Peking határozottan ellenzi a nemzetközi jogi alapot nélkülöző és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által nem jóváhagyott egyoldalú szankciókat, és minden szükséges intézkedést megtesz vállalatai és állampolgárai törvényes jogainak védelmében – jelentette ki Lin Csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán a tárca szokásos pekingi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő azt követően szólalt meg, hogy az Egyesült Államokban olyan új szankciós törvényjavaslat előkészítése zajlik Oroszországgal szemben, amely Donald Trump amerikai elnök támogatását is élvezi. A tervezet szankciókat irányoz elő az orosz politikai és katonai vezetéssel, a bankokkal, az energiaszektor szereplőivel, az Oroszországgal üzleti kapcsolatban álló külföldi szervezetekkel, valamint az orosz kőolajat szállító úgynevezett árnyékflottával szemben.
Emellett akár 100 százalékos vám kivetését is lehetővé tenné az orosz kőolaj és földgáz öt legnagyobb vásárló országára. Az orosz kőolaj legnagyobb vásárlói jelenleg Kína, India, Szlovákia, Magyarország és Azerbajdzsán, míg a földgáz esetében Kína, Franciaország, Belgium, Japán és Magyarország tartozik az öt legnagyobb importőr közé.
Lin Csien hangsúlyozta: Peking minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megvédje a kínai vállalatok és állampolgárok törvényes jogait és érdekeit. Hozzátette: a kettős mérce alkalmazása és a nyomásgyakorlás végső soron visszaüt arra, aki él ezekkel az eszközökkel.
A Reuters arról számolt be, hogy az európai üzemanyagkészletek megközelítik a hiányszintet, és a közel-keleti feszültség megújulása növeli a további ellátási zavarok kockázatát.
Európa az Egyesült Államokból és Ázsiából importál repülőgép-üzemanyagot, növeli finomítóinak termelését és tartalékait használja fel a légiközlekedési ágazat működésének fenntartása érdekében, de továbbra is a legsebezhetőbb régió, különösen a Hormuzi-szorosban kialakult újabb eszkaláció miatt.
Az üzemanyag a hiányával szemben a legkiszolgáltatott helyzetben továbbra is az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország van, mivel az évtizedek óta tartó finomítóbezárások miatt jobban függenek a Hormuzi-szoroson keresztüli ellátástól. A szoros, amely a világ tengeri úton szállított olajának és cseppfolyósított földgázának mintegy ötödét szállította az Irán elleni februári amerikai-izraeli háborúig, júniusban részlegesen újra megnyílt.
Júliusban azonban a törékeny fegyverszünet mindkét oldalról csapásoknak lett kitéve. Az Energy Aspects tanácsadó cég június 18-i adatai már a harmadik negyedévben napi közel 600 000 hordós kínálati hiányt jeleztek előre Európa-szerte, szemben az Egyesült Államokban napi 116 000 hordós és az ázsiai-csendes-óceáni térségben napi 425 000 hordós többlettel.
A vállalat adatai szerint az európai készletek június elején 38 millió hordón álltak, szemben az Egyesült Államok 99 millió hordójával. Ez a Reuters számításai szerint kevesebb, mint 30 napot jelent Európának a kereslet kielégítésére. Az Európai Bizottság is elismerte, hogy a helyzet rosszabbodhat. Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa júniusban kijelentette, hogy a blokk a nyári szabadságolási szezon vége felé repülőgép-üzemanyaghiánnyal néz szembe, és hogy szükség esetén Brüsszel koordinálni fogja a nemzeti tartalékok felszabadítását.
Ukrajna nemcsak arra kaphat lehetőséget, hogy önállóan gyártson Patriot rakétákat, hanem arra is, hogy saját harci tapasztalatainak köszönhetően fejlessze a gyártási folyamatukat – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a bejelentést Michael McCaul, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának tagja fejtette ki ukrajnai látogatása után. Szerinte az amerikai Lockheed Martin cégnek minden oka megvan arra, hogy támogassa a Patriot rendszerekhez való elfogó rakéták gyártására vonatkozó engedély Ukrajnának történő átadását, amennyiben Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja ilyen döntést hoz.
„Azt hiszem, ez sok okból a legjobb érdekükben áll” – mondta McCaul. „Ha az elnök ezt akarja, akkor az ő érdekükben áll, hogy a parancsait teljesítsék” – tette hozzá. Ezenkívül elmondta, hogy ukrajnai útja során megismerkedett az ukrán pilóta nélküli technológiák fejlesztésével és a védelmi ipar képességeivel. Ez – mondta – megváltoztatta az ukrán termelésben rejlő lehetőségekről alkotott véleményét.
„Azt hiszem, az ukránok gyorsabban, talán jobban is ki tudják építeni ezt a rendszert” – mondta McCall. Azt is felvetette, hogy az amerikai gyártó is profitálhat az együttműködésből. „Tehát a Lockheed tanulhatna az ukránoktól a saját elfogó rakétáikat illetően – hogyan fejleszthetné őket, hogyan gyárthatná őket gyorsabban” – tette hozzá az amerikai képviselő.
A Bloomberg jelentése szerint csütörtökön, július 9-én leállt a hajózás a Hormuzi-szoroson, miután az Egyesült Államok második napja támadta Iránt.
A hajókövető rendszerek adatai szerint a világ legfontosabb energiafolyosóján a figyelemre méltó mozgások többsége egy Irán által jóváhagyott útvonalon történt, a szoros északi részéhez közelebb.
A szorosban lévő nagy hajók közül csak egy, az amerikai szankciók hatálya alá tartozó és a Perzsa-öblöt elhagyó szupertankert, valamint egy iráni zászló alatt hajózó konténerszállító hajót láttak. A kiadvány szerint azonban nem kizárt, hogy egyes hajók kikapcsolt transzponderekkel kelnek át a szoroson.
A forgalom intenzivitásának visszaesése azután következett be, hogy Irán több hajó elleni támadást követett el, amelyek amerikai csapásokat váltottak ki, és Donald Trump elnök kijelentette, vége a fegyverszünetnek Iránnal. Szerdán körülbelül 14 nyersolajat szállító hajó kelt át a szoroson mindkét irányban, ami a legalacsonyabb szám a június közepén aláírt ideiglenes békemegállapodás óta. Míg a cseppfolyósított földgázt szállító tartályhajók forgalma a szoroson keresztül továbbra is szünetel, két üres hajó nemrégiben belépett az Ománi-öbölbe, és a Hormuzi-szoros keleti bejárata felé tart – áll a jelentésben.
Az amerikai pénzügyminisztérium visszavonta az iráni olaj eladására vonatkozó engedélyt a Hormuzi-szorosban történt tankhajó-támadásokra válaszul, amelyek veszélyeztették a Washington és Teherán közötti ideiglenes békemegállapodást.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok feljogosítja Ukrajnát a Patriot rakéták gyártására – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál Trumpnak a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott ankarai találkozón tett bejelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök nem pontosította, hogy általában a komplexumokra vagy a hozzájuk csatlakoztatott rakétákra utal-e. „Az egyik dolog, amiről beszéltünk vele” – mondta Trump Zelenszkijre mutatva. „Egy kismadár súgta meg nekem, hogy megadjuk nekik a jogot a Patriot készítésére. Megmutatjuk nekik, mit kell csinálniuk – valójában nagyon nehéz.”
„De tudják, hogyan kell gyorsan megoldani a nehéz dolgokat” – jegyezte meg az amerikai elnök. „Szóval beszéltünk arról, hogy engedélyeket adunk nekik a Patriot gyártására” – ismételte meg Donald Trump.
Ezt az előzetes értékelést tartalmazza a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) tanulmánya – írja a CNN.
Mark Kancian, a CSIS vezető tanácsadója szerint az összeg magában foglalja a lőszerköltségeket, a katonai felszerelések elvesztését és megrongálódását, valamint a katonai bázisokban keletkezett károkat. A számítások ugyanakkor nem tartalmazták a működési költségeket, amelyek már bekerültek a 2026-os pénzügyi évre szóló amerikai védelmi költségvetésbe, amely meghaladja az 1 billió dollárt.
A Pentagon mellett más amerikai ügynökségek is többletköltségeket könyvelhettek el. Többek között a Belbiztonsági és a Veteránügyi Minisztérium költött összesen körülbelül 1 milliárd dollárt.
A háború az amerikai fogyasztókra is hatással volt. Az országban a benzin átlagára gallononként a kevesebb mint 3 dollárról több mint 4 dollárra emelkedett a konfliktus időszakának nagy részében. A Brown Egyetem energiafogyasztási adatait követő adatai szerint minden amerikai háztartás átlagosan 253 dollárral többet költött, mint amennyit háború nélkül költött volna.
A harcok miatt a közel-keleti olajszállítás gyakorlatilag csaknem négy hónapra leállt. A Kpler elemző cég értékelése szerint ez idő alatt a világpiacon körülbelül 1,15 milliárd hordó olaj hiány alakult ki.
Az energiaárak emelkedése az inflációt is felgyorsította az Egyesült Államokban. A Munkaügyi Statisztikai Hivatal adatai szerint az éves inflációs ráta az elmúlt három évben először haladta meg a 4%-ot. Az áremelkedés üteme meghaladta az amerikai átlagkeresetek növekedését, ezért áprilisban és májusban a lakosság reáljövedelme lényegében 2023 óta először csökkent.
Az Európai Parlament kedden két dokumentumot hagyott jóvá az EU és az Egyesült Államok közötti, 2025 augusztusában aláírt kereskedelmi keretmegállapodás szerinti vámkötelezettségeinek végrehajtásáról – jelentette be az Európai Parlament sajtószolgálata.
Június 16-án az Európai Parlament két jogalkotási aktust hagyott jóvá az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi keretmegállapodás szerinti vámkötelezettségeinek végrehajtásáról. Mindkettő az EU Tanácsának tárgyalói és az Európai Parlament közötti előzetes megállapodást tükrözi.
A fő törvényjavaslatot 440 igen szavazattal, 151 nem szavazattal és 50 tartózkodással fogadták el. A törvényjavaslat eltörölné az összes amerikai ipari termékre kivetett vámokat, és preferenciális hozzáférést biztosítana az európai piachoz számos amerikai mezőgazdasági és halászati termék számára. A második törvényjavaslatot, amely az amerikai homárok vámmentes importját terjeszti ki, 444 igen szavazattal, 152 nem szavazattal és 54 tartózkodással fogadták el.
Az ipari és mezőgazdasági importról szóló első dokumentum várhatóan 2029 utolsó napján jár le. 2029. június 30-ig az Európai Bizottságnak jelentést kell benyújtania, amelyben értékeli e feltételek hatását az európai iparra, üzleti életre és mezőgazdaságra, valamint a harmadik országokkal folytatott kereskedelem fejlődésére. Az értékeléshez javaslat csatolható a rendszer meghosszabbítására.
Az Európai Bizottság felfüggesztheti az amerikai árukra vonatkozó preferenciákat, ha az Egyesült Államok 2026 végéig nem szünteti meg az EU-ból származó acélra és alumíniumra kivetett 15%-nál nagyobb vámtarifát. Ezenkívül az EB felfüggesztheti a preferenciákat, ha az államok nem reagálnak az EU aggályaira az európai exportokkal szembeni vámpolitikával kapcsolatban, amelyre 2026. február 24-ig 15%-os felső határ volt érvényben.
Ezenkívül megelőző intézkedéseket is biztosítanak az USA által nyújtott preferenciák potenciálisan súlyos következményeinek esetére. Különösen akkor, ha arra utaló jelek vannak, hogy a megnövekedett amerikai import súlyosan károsítja az európai ipart és mezőgazdaságot, az EB saját vizsgálatot indíthat az ügyben, vagy egy vagy több tagállam, illetve az Európai Parlament kérésére is vizsgálatot indíthat.
Ezenkívül az Európai Bizottságnak negyedévente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és az EU Tanácsának az ezen jogalkotási aktusok hatálya alá tartozó, az Egyesült Államokból származó import mennyiségéről és értékéről.
A következő lépés az EU Tanácsa általi jóváhagyás és az EU Hivatalos lapjában való közzététel lesz, ezt követően pedig hatályba lépnek.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Parlament kedden két dokumentumot hagyott jóvá az EU és az Egyesült Államok közötti, 2025 augusztusában aláírt kereskedelmi keretmegállapodás szerinti vámkötelezettségeinek végrehajtásáról – jelentette be az Európai Parlament sajtószolg... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1781971620 [modified] => 1781896709 ) [title] => Az Európai Parlament zöld utat adott az USA-val megkötött kereskedelmi megállapodás alkalmazásának [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=72015&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 72015 [uk] => 71933 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 71091 [image] => Array ( [id] => 71091 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/eu-1.jpg [original_lng] => 148281 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/eu-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/eu-1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/eu-1-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/eu-1-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/eu-1.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/eu-1.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/eu-1.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1781885911:12 [_thumbnail_id] => 71091 [_edit_last] => 12 [views_count] => 676 [_algolia_sync] => 997908769001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 5720 [1] => 8741 [2] => 246 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Parlament [1] => kereskedelmi megállapodás [2] => USA ) ) [7] => Array ( [id] => 72001 [content] =>
Az Egyesült Államok több mint 1 milliárd dollárt fordít humanitárius segítségnyújtásra világszerte, amelyből Ukrajna is részesül. A támogatásról az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleményben számolt be.
A forrásokat két ENSZ-szervezet kapja: az UNICEF gyermekvédelmi szervezet és a Világélelmezési Program (WFP). Az UNICEF több mint 218 millió dollárhoz, míg a WFP több mint 800 millió dollárhoz jut.
A támogatás több mint 40 országban segíti majd a humanitárius műveleteket. A közlemény szerint különösen súlyos szükségletek vannak Etiópiában, Mianmarban és Ukrajnában.
Az ENSZ-szervezetek a pénzt élelmiszer-ellátásra, egészségügyi segítségnyújtásra, gyermekvédelemre, logisztikai feladatokra, valamint vízellátási és higiéniai programokra fordítják.
Az Egyesült Államok 2025 decemberében új humanitárius támogatási modellt vezetett be, amelynek célja az adminisztráció csökkentése és a segélyezési folyamatok egyszerűsítése volt. Az új rendszer szerint a humanitárius tevékenységeket egyetlen helyi koordinátor irányítása alatt hangolják össze.
Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak kijelentette, hogy „tiszteletteljes, de határozott” megbeszélést folytat amerikai kollégájával, Donald Trumppal a francia borokra kivetett 100 százalékos vámmal kapcsolatos fenyegetéséről, hacsak Párizs nem szünteti meg az amerikai technológiai óriásokra kivetett 3 százalékos adót – számolt be a BFMTV, írta a Jevropejszka Pravda.
A franciaországi G7-csúcstalálkozó előtt Trump fenyegetésére reagálva Macron hangsúlyozta, hogy a digitális adók kérdése kizárólag az európaiak, nem az Egyesült Államok ügye.
„Ezt a digitális adót az európaiak hagyták jóvá, több ország már bevezette, és a törvényeink része. Nem az Egyesült Államok dönti el, hogy milyenek legyenek az európaiak vagy a franciák törvényei” – mondta a francia elnök Évianban, ahol hétfőn este elkezdődött az amerikai elnök részvételével a G7-csúcstalálkozó.
Trump fenyegetéseit az váltotta ki, hogy 3 százalékos adót vetnének ki a Franciaországban elért digitális szolgáltatási bevételekre azon vállalatok esetében, amelyek bevétele meghaladja a 25 millió eurót az országban és a 750 millió eurót világszerte. A digitális adók kérdése érzékeny az amerikai elnök számára, akit több technológiai óriás vezérigazgatója is határozottan támogat. Kanadának tavaly el kellett vetnie az ötletet, hogy megmentse a Washingtonnal folytatott kereskedelmi tárgyalásait.
A francia elnök bejelentette, hogy a G7-csúcstalálkozó alkalmával megvitatja a kérdést amerikai kollégájával, és ellenezte az új vámok bevezetését.
„Stabilitásra van szükségünk a kereskedelmi ügyekben, a vámok senkinek sem előnyösek, különösen a G7-országok közötti vámok” – hangsúlyozta Macron.
Az amerikai olajexport elérte a napi 10,5 millió hordót, míg Oroszország és Szaúd-Arábia kínálata jelentősen csökkent.
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb olajexportőrévé vált, megelőzve Szaúd-Arábiát és Oroszországot. A Reuters jelentése szerint a tengeri hajózást nyomon követő elemző cégek adataira hivatkozva az Egyesült Államok olaj- és kőolajtermék-exportja májusban elérte a napi 10,5 millió hordót. Ez lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy harmadik hónapja egymás után megőrizze első helyét a világon.
Összehasonlításképpen, Oroszország exportja májusban körülbelül 7 millió hordó volt naponta, míg Szaúd-Arábia exportja 5,9 millió hordó volt.
Az elemzők a változást az amerikai termelés növekedésével, az orosz export csökkenésével a szankciók és az ukrán infrastrukturális csapások miatt, valamint az iráni háború miatt kialakult a közel-keleti ellátási fennakadásával magyarázzák.
A Vortex adatai szerint májusban az amerikai olaj- és kőolajtermékek exportja elérte a napi 10,5 millió hordót. Ez lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy harmadik hónapja egymás után megőrizze első helyét a világon.
Összehasonlításképpen, Oroszország exportja májusban körülbelül 7 millió hordó volt naponta, míg Szaúd-Arábiáé 5,9 millió hordó.
Eközben az orosz kőolajkitermelés hatodik egymást követő hónapja csökken, részben az olajinfrastruktúrát ért rendszeres ukrán dróntámadások miatt – jelentette a Bloomberg az OPEC és iparági elemzőkre hivatkozva.
A 2025 novemberében elért napi 9,38 millió hordós csúcsmutató után az orosz termelés 9,009 millió hordóra esett vissza. Így fél év alatt Oroszország mintegy 370 ezer hordóval csökkent napi termeléséből. A Bloomberg megjegyezte, hogy a jelenlegi termelési szint 690 ezer hordóval alacsonyabb az OPEC+ megállapodás értelmében Oroszországnak kiosztott kvótánál.
Májusban Ukrajna jelentősen fokozta az orosz olajinfrastruktúra elleni támadásait. Az ügynökség számításai szerint legalább 31 csapást mértek olajfinomítókra, exportterminálokra és csővezetékekre – ez rekordszintű havi adat a teljes körű háború kezdete óta.
Az oroszországi olajfinomítás 2009 óta a legalacsonyabb szintre esett az üzemanyag-ipari létesítményekben történt károk miatt. Az Energy Aspects adatai szerint a feldolgozás júniusban tovább esett, két évtizedes mélypontra.
A szakértők a beruházások hiányára, valamint az olajtárolási és -szállítási kapacitással kapcsolatos problémákra is rámutatnak, ami tovább növeli a nyomást az orosz gazdaság egyik kulcsfontosságú ágazatára.
