Az ukrán védelmi ipar gyorsan növekszik, de munkaerőhiánnyal küzd – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál elemző cikkében.
Az ukrán védelmi ipari szektor az elmúlt években gyorsan bővítette tevékenységét, miközben számos problémával küzd. A védelmi ipar jelenleg nagyon gyors változásokon megy keresztül. A piaci szereplők többsége legalább 25%-kal növelte csapatainak létszámát az elmúlt évben, és csaknem a felük több mint 50%-kal. A vállalatok növelték a termelést, bővítették a kutatás-fejlesztést, alkalmazkodtak az új háborús technológiákhoz, és versenyeztek az emberekért az informatikával, az iparral és a nemzetközi vállalatokkal. Ezért a fő kihívás az, hogy tapasztalataikat összeegyeztessék a védelmi technológia valós igényeivel.
Óriási mértékben megnőtt a védelmi technológiákkal gyártó vállalatok száma Ukrajnában. Az ukrajnai védelmi vállalatokból a teljes körű invázió kezdetén kevesebb mint száz volt. Ma a piac már több ezer vállalatot foglal magában. Legtöbbjük legalább negyedével növelte csapata létszámát az elmúlt évben, és majdnem a felük több mint kétszeresére növelte azt. A vállalatok egyszerre növelik a termelést, új technológiákat fejlesztenek, és versenyeznek a szakemberekért az IT-szektorral és a nemzetközi vállalatokkal.
Több álláshirdető oldal statisztikái azt mutatják, hogy a védelmi munkaerőpiac alakítja a saját dinamikáját. 2025-ben 5915 állásajánlatot hirdettek meg az iparágban, amelyek közül 1940 csak a negyedik negyedévben jelent meg. 2025 decemberében a platformon található új állásajánlatok száma meghaladta a 700-at.
„Az ukrán védelmi ipar már nem egy szűk piaci rés. Ez egy különálló munkaerőpiac, amelynek egyszerre van szüksége mérnökökre, termelési szakemberekre, beszerzőkre, projektmenedzserekre, minőségügyi, export- és partnerségi szakemberekre” – jegyezte meg Ihor Fegyirko, a Fegyvergyártók Tanácsának vezérigazgatója. Véleménye szerint a hadiipar fejlődése azon múlik, hogy az állam mennyire szisztematikusan lesz képes a termelés valós igényeire szabni a személyzetet.
Dmitro Kuleba korábbi külügyminiszter szerint egy teljesen új gazdasági modell alakul ki. Az ukrán magánszektor is „széles körben” hasznosíthatná a hadiipar fejlett technológiáit, például a mesterséges intelligenciával működő drónokat és az autonóm járműveket, amelyeket jelenleg a frontvonalon alkalmaznak. Szerinte ezek a technológiák alkalmasak lehetnek „a gazdaság elemzésére, a termékek és szolgáltatások áramlásának optimalizálására, hogy azok hatékonyabbak és ügyfélközpontúbbak legyenek”.
William Courtney, a RAND Corporation vezető kutatója, az Egyesült Államok korábbi nagykövete szerint Ukrajna versenyképes hadiipari gyártóvá válhat, különösen az ár-érték arány tekintetében.
Az ország jelentős fejlődést ért el a szoftverfejlesztés, a mesterséges intelligencia, a robotika és a katonaijármű-gyártás terén, és ezekben az ágazatokban Európa egyik vezető szereplőjévé válhat.
Véleménye szerint egy évtizeddel a háború befejezése és egy stabil tűzszünet vagy békeszerződés után Ukrajna a világ tíz legnagyobb hadiipari termelője közé kerülhet.
Csak az a fránya korrupció
Dmitro Krukovec, a Kijevi Közgazdasági Iskola makrogazdasági elemzője szintén optimista az ország jövőjével kapcsolatban, és úgy véli, hogy Ukrajna a háború után is fontos gazdasági szereplő marad.
Katerina Bondar, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) munkatársa azonban arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna számára nehézséget okozhat a külföldi befektetések bevonzása. Ennek fő okai szerinte a gyenge igazságszolgáltatási rendszer és az elégtelen szellemitulajdon-védelmi jogszabályok.
A tőke főként külföldről érkezhet, ám egyelőre nem látunk jelentős befektetéseket. Ennek oka az állammal, a jogi szabályozással és a bírósági rendszerrel szembeni bizalmatlanság – fejtette ki Bondar.
Charles Lichfield, az Atlanti Tanács geogazdasági központjának igazgatóhelyettese arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna védelmi iparának elsődlegesen a belföldi igényeket kell kielégítenie, ami korlátozhatja az exportlehetőségeket.
„Az ukrán kormánynak az ország saját szükségleteire kell összpontosítania, így valószínű, hogy az előállított hadiipari termékek nagyobb része belföldön marad” – hangsúlyozta Lichfield.
