Ukrajna az EU-ba irányuló cukor-, tojás- és zabexportja ellen már korlátozó intézkedések vannak hatályban, ugyanakkor a vámmentes kereskedelem keretein belül Ukrajna hamarosan eléri a határértéket a méz, a kukorica és a csirkehús exportja terén, jelentette be Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa ma Brüsszelben, az EU mezőgazdasági és halászati miniszteri tanácsának eredményeit követő sajtótájékoztatón.
„Elégedett vagyok, hogy a mai Ukrajnáról szóló megbeszélésen a tagállamok összességében pozitív véleményt fogalmaztak meg az új és a már bevezetett megelőző korlátozó intézkedésekről. Az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosának kezdeményezése volt ezeknek az importkorlátoknak a bemutatása, és működnek. Három termék – cukor, tojás és zab – esetében aktiválták őket. Figyeljük a helyzetet más érzékeny termékek esetében is. A legközelebb a méz áll, amelynek kivitele már elérte a határérték 89 %-át, a kukorica – 67%, a csirkehús – az 59 %-ot” – mondta Wojciechovskyi, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa.
„Ugyanakkor megjegyezte: alaptalan az európai politikusok és az európai közösség egy részének az EU Közös Agrárpolitikájával szembeni kritikája, amely a hazai termelés csökkentését és az importtermékektől való függőség további növelését célozza. Az európai biztos elmondása szerint az EU volt és marad is a világ legnagyobb mezőgazdasági termékek exportőre.
Wojciechovsky megjegyezte, hogy az EU pozitív egyenlege a mezőgazdasági termékek kereskedelmében tavaly rekordot döntött, 70 milliárd eurót. Idén ez a rekord megdőlhet, mert csak az első negyedévben már 18 milliárd eurót tett ki az EU pozitív mérlege a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben.
Ukrajna méztermelése szakértők szerint akár 40 százalékkal is csökkenhet az orosz invázió miatt, holott az ország a világ egyik legnagyobb méztermelője. Olekszandr Paryka egyike azoknak a méhészeknek, akiknek a háború miatt el kellett hagyniuk gazdaságukat.
„A méhészetünk Harkiv külterületén, az orosz határtól 15 kilométerre van. Februárban jöttem el, tehát még télen, amikor a méhek hibernálnak, de hagytam nekik élelmet. Akkoriban fontosabb volt, hogy megmentsem a családomat. Hátrahagytuk hát a méheket. Ahogy mondani szokták, valamit fel kellett áldozni” – mondta a méhész.
Az ukrajnai méhkasoknak csak a fele élte túl az orosz rakétatámadásokat. Az Ukrán Méhészszövetség alelnöke, Denis Soldatov pesszimista, például azért is, mert neki magának is csak a tavalyi két tonna negyedét, fél tonna mézet sikerült termelnie.
„Az ukrajnai mézövezet, azaz az ország déli, keleti, illetve középső régiói termelik a forgalomba kerülő méz nagy részét. A háború miatt azonban a méhészetek vagy megrongálódtak, vagy nem tudják őket fenntartani. Ukrajna így a szokásosnál 30, vagy akár 40 százalékkal is kevesebb mézet tud megtermelni, ami nagyon nagy veszteség” – vázolta a helyzetet a szakember.
Normál helyzetben Ukrajna több mint 65 ezer tonna mézet állít elő évente, amiből 60 ezret exportál a világpiacra.
Ukrajna, az import méz fő származási helye, Németország a legnagyobb importőr.
Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) pénteken közzétett adatai szerint 2021-ben 173 400 tonna mézet importáltak az Európai Unió tagállamai a közösségen kívüli országokból, aminek értéke 405,9 millió eurót tett ki. Ezzel szemben 2021-ben mindössze 25 500 tonnát exportáltak az EU-tagországok a blokkon kívül. Ezen export értéke 146,6 millió euró volt.
Az EU-n kívülről származó természetes méz importja mennyiségben 2016-hoz képest a 7 százalékkal nőtt, míg az EU-n kívüli országokba irányuló uniós export 10 százalékkal csökkent.
Németország a legnagyobb importőr 2021-ben Németország 51 900 tonna természetes mézet importált az EU-tömbön kívüli országokból, ami az EU-n kívülről érkező teljes uniós mézimport 30 százaléka. Így Németország az EU-n kívüli országokból származó méz legnagyobb importőre, megelőzve Lengyelországot (32 200 tonna, 19%), Belgiumot (25 600 tonna, 15%), Spanyolországot (14 500 tonna, 8%) és Portugáliát (7 100 tonna, 4%).
Ukrajna, az importméz fő származási helye Az EU-n kívüli országokból származó mézimport 2021-ben főként Ukrajnából (53 800 tonna, vagyis az EU-n kívüli mézimport 31%-a) érkezett, ezt követi Kína (48 000 tonna, 28%), Mexikó (15 500 tonna, 9). %), Argentína (14 400 tonna, 8%) és Brazília (7 900 tonna, 5%).
