Intézkedéscsomagot fogadott el szerdán a német kormány az ukrajnai újjáépítés támogatására. Ennek részeként hiteleket nyújtanak az ukrán kis- és középvállalatoknak, és garanciát vállalnak a német cégek ukrajnai beruházásaira.
„Az ukrajnai újjáépítésről június 11-12-én Berlinben Olaf Scholz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására tartandó nemzetközi konferenciához való hozzájárulásról van szó” – hangsúlyozta közös közleményében a német gazdasági és fejlesztési minisztérium.
„A háború túléléséhez Ukrajnának nem csak fegyverekre van szüksége. Fontos, hogy a gazdaság továbbra is működjék, és az ország finanszírozni tudja az újjáépítését” – jelentette ki Svenja Schulze fejlesztési miniszter.
Berlin az ukrán kormánnyal közösen pénzintézetet is tervez létrehozni a német állami tulajdonban lévő KfW bank mintájára, amelyet a második világháború után alapítottak meg Nyugat-Németország helyreállítására, majd az újraegyesítés után fontos szerepet játszott a volt NDK korszerűsítésében is.
A mostani terv központi elemét, az Ukrán Fejlesztési Alapot Ukrajna 1999-ben már létrehozta, és a KfW már számos ukrán kis- és középvállalatot is támogatott. Az ország 2022. februári orosz megtámadása óta Ukrajnában mintegy 40 ezer kis- és középvállalat tudott a háború ellenére talpon maradni.
Jelenleg a Világbank mintegy 486 milliárd dollárra becsüli az ukrajnai újjáépítés költségeit, a háború alakulásának függvényében.
Tekintettel arra, hogy az állami pénzek nem lesznek elegendők, a német kormány magánvállalatokat is be akar vonni a terv végrehajtásába – áll a tárcák közleményében.
Minden korábbinál nagyobb összegű finanszírozást nyújtott tavaly Ukrajnának az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet csütörtöki beszámolójában közölte, hogy 2023-ban 2,1 milliárd eurót folyósított ukrajnai reálgazdasági programokra.
Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – az orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022–2023-as időszakra.
Csütörtöki tájékoztatásában a bank ugyanakkor közölte, hogy a folyósítások értéke ebben a két évben elérte 3,8 milliárd eurót, mivel Ukrajna már 2022-ben is 1,7 milliárd euró EBRD-finanszírozásban részesült.
A beszámoló hangsúlyozza, hogy a 3 milliárd eurós finanszírozási célt a pénzintézet már tavaly októberben teljesítette.
Az EBRD kiemelte azt is, hogy a 2022–2023-as időszakban csaknem 1,6 milliárd eurót sikerült bevonnia adományozói forrásokból Ukrajna számára. Ennek felét az Európai Unió adta, de Kanada, Norvégia, Spanyolország és Hollandia is jelentős összegekkel járult hozzá az ukrajnai finanszírozásokhoz.
A csütörtöki beszámoló kiemeli a kulcsfontosságú tavalyi események közül, hogy az EBRD kormányzótanácsa jóváhagyta a pénzintézet igazgatósága által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést, és ezzel a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett december 31-i hatállyal.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
Az EBRD tavaly 13,1 milliárd euró finanszírozást juttatott hitelek és befektetések formájában a tevékenységi területéhez tartozó összes gazdaságnak; ez szintén éves folyósítási rekord.
A londoni pénzintézet 2023-ban 464 egyedi programhoz nyújtott finanszírozást, és ez is rekord a pénzintézet több mint három évtizedes eddigi történetében.
A társfinanszírozásokkal együtt az EBRD 26,2 milliárd eurót mozgósított tavalyi befektetési programjaira. Az összeg 80 százalékát a bank magánszektorbeli finanszírozásokra folyósította.
