Éves összehasonlításban az első negyedévben 18,9 százalékkal 56 341-re nőtt a legyártott új személyautók száma Csehországban – közölte a cseh autóipari szövetség pénteken közleményben.
Az autók eladása az év első három hónapja alatt 74,6 százalékkal emelkedett:
a legkeresettebb márka a cseh Skoda Auto volt, amelynek eladása 19,7 százalékkal 19 929 darabra emelkedett;
a második helyen a dél-koreai Hyundai van 12 százalék piaci részesedéssel, ami 4957 eladott gépkocsit jelent;
a harmadik hely a japán Toyotáé 15 százalékos eladás növekedéssel, 4965 eladott kocsival;
a negyedik hely a német Volkswagené, míg az ötödik helyen a dél-koreai Kia végzett.
A legkeresettebb modell a Skoda Octavia, amelyből 4965 kelt el, a második helyen a Skoda Fabia 3271 eladott autóval, míg a harmadikon a Skoda Scala végzett, amelyből 2545 darabot adtak el.
Az értékesített személygépkocsik 67 százaléka benzinmotoros, 25 százaléka pedig gázolajos volt. Az eladott elektromos kocsik aránya 2,3 százalék.
Szakértői becslések szerint a koronavírus-járvány miatti csökkenés után az idén tovább növekszik az értékesítés a tavalyi 192 ezerről várhatóan 220–230 ezerre.
Ausztriában törvénnyel védenék a mezőgazdasági termelőket, illetve az élelmiszeripari termékek előállítóit a nagykereskedők túlhatalmától – jelentette be Elisabeth Köstinger mezőgazdasági és turisztikai miniszter csütörtökön Bécsben.
Az új törvény szankcionálni kívánja a kereskedelmi üzletláncok tisztességtelen gyakorlatát, amelynek elszenvedői elsősorban a mezőgazdasági termelők, illetve az élelmiszeripari termékek előállítói. A tárcavezető ezek közé sorolta a késedelmes fizetést, megrendelések utolsó pillanatos törlését, az egyoldalú szerződésmódosításokat, illetve az írásbeli szerződés megtagadását.
Köstinger hangsúlyozta, a nagykereskedők visszaélnek a piaci hatalmukkal, és nyomás alatt tartják a termelőket. Példaként említette, amikor egy almatermesztőtől a kereskedő tíz tonna almát rendel, amelyből csak nyolc tonnát ad el, és két tonnát kifizetetlenül visszaküld a termelőnek. Az is bevett gyakorlat, hogy az üzlethálózatok részben vagy egészében a termelőkre, illetve a gyártókra terhelik az akciós újságok költségeit.
A miniszter hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a kereskedők áremelés nélkül is többet tudnának fizetni a termelőknek. Nem a vállalatok növekvő nyeresége az elítélendő, hanem az, hogy „az ártárgyalások mindig a termelők rovására történnek” – mutatott rá.
„Az értékteremtési lánc első és legfontosabb tagja – tudniillik a termelő, illetve a gyártó – fizeti meg az élelmiszerkonszernek évente növekvő nyereségét” – hangsúlyozta Köstinger. Az új törvény ezen a rendszeren kíván változtatni, és igazságosabb részesedést óhajt biztosítani a mezőgazdasági őstermelőknek, illetve az élelmiszeripari termékek előállítóinak.
A törvény várhatóan 2022. január elsején lép életbe, és – az említett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szankcionálása mellett – rendelkezik egy független ombudsmanról is, aki a bejelentésekkel foglalkozik majd. A hatályba lépést követően a törvény megszegői akár ötszázezer euró büntetéssel is sújthatók lesznek.
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
Egy EU-s rendelettervezet veszélyes növénynek minősítené a levendulát – adta hírül az fr24news. Az új szabályozás szerint a feldolgozott levendula (pl. levendulaolaj) csomagolásán kötelezően figyelmeztetést kellene elhelyezni a növényi termék „veszélyességére” vonatkozóan.
A franciaországi levendulalepárlók – és mások – nevében aggodalmait fejezi ki a Twitteren a Generation Frexit vezetője, Charles-Henri Gallois: „Legyen szó a levendula-illóolajokról vagy a sajtjainkról, az EU mindent ellenőrizni akar. Itt az ideje, hogy visszavegyük az irányítást, és magunk döntsünk a jövőnkről, a normáinkról, a törvényeinkről és a társadalmi modellünkről.”
Les huiles essentielles de lavande ou nos fromages, l’UE 🇪🇺 veut tout régenter et aseptiser.
— Charles-Henri Gallois 🇫🇷 (@CH_Gallois) July 28, 2021
Jelenleg mintegy 1500 francia vállalkozás foglalkozik levendulatermesztéssel, ami 30 ezer teljes munkaidős munkahelyet jelent. Nem beszélve a turisták évi millióiról, akiket elsősorban a levendulamezők csábítanak Dél-Franciaországba.
A francia termelők azt nem ellenzik, hogy termékeik csomagolásán feltüntessék a potenciális allergiakockázatot, de azt határozottan ellenzik, hogy olyan információkkal lássák el a címkéket, amilyenekkel a vásárlók az ipari vegyi anyagokon, például a sósav vagy különböző tisztítószerek címkéin találkozhatnak. Ráadásul a kisgazdák nem engedhetnék meg maguknak a drága elemzési eljárást.
Ez alkalommal a Beregszászi Járási Tanács küldöttsége a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szakembereivel látogatott el a Nagymuzsaly melletti aranybánya területén másfél éve termelést folytató kőzetzúzó és -mosó üzembe. Pavel Sztukan igazgató kalauzolta a vendégeket a bányaüzemben és annak területén, bemutatva a termelést, az ülepítő tavakat és mindent, amire kíváncsiak voltak a képviselők és a szakemberek.
Sin József, a járási tanács KMKSZ-frakciójának vezetője látogatásukat azzal magyarázta, hogy sokféle mendemondát lehet hallani a bánya területén termelésbe kezdett üzemről. Úgy gondolták, jobb egyszer látni, mint százszor beszélni róla. „Amit eddig láttunk, az megnyugtató. Az üzem vezetői biztosítottak minket arról, hogy az általuk végzett termelés nem veszélyezteti a környezetünket. Igazából akkor leszünk majd nyugodtak, ha a főiskola laboratóriumában elvégzett, független vizsgálatok is alátámasztják a bányaüzem igazgatójának állításait.
Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke lapunknak elmondta: „A látogatásunk során arról akarunk meggyőződni, hogy környezetvédelmi szempontból valóban tiszta-e a technológia. Az üzemben a korábbi kitermelés idején felszínre hozott és ott felhalmozott anyagot dolgozzák fel. Arra kerestük a választ, hogy használnak-e a fémek kinyeréséhez valamilyen vegyi anyagot.
Megnéztük a technológiát: az aprószemcsékre tört kőzetet vízzel mossák át, centrifugális és gravitációs elven igyekeznek koncentrálni a benne lévő fémeket. A felhasznált vízből építési alapanyagot, homokot és agyagot nyernek ki, majd újrahasznosítják a leülepített vizet. A beregszászi főiskoláról hoztunk magunkkal három szakembert is, akik mintát vettek az itt található anyagokból és vízből.” Rezes Károly aziránt is érdeklődött a bányaüzem vezetőjénél, hogy mennyi talajvizet használnak fel a termeléshez, hisz a nagymuzsalyi kutakban egyre kevesebb a víz. Pavel Sztukan igazgató elmondta, hogy jelenleg 10% körüli a párolgási veszteség, amit pótolniuk kell. A vizsgálódás során annak is utána szeretnének járni, hogy pontosan mennyi vizet jelent az a kb. 10% – mondta el tudósítónknak Rezes Károly.
Az üzem vezetője kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy műszak alatt átlagosan 120–150 tonna kőzetet tudnak feldolgozni.
Kohut Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékének vezetője és két munkatársa mintát vettek a feldolgozásra váró kőzetből, az ülepítő tavak vizéből, valamint abból a szilárd anyagból, amelyet az arany kiszűrése után frakcionálnak, és felhasználni kívánnak építőanyagként. Tervezik, hogy a község ivóvízkútjaiból is vesznek majd mintát. A tanszékvezető asszony hangsúlyozta: „Ez nyilvánvalóan korszerűbb technológia a muzsalyi aranybányában használt korábbiaknál. Ugyanakkor, amíg nem vizsgáljuk meg a mintákat, nem szeretnék ennél többet mondani. Mindenesetre el kell mondjam, hogy az igazgató úr segítőkész volt, minden kérdésünkre igyekezett válaszolni.”
Csoma Zoltánnak, a biológia–kémia tanszék helyettes vezetőjének ugyancsak pozitívak voltak az első benyomásai. Hangsúlyozta: „Első látásra is kijelenthetem, hogy az itt tíz évvel ezelőtt kitermelést végző bányaüzem sokkal több káros anyaggal terhelte a környezetet, mint ez a mostani. A mostaniak tulajdonképpen azt takarítják el, amit környezetszennyező anyagként a felszínen hagyott az előző üzem” – jegyezte meg Csoma Zoltán.
Információink szerint az Avellana Gold bányavállalat levélben kereste meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékét, miszerint a muzsalyi üzemükben kitermelt, fémekben gazdag koncentrált anyag vegyelemzését szeretnék üzleti alapon elvégeztetni a főiskola korszerű laboratóriumában. Szerintük a főiskola laboratóriuma jobban felszerelt a Kárpátalján rendelkezésükre álló laboroknál.
