A kijevi pénzügyminisztériumnak mindössze néhány hete maradt arra, hogy megállapodjon az ország hitelezőivel egy korábbi kötvény miatt. Ha nem sikerül, Ukrajna végleg csődbe mehet.
Az ukrán kormány ugyanis még 2015-ben strukturált át egy jelentős államadósságot, olyan kötvényeket, amelyeket a gazdasági növekedéshez kötöttek, azaz amennyivel nőtt Ukrajna GDP-je, annak megfelelő mértékben növekedett a kötvények hozama is.
Minderre azért volt szükség, hogy a jelentős mennyiségű tartozását fedezni tudja Ukrajna. Azzal viszont nem számoltak, hogy bár a háború miatt eleinte jelentős visszaesés történt, azóta a bázishatás miatt már erősebb a visszapattanás. Idén például csúsztatottan, a 2023-as GDP-adat után kellene fizetnie az államnak. Akkor 5,3 százalék volt a GDP-növekedés, tehát a teljes, 3,24 milliárd dolláros, azaz több mint ezer milliárd forintos kötvényállomány után több mint 600 millió dollárt kellene fizetnie Kijevnek.
Átváltani valami másra
Ezt az állományt szeretné most Ukrajna minél hamarabb eurókötvényekre váltani, amelyek jóval kiszámíthatóbbak és jelentősen kisebb kiadást jelentenének az államnak. A kijevi kormány hónapok óta próbál megállapodásra jutni a hitelezőkkel, most karácsonyig van idejük arra, hogy elérjék az áttörést. Ehhez a hitelezők 75 százalékának rá kellene bólintania a cserére.
Ez pedig nem lesz egyszerű, ugyanis a bizalom nem éppen magas Ukrajnával szemben. Kijev ugyanis már hat hónapja fizetésképtelenséget jelentett be, amikor képtelen volt teljesíteni a lejárt GDP-kötvények után. Kedden például épp az Európai Központi Bank (EKB) fúrta meg, hogy pénzügyi védőhálót biztosítson Ukrajnának.
Hosszú tárgyalások, majd ultimátum
Ukrajna már tavasszal megpróbált megállapodást elérni a hitelezőkkel, de nem sikerült dűlőre jutniuk. Ukrán gazdasági lapok szerint
a hitelezők mindössze az idei évnél engedtek volna átstrukturálást,
cserébe évi 7,75 százalékos kamatozású papírokat kértek volna Kijevtől.
Mivel nem sikerült megállapodni, Ukrajna egyszerűen csak úgy döntött, hogy nem fizet semennyit sem.
Aztán nemrég a Fitch Ratings durván bóvliba is küldte emiatt Kijevet, ami már rövid távon is visszaüthet.
Idén ősszel így ismét asztalhoz ültek a felek és bár a hitelezők a hírek szerint jóval megengedőbbek voltak, mégsem sikerült megállapodni. December elsején, azaz hétfőn tehát az ukrán pénzügyminisztérium ultimátumot intézett a befektetőkhöz és közölték, hogy a kormány mindenképp átalakítja a kötvényeket, akár beleegyeznek az érintettek, akár nem. Ezt december 21-ig dönthetik el a felek. Mármint, hogy elfogadják-e a feltételeket.
Kijev álláspontja szerint ugyanis sokan mindenképp szeretnének megállapodni velük, ám jó néhányan csak a lehetőséget látják a pénzkeresésre.
A sietségre azért van szükség, mert hamarosan le kell zárni az idei pénzügyi évet és elkezdődik a 2026-os, amelyet még nagyobb bizonytalanság övez. Például továbbra sem tudni, hogy mivel foltoz majd be egy 19 milliárd dollárnyi lyukat, pontosabban miből lesz pénze a kijevi kormánynak ezen kiadások fedezésére. Ilyen helyzetben még lehetetlenebb lenne megállapodásra jutni egy kötvényátalakításról.
Az ajánlat szerint minden dollárnyi átváltott kötvényért 4,5 centet fizet Ukrajna a hitelezőknek, akik így láthatnak valamennyit a pénzükből. Sőt, ha időben átváltják, akkor akár 7 centet is kaphatnak. Ez 180 millió dollárnyi kiadást jelent Kijevnek, tehát a harmadát annak az összegnek, amit nyáron ki kellett volna fizetniük a kötvények után.
De azért is megéri nekik átváltani, mert az évek során egyre súlyosabb összegeket kellene kifizetniük érte. Egy esetleges békemegállapodás után ugyanis Ukrajna gazdasága a helyreállítási munkálatok miatt az egekbe lőne ki, évente akár több milliárd dollárnyi kamatot generálva ezzel a GDP-kötvények nyomán.
Ha most sem sikerül megállapodni karácsonyig, akkor teljes bizonytalanságba kerülhet az ország jövő évi költségvetése és szinte biztosan elkerülhetetlen lesz a csőd.
Írország 100 millió eurót biztosít Ukrajnának az orosz támadások elhárítására és 25 millió eurót az energiaellátásra – jelentette be kedden Micheál Martin ír miniszterelnök, akit a The Guardian című brit lap idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ír kormányfő elmondta, hogy Írország nemcsak szavakban támogatja majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a dublini látogatása során, hanem gyakorlati segítséget is nyújt majd. „További 100 millió euró nem halálos katonai segítséget nyújtunk Ukrajnának az orosz rakéták és drónok éjszakai támadásainak elhárítására. Írország emellett 25 millió eurót biztosít Ukrajna energiaellátására, hogy segítsen ellensúlyozni Oroszország cinikus és könyörtelen támadásait” – jegyezte meg Micheál Martin.
A brit újság azt írta, hogy ma Írország miniszterelnöke és Ukrajna elnöke aláírja az Ukrajna és Írország közötti partnerség ütemterve 2030-ig című megállapodást. Magában foglalja a politikai és biztonsági együttműködést, valamint a rekonstrukció, az oktatás és a kultúra területén megvalósuló kezdeményezéseket.
Ukrajna és Hollandia hétfőn megállapodást írt alá a két ország területén való közös dróngyártásról, jelentette be Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter X közösségi oldalán, írta a Jevropejszka Pravda.
Brekelmans ukrán kollégájával, Denisz Smihallal írta alá az erre vonatkozó megállapodást Brüsszelben, az EU külügyi Tanácsának ülése alkalmából.
„Új mérföldkő: Ukrajna és Hollandia közösen fog drónokat gyártani mindkét országban. Ukrán kollégámmal, Denisz Smihallal közösen aláírom a közös gyártásról szóló megállapodást („Build With Ukraine”). Ez megerősíti közös biztonságunkat, ellenálló képességünket és innovációnkat”, mondta Brekelmans.
Hollandia további 250 millió eurót különít el a PURL‑kezdeményezés (Prioritized Ukraine Requirements List) keretében, amely lehetővé teszi, hogy a NATO‑tagállamok amerikai fegyvereket vásároljanak Ukrajna számára.
Erről a holland védelmi miniszter, Ruben Brekelmans beszélt Brüsszelben az EU Külügyi Tanácsának védelmi miniszteri ülése előtt .
Hollandia ezzel már a második támogatási csomagot nyújtja az Egyesült Államokban beszerzendő fegyverek és lőszerek finanszírozására.
„Most jelentettem be, hogy további 250 millió eurót biztosítunk Ukrajna támogatására a PURL‑kezdeményezésen keresztül” – mondta Brekelmans.
Emlékeztetett arra, hogy Európa nap mint nap szemtanúja az orosz légitámadásoknak Ukrajna ellen.
„Látjuk ezek pusztító hatását az energetikai infrastruktúrára és az ukránok mindennapi életére. Az egyetlen mód, hogy gyorsan segítsünk, az, ha nagy mennyiségű támogatást juttatunk el Ukrajnába” – hangsúlyozta a miniszter.
A betakarított termés teljes mértékben elegendő az ukrán lakosság élelmiszer-ellátásához, valamint a stabil takarmánybázis biztosításához az állattenyésztési ágazat számára.
Ukrajna mezőgazdasági termelői november 28-ig 52 580,7 ezer tonna gabonát takarítottak be 10 420,1 ezer hektárról. A vetésterület 89%-át már learatták – közölte a Gazdasági, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Minisztérium.
A részletes adatok a következők:
Búza: 22 960,2 ezer tonna (5 051,6 ezer ha)
Árpa: 5 419,1 ezer tonna (1 360,9 ezer ha)
Borsó: 672,5 ezer tonna (275,1 ezer ha)
Kukorica: 22 486,2 ezer tonna (3 309,7 ezer ha) – ez a vetésterület 75%-a
Egyéb gabonák és hüvelyesek: 898,1 ezer tonna (327,8 ezer ha)
A legnagyobb termést elérő megyék:
Hmeljnickij megye: 4 889,1 ezer tonna (574,7 ezer ha)
Csernyihiv megye: 4 763,8 ezer tonna (659,0 ezer ha)
Vinnicja megye: 4 636,8 ezer tonna (730,8 ezer ha)
Odessza megye: 4 067,7 ezer tonna (1 202,4 ezer ha)
Poltava megye: 3 890,7 ezer tonna (552,6 ezer ha)
Az olajnövényekből november 28-ig 17 079,3 ezer tonnát takarítottak be:
Napraforgó: 9 019,3 ezer tonna (4 800,3 ezer ha)
Szója: 4 743,2 ezer tonna (2 000,4 ezer ha)
Repce: 3 316,7 ezer tonna (1 260,2 ezer ha)
A napraforgó betakarítása a terület 93%-án, a szója 97%-án történt meg, a repce aratása pedig befejeződött.
Cukorrépából 10 274,1 ezer tonnát ástak ki (192,2 ezer ha), ami a vetésterület 97%-a.
Tarasz Viszockij, Ukrajna gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettese szerint:
„A várakozások szerint a gabonatermés elérheti a 60 millió tonnát, az olajnövényeké pedig a 20 millió tonnát. A betakarított termés teljes mértékben elegendő Ukrajna élelmezésbiztonságának fenntartásához és az állattenyésztés takarmánybázisának megerősítéséhez. A termés mintegy kétharmadát exportálni fogják, így Ukrajna továbbra is fontos szereplője a globális élelmiszerbiztonságnak és megbízható partnere a világnak. A termény jelentős részét belföldön dolgozzák fel, növelve az export hozzáadott értékét.”
Az agrárszektor gyakorlatilag befejezte az őszi vetést is: összesen 6 429,9 ezer hektáron vetettek.
Ebből:
őszi búza: 4 692,8 ezer ha
őszi árpa: 586,1 ezer ha
rozs: 66,3 ezer ha
őszi repce: 1 084,7 ezer ha
A vetésterület szerkezete nagyjából változatlan a tavalyi évhez képest.
A fő hangsúly továbbra is az őszi búzán van, amely hagyományosan Ukrajna élelmiszer-ellátásának alapját képezi. Ez azt jelenti, hogy a gazdák már most lerakták a 2026-os termés alapjait.
Az ukrán belügyminisztérium óvóhely -koalíciójának tagállamai bejelentették, hogy új hozzájárulásaik összesen több mint 22 millió eurót tesznek ki az ukrajnai óvóhelyek építésére. A finanszírozásból Finnország 11 millió, Svédország 7 millió, Litvánia és Belgium 2-2 millió, Írország pedig 0,5 millió euróval járul hozzá. Svájc is csatlakozni kíván a kezdeményezéshez.
Julia Szviridenko miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a koalíció célja egy modern civilvédelmi óvóhelyhálózat létrehozása, beleértve a föld alatti iskolákat, óvodákat, kórházakat és közintézményeket.
Hozzátette, hogy eddig több mint 42 föld alatti iskola épült fel csak a front menti régiókban az állami költségvetés és korábbi partnertámogatások révén. Emellett először a következő évi állami költségvetésben 1 milliárd hrivnyát különítettek el az óvodai óvóhelyekre, és a kormány reméli, hogy ezt jövő héten elfogadják.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa felszólította a G7-országokat, hogy gyorsítsák fel az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros hitel folyósítását, mivel Belgium továbbra is blokkolja a befagyasztott orosz vagyon felhasználására épülő finanszírozási programot – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Euractiv európai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Dombrovskis megjegyezte, hogy az országoknak fel kell gyorsítaniuk az Ukrajnának nyújtott kifizetéseket a tavaly júniusi megállapodás szerinti G7-hitelből, hogy a jövő év elején áthidalhassák a pénzügyi hiányt. „Tárgyalásokat folytatunk más nemzetközi donorokkal, hogy kiderítsük, áthelyezhető-e a támogatásuk az év elejére” – mondta.
A biztos szerint az adományozók között szerepel Nagy-Britannia, Kanada, Japán és az Egyesült Államok. Ugyanakkor úgy vélte, hogy ez elegendő lehet Ukrajna pénzügyi szükségleteinek fedezésére a jövő év első negyedévében, bár ez „még a jövő zenéje”.
A kiadvány megjegyezte, hogy az EU már kifizette a G7-kölcsön rá eső részét, amely 18,1 milliárd eurót tesz ki. A csomag mintegy 14 milliárd euróját azonban más országok, nevezetesen az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Nagy-Britannia még nem fizette ki. A becslések szerint Ukrajna a jövő év első negyedévében 12 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal néz szembe.
Dombrovskis nyilatkozata egy olyan időszakban hangzott el, amikor az EU egy Ukrajnának szóló külön „jóvátételi kölcsönről” próbál tárgyalni a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával. Az Európai Bizottság abban reménykedik, hogy ráveszi Belgiumot a terv támogatására a decemberi vezetői csúcstalálkozó előtt. Ezek az erőfeszítések azonban csütörtökön komoly kudarcot vallottak, amikor Bart de Wever miniszterelnök élesen bírálta a tervet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének írt levelében.
A projekt innovatív termékek fejlesztésére összpontosít, többek között a drónok elleni védelem területén – közölte a Digitális Átalakulási Minisztérium.
Ukrajna és a NATO elindítja az első közös programot a védelmi innovációk megjelenésének felgyorsítására UNITE – Brave NATO néven. Erről Mihajlo Fedorov, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és a digitális átalakulási minisztérium vezetője számolt be.
Az első pilot-pályázat 2026-ban indul, összesen 10 millió eurós költségvetéssel. A finanszírozást Ukrajna Átfogó Segítségnyújtási Csomagja (CAP) és a Digitális Átalakulási Minisztérium forrásai biztosítják.
A programot Ukrajna részéről a Brave1, a NATO részéről pedig az első pályázatot végrehajtó NATO Kommunikációs és Információs Ügynökség (NCIA) koordinálja.
A projekt az alábbi területekhez kapcsolódó innovatív megoldások fejlesztésére fókuszál:
drónok elleni védelem;
a légvédelem megerősítése;
kommunikációs és navigációs rendszerek biztosítása a fronton.
A pályázatok benyújtásának várható kezdete 2026 februárja, a nyerteseket már 2026 tavaszán kihirdetik.
Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkatársi szintű megállapodásra jutott egy 8,2 milliárd dollár értékű új hitelprogramról – számolt be az rbc.ua hírportál az IMF sajtószolgálatára és Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint IMF megjegyezte, hogy az új, négyéves programot még jóvá kell hagynia az alap igazgatótanácsának. Ez akkor történhet meg, ha Ukrajna teljesíti az előfeltételeket, valamint ha a donorok megfelelő finanszírozási garanciákat nyújtanak. „A megállapodás a makrogazdasági stabilitás támogatását, az adósság fenntarthatóságának helyreállítását, a korrupció elleni küzdelmet és a kormányzás javítását célzó fiskális és monetáris intézkedéseket foglal magában” – pontosította a szervezet.
Az ukrán hatóságoktól elvárják az adócsalás elleni küzdelem felgyorsítását és az adóalap szélesítését, többek között a digitális platformokból származó jövedelmek megadóztatásával, a vámhézagok megszüntetésével és az áfa-mentességek eltörlésével. A legfontosabb intézkedés a 2026-os költségvetés elfogadása az új program keretrendszerével összhangban.
Az ukrán tisztviselők és az IMF missziója közötti tárgyalások során megállapodás született az adó- és vámszolgálatok reformjáról, beleértve egy új vámfőnök kinevezését, valamint egy informatikai infrastruktúra létrehozását a hatékonyság javítása, a bizalom helyreállítása és a fellendülésre való felkészülés érdekében. Az ukrán hatóságok elkötelezték magukat az állami tulajdonú vállalatok és bankok pénzügyi tervezésének, jelentéstételének és ellenőrzésének reformja mellett is.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a Gavin Gray vezette IMF-misszió aktív munkájának hete jó eredménnyel zárult – megállapodás született egy 8,2 milliárd dolláros új programról. „Ez a program segíteni fog a kritikus kiadások finanszírozásában, a makroszintű pénzügyi stabilitás fenntartásában és további külső támogatások vonzásában, ami kritikus fontosságú számunkra az elkövetkező években” – jegyezte meg Szviridenko.
A miniszterelnök tisztázta, hogy a 2026-os költségvetést már az új IMF-program keretrendszerével összhangban készítették el. A kormány arra számít, hogy a képviselők támogatni fogják a kezdeményezést. A miniszterelnök arról is biztosított, hogy Ukrajna kész folytatni az árnyékgazdaság és a korrupció elleni küzdelem, valamint a közszféra irányításának megerősítését célzó intézkedések végrehajtását. Elsősorban az állami tulajdonú vállalatok irányításának újraindítása és a vámhatóság vezetőjének pályázata van folyamatban.
Ukrajna a közeljövőben energiatámogatási csomagot kap Hollandiától, többek között transzformátorokat. Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számolt be a Telegramon.
Az elnök elmondta, hogy november 22-én beszélgetést folytatott Dilan Yeşilgöz–Sigrittel, Hollandia miniszterelnökével.
Eszmét cseréltünk a diplomáciai helyzetről és azokról a lehetőségekről, amelyek most megjelentek. Tájékoztattam a miniszterelnök urat az Európával és az Egyesült Államokkal végzett közös munkáról az amerikai béketerv kapcsán
– fogalmazott Zelenszkij.
Az elnök szerint az egyik energiatámogatási csomag már úton van Ukrajna felé. Különféle berendezésekről van szó, köztük transzformátorokról is.
