A 2025. április 1-i adatok szerint Ukrajna nemzetközi tartalékai az előzetes adatok szerint 42 380,0 millió dollárt tettek ki, olvasható a Nemzeti Bank közleményében. Márciusban a tartalékok 5,6%-kal nőttek.
Ez a dinamika egyrészt a nemzetközi partnerektől származó jelentős bevételeknek, másrészt a Nemzeti Bank devizapiaci nettó devizaértékesítésének csökkenéséből adódik.
Általánosságban elmondható, hogy a tartalékok dinamikáját számos tényező határozta meg.
Először is a kormány bevételei és az államadósság kiszolgálására és visszafizetésére fordított kifizetések.
A kormány Nemzeti Banknál vezetett devizaszámláira 5980,2 millió dollár érkezett. Ebből az összegből:
5 172,0 millió USD – nemzetközi partnerektől, többek között a G7-ek Extraordinary Revenue Acceleration for Ukraine (ERA) kezdeményezése keretében;
409,6 millió dollár – a deviza államkötvények kihelyezéséből;
398,6 millió dollár – a Nemzetközi Valutaalaptól az Extended Fund Facility (EFF) program keretében.
Emellett Ukrajna 970,0 millió dollár összegű hitelt kapott az Ukrajna és az Egyesült Királyság között az ERA keretében kötött megállapodásnak megfelelően.
Ezek az alapok korlátozott (célzott) felhasználásuk miatt nem kerültek be Ukrajna nemzetközi tartalékai közé.
Az államadósság kiszolgálására és devizatörlesztésére 786,7 millió dollárt fizettek ki, ebből:
688,7 millió dollár – deviza államkötvények kiszolgálása és törlesztése;
55,9 millió dollár – adósság kiszolgálása és visszafizetése a Világbanknak;
42,1 millió dollár – kifizetések más nemzetközi hitelezőknek.
Emellett Ukrajna 729,2 millió dollárt fizetett ki a Nemzetközi Valutaalapnak.
Másodsorban, a Nemzeti Bank műveletei az ukrán devizapiacon.
Márciusban 2025 februárjához képest 12,5%-kal csökkent a Nemzeti Bank nettó devizaeladása.
A mérlegek adatai szerint a jegybank 2653,7 millió dollárt adott el a devizapiacon, és 10,0 millió dollárral egészítette ki a tartalékot.
Harmadszor, a pénzügyi eszközök átértékelése (a piaci érték és az árfolyamok változása miatt).
Márciusban a pénzügyi eszközök értéke 409,7 millió dollárral nőtt az átértékelés miatt.
A nemzetközi tartalékok jelenlegi volumene 5,2 havi jövőbeli import finanszírozását biztosítja.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elmagyarázta, hogy Ukrajna miért használta valaha a sah szót az aprópénzérmékre, ami kapcsolódik Angliához – számolt be az rbc.ua hírportál Andrij Bojko-Gagarinra, az NBU Pénzmúzeum alapjainak vezető őrzőjére hivatkozva, akit az NBU sajtószolgálata idézett.
A jelentés szerint Bojko-Gagarin kifejtette, hogy a sah név egy kis érme népi neve, amely a lengyel szełag szóból származik, ami az angol shilling szóból ered. „Ez egy leegyszerűsítés az ukrán nyelvben. Ennek megfelelően a kis címletű érme a sah szóhoz kapcsolódott” – mondta. Hozzátette, hogy a hrivnya az ókori Ruszból származik, és a súlyszabvány volt más érmék verésére. Konkrétan a moszkvai rubel volt a hrivnya fele – a 10-12. században a hrivnyát kettévágták, és százgrammos normát alakítottak ki. Később százgrammos rudak kezdtek megjelenni.
„A hrivnya egyedi pénzegység, sehol nincs ilyen név. Egy nyakban hordott női ékszer – ezüst karika – nevéből származik. Súlyszabvány szerint készült. A hrivnya pedig súlyegységként keletkezett” – mondta el a szakember. Szerinte nem csak az ukránokra, hanem a csehekre, németekre, britekre, zsidókra is jellemző egy-egy ilyen történet. „Azaz teljesen normális: a sékel egyben súlynorma is. Tehát a hrivnya a nemzeti valuták európai és globális fejlődésének összefüggésében keletkezett” – mondta el Andrij Bojko-Gagarin.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) további drágulást regisztrált, a termékek, szolgáltatások, üzemanyag és minden drágul, de az infláció fokozatos lassulása várható – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál NBU makrogazdasági és monetáris felülvizsgálatára (2025 április) hivatkozva.
A jelentés szerint amint az áttekintésben szerepel, a fogyasztói infláció várhatóan 13,4 %-ra nőtt februárban éves szinten. Az NBU becslései szerint márciusban is folytatódott az infláció emelkedése. Az NBU nem közöl számokat az árak növekedéséről, de a közzétett tájékoztatás szerint az éves infláció márciusban meghaladta a 14 %-ot. Az Állami Statisztikai Szolgálat április 9-én teszi közzé a hivatalos tájékoztatást.
Az NBU szerint az infláció felgyorsulásának fő tényezői a nyers és feldolgozott élelmiszerek árának növekedése a tavalyi rosszabb termés miatt, az üzleti költségek további növekedése, beleértve a munkaerő és az energiaforrások költségeit, valamint a meglehetősen élénk fogyasztói kereslet fennmaradását.
Amint azt az NBU megjegyezte, a nyers termékek árának éves növekedése felgyorsult. A feldolgozott termékek ára tovább emelkedett. A fundamentális nyomás stabilitásának bizonyítéka a nem élelmiszer jellegű áruk és szolgáltatások árnövekedésének felgyorsulása. Így gyorsabban emelkedtek az egészségügyi szolgáltatások, a közlekedési szolgáltatások, a kommunikáció, a rekreáció és a kultúra árai. Ezzel szemben a testápolási szolgáltatások, a biztosítás és a pénzügyi szolgáltatások árai lassabban emelkedtek. A ruhák és cipők árai ugyanakkor alacsonyabbak maradtak, mint tavaly – magyarázta az NBU.
Februárban az üzemanyagárak növekedése elsősorban az autógáz magas drágulása miatt gyorsult fel. Ugyanakkor a többletbenzinkínálat, a benzinkút-láncok közötti verseny és az importellátás logisztikájának optimalizálása visszafogta az üzemanyagárak emelkedését – áll a beszámolóban.
Februárban gyorsabban nőtt a jövedéki termékek ára. A termelési költségek oldaláról érkező nyomás a gyógyszeripari termékek, gyógyászati cikkek és berendezések árának növekedéséhez vezetett. Ugyanakkor az egyes lakhatási és lakossági kommunális szolgáltatások tarifáinak emelésére vonatkozó moratórium visszafogta az adminisztratív inflációt – fejtette ki az NBU.
Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint a fogyasztói árak Ukrajnában 0,8 %-kal nőttek 2025 februárjában. Az éves infláció 13,4 %-ra gyorsult.
Az NBU előrejelzése szerint az infláció az első negyedév végén, azaz márciusban elérte a 14,3 %-ot, a második negyedév végén pedig 13,6 % lesz, a harmadik negyedév végén 12 %, a negyedik negyedév végén pedig 8,4 %.
Az Ukrán Nemzeti Bank úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a magánszemélyek közötti kimenő átutalások havi 150 ezer hrivnyás határát, számolt be a szabályozó sajtószolgálata.
Elmondták, hogy a döntést számos tényező figyelembevételével hozták meg:
a fizetési jogszabályok megsértői számára kiszabott bírság összegének növeléséről szóló törvény elfogadása;
memorandum megalkotása a pénzforgalmi szolgáltatások piacának működésének átláthatóságáról, amelyhez a bankok abszolút többsége csatlakozott;
a fizetési tranzakciók felügyeletének rendszerei működésének javítása a jegybank követelményeivel és ajánlásaival összhangban;
a rendvédelmi szervek aktív tevékenysége a bűnözői sémák azonosítása és megállítása területén;
a Nemzeti Bank koncepciót dolgozott ki a fizetési műveletek fokozott ellenőrzését igénylő személyek nyilvántartására.
„Tavaly anomáliás ugrást regisztráltunk az egyéni számlák közötti átutalások volumenében, amely mára a szabályozói korlátozások bevezetése, az esés problémájára felhívó jegybank kommunikáció, valamint a memorandum végrehajtása miatt csökkent. A nyitott fizetési kártyák számának gyors növekedésének rövid távú trendje, amelyet tavaly szeptember-októberben regisztrálunk, megszűnt”, áll a közleményben.
A Portal már a tizedik bank, amely saját kezdeményezésére szüntette meg banki tevékenységét anélkül, hogy jogi személyét megszüntették volna.
Az ukrajnai bankok száma 60-ra csökkent. Ezt az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) sajtószolgálata közölte szerdán, március 26-án.
Az NBU visszavonta a banki engedélyt és törölte a Portal bank adatait az állami banki nyilvántartásból.
A Portal már a tizedik bank, amely saját kezdeményezésére szüntette meg banki tevékenységét anélkül, hogy jogi személyét megszüntették volna.
2025. február 1-jén a bank az eszközök mértéke alapján az utolsó helyet foglalta el – 268 millió hrivnyával. A banknak nem voltak pénzeszközei sem természetes, sem jogi személyek számára.
Az Ukrán Nemzeti Bank kísérleti projektet készít elő a digitális hrivnya bevezetésére. Ez egy harmadik, alternatív formája lesz a készpénz és a nem készpénz mellett – jelentette ki Olekszij Saban, az Ukrán Nemzeti Bank elnökhelyettese interjújában.
„Egy megjegyzéssel kezdem, hogy ez nem elektronikus pénz, hanem digitális pénz. Az elektronikus pénz természetében és valószínűleg céljában is más”, mondta.
Saban megjegyezte, hogy a jegybank még nem hozott döntést a digitális hrivnya kibocsátásának megkezdéséről. A fizetési szolgáltatásokról szóló törvényben van egy cikkely, amely bevezeti az ilyen típusú nemzeti valutát – az e-hrivnyát, a készpénzzel és a nem készpénzzel együtt.
„Most már digitális is lehet a hrivnya. Nem azt állítjuk, hogy ez lesz az egyetlen pénznem, és az állampolgár maga döntheti el, hogy használja-e vagy sem. Ha nem akarod, ne használd. A hrivnya harmadik formája egy alternatíva”, mondta.
„Másodszor, a digitális pénz programozhatósági lehetőséget biztosíthat, például amikor bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikusan megtörténik a fizetés”, mondta.
Például állami támogatási programok. Az eVidnovlennya programból származó pénz építőanyagokra költhető. Az eKnyiha segítségével pedig csak könyvet vásárolhat. Most a bankok ezt úgy oldják meg, hogy különböző számlákat nyitnak vagy különböző kártyákat bocsátanak ki.
„De, ha például az üzlet adminisztrációs területén bizonyos termékek kódolva vannak: ez építőanyag, ez pedig könyv, akkor sokkal könnyebb, ha ezen a pénzen van egy jelzés, hogy csak építőanyagot lehet fizetni. Akkor ebből a pénzből nem tudod kifizetni a Snickerst és a Coca-Colát”, mondta Saban.
Miután a kereskedő megkapta a célirányú hrivnyát, a pénztárcáján lévő jelzés törlődik, és ezeket a pénzeszközöket szokásos készpénzes és nem készpénzes pénzeszközként használhatja fel.
„Ez egy nem készpénzes dolognak és a készpénz analógjának szimbiózisa”, tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrán Nemzeti Bank kísérleti projektet készít elő a digitális hrivnya bevezetésére. Ez egy harmadik, alternatív formája lesz a készpénz és a nem készpénz mellett – jelentette ki Olekszij Saban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1742395260
[modified] => 1742381121
)
[title] => A Nemzeti Bank kísérleti projektet készít elő a digitális hrivnya bevezetésére
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=58266&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58266
[uk] => 58231
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 58232
[image] => Array
(
[id] => 58232
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285.jpg
[original_lng] => 56297
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1742373921:12
[_thumbnail_id] => 58232
[_edit_last] => 12
[views_count] => 674
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508102248000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 17
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Sürgős
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 597658
[1] => 597659
[2] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => digitális hrivnya
[1] => Olekszij Saban
[2] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
)
)
[6] => Array
(
[id] => 57990
[content] =>
Ukrajna devizatartaléka februárban 6,7 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, és március elsején 40,1 milliárd dollárt tett ki a valutaeladások és az adósságtörlesztések miatt – közölte az ukrán jegybank (NBU).
Az NBU szerint februárban 255 millió dollár folyt be a devizában kibocsátott államkötvényekből, ugyanakkor 341,6 millió dollárt fizetett a devizaadósság kezelésére és visszafizetésére. Ebből 275,3 millió dollár ment a Világbanknál fennálló adósság visszafizetésére, 54,1 millió dollár az egyéb nemzetközi hitelezőivel szembeni kötelezettségek teljesítésére és 12,2 millió dollár a devizában kibocsátott állampapírokra.
Ezenkívül Ukrajna 428,9 millió dollárt fizetett vissza a Nemzetközi Valutaalapnak. Bár meglepőnek tűnik, de Ukrajna devizatartaléka jelentősen nőtt a háború alatt a külföldi segélyeknek köszönhetően: tavaly márciusban és decemberben rekordot ért el 43,8 milliárd dollárral. Kijev nagymértékben függ a nyugati országok pénzügyi támogatásától, mivel saját bevételeit katonai szükségletekre fordítja.
Nagyot nőtt az ukrán államadósság
Miközben a nemzetközi támogatások nélkülözhetetlenek voltak Ukrajna működőképességének fenntartásához, az ország államadóssága történelmi csúcsra emelkedett. A Fitch Ratings adatai szerint 2024 végére Ukrajna államadóssága elérte a GDP 90,8 százalékát, míg 2023-ban ez az arány 84,4 százalék volt.
Ez a növekedés a gyengülő hrivnyának, a megnövekedett költségvetési hiánynak és a belső hitelek magas kamatainak köszönhető. Az NBU idén januárban 14,5 százalékra emelte az alapkamatot, ami az államadósság finanszírozását rendkívül költségessé tette. Az NBU szerint Ukrajna devizatartaléka 4,9 hónap importot fedez.
Ukrajna Nemzeti Bankjának Igazgatósága úgy döntött, hogy 15,5%-ra emeli az alapkamatot, és módosítja a kamatpolitikai műveletek paramétereit. Ezen döntések célja, hogy támogassák a megtakarítások vonzerejét hrivnyában, fenntartsák a valutapiac stabilitását, és kontrollálják az inflációs várakozásokat, ami lehetővé teszi, hogy az infláció fokozatosan visszatérjen 5%-osra.
A közlemény szerint az NBU korábbi intézkedései a kamatpolitika szigorításával megállították a hrivnya betétek kamatait csökkentő trendet, és az ukrán államkötvények (OVDP) kamata viszonylag aktívan reagált az alapkamat emelésére. Ez támogatta a keresletet a hrivnyás eszközökre.
Továbbá, a hrivnyában történő megtakarítások vonzerejének fokozása érdekében az NBU módosította a kamatpolitikai műveletek paramétereit. Így 2025. április 4-től:
A különbözet az alapkamat és a három hónapos betéti tanúsítványok kamata között 1 százalékponttal nő.
A különbözet az alapkamat és az overnight hitelek kamata között szintén 1 százalékponttal nő.
A bankok számára bővülnek a lehetőségek, hogy pénzt helyezzenek el három hónapos betéti tanúsítványokban.
A tényleges infláció kismértékben meghaladta a Nemzeti Bank 2025. januári Inflációs jelentésben közzétett előrejelzéseit.
Ukrajnában az infláció januári 12,9%-ra gyorsulását az előző év azonos időszakához képest az adminisztratívan szabályozott árak emelkedése és a költségek növekedése okozta, különös tekintettel az energiaellátásra és a munkaerőköltségekre, számolt be az Ukrán Nemzeti Bank február 12-én, szerdán a 2025. januári inflációs rátával kapcsolatban adott interjújában.
„Az árak dinamikájának az előrejelzéstől való eltérésének fő oka az áruk és szolgáltatások szabályozott árának, valamint a piaci szolgáltatások költségének jelentősebb növekedése a termelési költségek, többek között az energiaellátás és a munkaerőköltségek további emelkedése, valamint az adó- és szabályozási változások volt” – áll a kommentárban.
A jegybank megjegyezte, hogy a nyers élelmiszerek árai 11,8%-kal emelkedtek éves szinten, a feldolgozott élelmiszerek 15,9%-kal. A nem élelmiszertermékek ára 4,3%-ra gyorsult, a szolgáltatások költségeinek növekedési üteme 14,2%-ot tett ki.
Az árak növekedésének felgyorsulása a nyersanyagok beszerzési árának, valamint a vállalkozások villamosenergia-, munkaerő- és logisztikai termelési költségeinek növekedésével magyarázható.
Januárban a szabályozott árak éves szinten 17,5%-kal emelkedtek. Ezzel párhuzamosan az alkohol árának további kiigazítása miatt a jövedéki termékek ára is emelkedett, a dohánytermékek pedig valószínűleg a jövedéki adók várható emelése miatt drágultak.
Az üzemanyagárak 12,1%-kal emelkedtek éves szinten.
Emellett drágultak a gyógyszerek, a gyógyászati kellékek és a felszerelések. A helyi telefonhívások ára is emelkedett. A Nemzeti Bank a januári áremelkedést decemberhez képest az alapanyagok drágulásával, a jövedéki adók emelkedésével és a logisztikai problémákkal magyarázza.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) csökkentette az árfolyam-változások kezelésére szánt devizát, és csökkentette a dollár árfolyamát.
A NBU a február 3–7 közötti héten összesen 454,79 millió dollárt adott el a devizapiacon. Ez 21,1%-kal kevesebb, mint az előző heti adatok.
A devizapiacot az NBU valutaeladásai egyensúlyozzák. Az NBU reagál a piaci helyzetre, és beavatkozásainak árfolyamát emeli vagy csökkenti. Az aukciók eredményeként a központi bank hivatalosan meghatározza az árfolyamot.
A múlt héten a dollár árfolyama visszaesett a december eleji szintre. Egy hét alatt a dollár 25 kopijkával csökkent, 41,47 hrivnyára.
