Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodott azon energetikai létesítmények listájáról, amelyek elleni támadásokat Oroszország leállítja a részleges tűzszünet keretében, ami ellentmond az orosz fél által nyilvánosságra hozott követeléseknek – számolt be az ukrán Energiaügyi Minisztérium sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
Az Energiaügyi Minisztérium megerősítette, hogy az Egyesült Államokat informálták Kijev az „energetikai fegyverszünetre” vonatkozó követeléseiről, és azokat egyeztették Washingtonnal. Ezzel párhuzamosan azonban Oroszország közzétette azon objektumok listáját, amelyekről eszerint megegyeztek az amerikai féllel, amit az amerikai fél egyelőre nem cáfolt.
„Ukrajna átadta és egyeztette az amerikai féllel az összes energetikai objektum tipológiáját a kölcsönös támadások leállítására vonatkozó megállapodás keretein belül. Ez a villamosenergia-, olaj- és gázkomplexumokra, a nukleáris és széniparra, energetikai berendezések gyártására vonatkozik”, közölte a tárca sajtószolgálata.
Ugyanakkor az orosz fél által az USA-val állítólag egyeztetett listán nem szerepelnek az ukrán olaj- és gázkitermelő létesítmények, amelyeket az utóbbi időben a legtöbb támadás ért.
Fennáll a lehetősége annak, hogy 30 napos tűzszünetet köt Ukrajna és Oroszország, de ha ez megtörténik, az Európai Uniónak esze ágában sem lesz leállítani a fegyverszállításokat Kijevnek – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Deutsche Welle német hivatalos állami médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint a brüsszeli sajtótájékoztatón egy európai diplomata hangsúlyozta, hogy az EU igyekszik biztosítani Ukrajna erősebb pozícióját a béketárgyalásokon. „Az Európai Unió arra törekszik, hogy Ukrajna a legerősebb pozícióban legyen a béketárgyalásokon, és visszautasíthasson egy rossz megállapodást, ahogy Trump mondaná, és kiválaszthassa a legalkalmasabb időpontot a tárgyalásokhoz. Nem hiszem, hogy az Európai Unió és tagjai leállítanák a fegyverszállításokat Kijevnek, ha az agresszor ezt a tűzszünet feltételeként támasztja” – mondta.
Egy másik diplomata is annak a véleményének adott hangot, hogy egy esetleges tűzszünet idején Ukrajnát fel kell fegyverezni, nem pedig fordítva. „A harcok még tartanak, de ha tűzszünet van is, Ukrajnát „acél sünné” kell tenni” – hangsúlyozta egy harmadik uniós diplomata. Hozzátette azt is, hogy rendkívül fontos, hogy Ukrajna erős pozícióba kerüljön a tárgyalásokon. Emellett meg kell akadályozni, hogy az oroszok a „második esélyt” kihasználva átcsoportosítsák az erőiket és ismét támadjanak.
Hasonló álláspontot képviselt egy negyedik diplomata is. Szerinte az EU-nak nem szabadna gyengítenie hazánk támogatását tűzszünet esetén. A szövetségesek feladata, hogy erős pozíciót teremtsenek Ukrajna számára, és hogy az ország fejleszteni tudja védelmi képességeit. „Az elképzelés az, hogy erős pozícióban Ukrajna javítsa a védelmi képességeit, és képes legyen folytatni az elrettentést, ha kiújulna a konfliktus” – mondta a diplomata.
A DW hozzátette: március 17-én, hétfőn az uniós országok külügyminiszterei tárgyalnak az ukrajnai tűzszüneti megbeszélés körüli helyzetről. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is részt vesz rajta videoformátumban.
Csökkent Ukrajna dolláradóssága, eközben pedig az ország varsói tőzsdén jegyzett részvényei tovább emelkedtek. A Citibank arra figyelmeztet, hogy egy biztonsági garanciák nélküli tűzszünet az orosz–ukrán háborúban a vártnál is magasabb katonai kiadásokat okozhat Kelet-Európában.
Ukrajna 2034-ben lejáró, dollárban denominált kötvényei fél centtel, 60,1 centre csökkentek. A befektetők bizonytalanná váltak abban, hogy az eszközök mennyi felértékelődést nyújthatnak még. Ugyanakkor a Varsóban jegyzett ukrán részvények tovább emelkedtek – írja a Bloomberg.
A WIG-Ukrajna index 6,6 százalékkal, 2022 óta a legmagasabbra emelkedett.
Varsóban és Budapesten is emelkedtek a részvények.
„A tartósan megnövekedett katonai kiadások kérdéseket vetnének fel a közép- és kelet-európai országok jövőbeli költségvetési pályájával kapcsolatban” – írták a Citibank lengyelországi elemzői az ügyfeleknek szóló jegyzetükben.
Hozzátették, hogy a megbízható biztonsági garanciák nélküli ukrajnai tűzszünet lehetősége magasabb katonai kiadásokat okozna, ami rontaná a régió, különösen Lengyelország költségvetési helyzetét.
A Wizz Air felkészült az ukrajnai járatok újraindítására, amint a helyzet lehetővé teszi. A légitársaság vezérigazgatója, Váradi József a Reutersnek adott interjújában részletezte a terveket, amelyek szerint a tűzszünet bejelentését követően hat héten belül mintegy 30 útvonalat indítanának újra. A cég hosszú távú stratégiája az ukrán piac jelentős részének visszaszerzése, miközben globális kapacitásbővítést tervez.
A Wizz Air határozott tervekkel rendelkezik az ukrajnai működés újraindítására. Váradi József vezérigazgató kijelentette: „Határozott tervünk van az ukrajnai újraindulásra, mert szerintem ez bármelyik pillanatban megtörténhet. Amint bejelentik a tűzszünetet, akkor megvizsgálnánk az újraindulást.”
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége szerint hat-nyolc hétre lenne szükség az ukrán légtér biztonságos újranyitásához. A Wizz Air erre az időkeretre készül, hogy a lehető leggyorsabban reagálhasson a helyzet változására.
A légitársaság ambiciózus tervei szerint a konfliktus lezárását követő hat hónapon belül újraindítanák a kijevi és lembergi bázisok működését. Kezdetben 60 útvonalon, évi mintegy 5 millió ülőhelyes kapacitást kívánnak biztosítani az ukrán piacon. Ez jelentős lépés lenne a háború előtti piaci pozíció visszaszerzése felé, hiszen 2021-ben a Wizz Air 10,1%-os részesedéssel a harmadik helyen állt Ukrajnában.
A Wizz Air mellett más légitársaságok is érdeklődnek az ukrán piac iránt. A rivális Ryanair szintén bejelentette, hogy a háború befejezése után járatokat indít Ukrajnába.
Miközben a Wizz Air az ukrajnai terjeszkedésre készül, a vállalat jelenlegi működésében kihívásokkal szembesül. Januárban hat hónapon belül másodszor csökkentették az éves nettó eredményre vonatkozó előrejelzésüket, amit a flotta mintegy 20%-ának hajtóműproblémái és a gazdasági bizonytalanságok okoztak.
Váradi azonban optimista a jövőt illetően. A 2025-ös pénzügyi évben mintegy 20%-os kapacitásnövekedésre számít, köszönhetően az 50 új Airbus repülőgép érkezésének.
Ez jelentős növekedési forrást jelent, és emellett a hajtóműproblémákkal érintett, földön lévő gépek egy részét is visszaszerezzük, ezek újra szolgálatba állnak majd – nyilatkozta a vezérigazgató.
A Wizz Air tervei ellenére a légitársaság részvényei kedden 1,2%-kal csökkentek. Ez részben a TUI Group, Európa legnagyobb utazásszervezője által jelzett foglalási adatok lassulásával volt hozható összefüggésbe.
