkodók érzelmeit szítják. Valójában azonban Ukrajna nem rendelkezik túlzott termelékenységgel egyik vitát kiváltó árukategóriában sem.”
Példaként a kukoricával kapcsolatos helyzetet hozta fel: „Ennek a növénynek a termelési volumene az EU-ban meghaladja az ukrajnaiét, a búzánál pedig még nagyobb ez a különbség.”
2024-ben az EU 27 tagállama 135 millió tonna búzát takarított be, ami megerősíti az Európai Unió státuszát ezen gabona egyik vezető termelőjeként.
„Mindenki tisztában van azzal, hogy június 6-ig meg kell találni a megoldást, de ez nem korlátozódhat a 2014-es keretekre. Az érzékeny áruk kereskedelmi paramétereit a szabályzatban meghatározott kvóták és a 2023-as maximális exportvolumen között határozzák meg”, foglalta össze Kacska.
Előrejelzése szerint nem lesz túlzott korlátozás a kukorica szállítására, mivel az EU-ban a kereslet meghaladja a jelenlegi évi 15 millió tonnás határt. A búzaexport kérdése ugyanakkor az egyes uniós országok eltérő megközelítése miatt továbbra is nyitott.
Az ukrán gazdaság veszteségei az exportkorlátozások miatt
Ha az Európai Unió 2025. június 6.-a után nem hosszabbítja meg Ukrajna kereskedelmi kedvezményeit, a hazai gazdaság évente 3,5-4 milliárd eurós veszteséget szenvedhet el. Ez a téma az „Agrárszektor-2025: Kihívások és lehetőségek új körülmények között” című konferencián is felmerült, amelyre 2025. február 27-én Kijevben került sor – írta a Novoje Vremja.
Olekszandr Kubrakov, a We Build Ukraine elemző központ felügyelőbizottságának elnöke elmondása szerint az agráripari szektor még a teljes körű háborús körülmények között is az ukrán gazdaság fontos eleme marad. 2024-ben a devizabevételek több mint 50%-át az agrárszektor biztosította az állami költségvetésnek. Emellett a We Build Ukraine elemző központ és a Boston Consulting Group tanácsadó cég adatai szerint az agrárszektor azon nyolc kulcságazat közé tartozik, amelyek fejlesztése a Gazdasági Növekedési Stratégiával összhangban az ország GDP-jének jelentős növekedését eredményezheti a következő évtizedben.
Az EU-val kötött társulási megállapodás 2014-es aláírása óta jelentősen nőtt az Európai Unió részesedése Ukrajna külkereskedelmi mérlegében – a 2013-as 30%-ról 2023-ra 56%-ra. Tavaly az ukrán áruk EU-ba irányuló exportja elérte a 23,4 milliárd dollárt, ami a teljes export 64,6%-át tette ki. Ilyen adatokat tartalmaz a „Stratégiai iránymutatások Ukrajna és az EU közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez” című tanulmány, amely az Ukrajnai Munkaadók Szövetségének felkérésére, a dán külügyminisztérium támogatásával készült. Az eredményeket parlamenti meghallgatásokon ismertették a Legfelső Tanács gazdaság- és agrárpolitikával foglalkozó bizottságaiban.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
