Észtország állami üzemanyag-tartalékainak 9%-át szabadította fel a közel-keleti háború miatti energiaválság kezdete óta, tudósított az ERR, írta a Jevropejszka Pravda.
Az észt Tartalékközpont arról számolt be, hogy az USA és Izrael, valamint Irán közötti háború egész időszaka alatt, amely jelentős zavarokat okozott a Perzsa-öböl menti országok üzemanyag-ellátásában, Észtország tartalékainak 9%-át szabadította fel saját stratégiai tartalékaiból.
Ez az autóipari és repülőgép-üzemanyagra vonatkozik; a felhasznált tartalékokat akkor pótolják, amikor az energiapiac helyzete stabilizálódik.
A stratégiai tartalékok általában olyan mennyiséget tárolnak, amely 90 napra elegendő lenne a nemzeti szükségletekhez.
Üzemanyagjegy-rendszert vezettek be a Krím-félszigeten, miután ukrán dróncsapások megbénították a szárazföldi ellátási útvonalakat – közölték hétfőn helyi tisztviselők és a Reuters helyszíni tudósítói. Szergej Akszjonov, a Moszkva által támogatott krími kormányzó bejelentette: korlátozásokat vezettek be a legelterjedtebb üzemanyagtípus, az A-95-ös benzin értékesítésére, és a vásárláshoz ezentúl üzemanyagjegy szükséges.
A Reuters tudósítói Szevasztopolban, a Krím legnagyobb városában és az orosz fekete-tengeri flotta hagyományos bázisán hosszú kígyózó sorokat láttak a benzinkutaknál. „Két napja nem tudok tankolni” – mondta az ügynökségnek Okszana Szencsenka helyi lakos. „Tegnap nem volt benzin, ma meg körbejárom a várost, és sehol sincs, sem 92-es, sem 95-ös” – tette hozzá.
A zavarok hátterében dróncsapások állnak. Ukrajna a Krímet az orosz szárazfölddel összekötő, úgynevezett Novorosszija főútvonalat – egy stratégiai fontosságú szárazföldi folyosót – támadta meg, és az üzemanyag-szállító teherautók szenvedtek veszteségeket. Mihail Razvozsajev, Szevasztopol orosz által kinevezett kormányzója ezzel szemben nyugalomra intette a lakosságot: szerinte az ellátási nehézségek az útvonalak biztonsági felülvizsgálatából adódnak, és átmeneti jellegűek.
A krími helyzet nem áll egyedül: az oroszországi Belgorod régióban, amely közvetlenül Ukrajna határán fekszik, szintén bevezettek korlátozásokat az üzemanyag-értékesítésre a Reuters helyszíni megfigyelői szerint. Az orosz kormány hétfőn azt is bejelentette, hogy november 30-ig megtiltja a repülőgép-üzemanyag exportját.
Ukrajna 2022-es orosz inváziója óta az ukrán fél szinte naponta hajt végre csapásokat Oroszország energetikai infrastruktúrája ellen, miközben a nyugati szankciók tovább nehezítik az orosz nyersolaj-exportot. Krím történelmileg vitatott terület: Oroszország 2014-ben vette át az irányítást a félsziget felett, miután egy kétes körülmények között megrendezett népszavazáson a lakosság az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazott.
Michael O’Leary, a Ryanair Holdings Plc vezérigazgatója kijelentette, hogy „egyre kevésbé aggódik” az európai üzemanyaghiány kockázata miatt az elkövetkező hónapokban, bár a nyári jegyeladások megszenvedhetik az iráni háború körüli bizonytalanságot.
A Bloomberg publikációja szerint O’Leary szerint az üzemanyagszállítás az elmúlt három hétben megerősödött, az Egyesült Államokból, Észak-Afrikából és Norvégiából származó üzemanyag kompenzálta a közel-keleti mennyiségek hiányát.
„Az olajtársaságok kevésbé aggódnak. Most azt mondják, hogy június elejéig vagy közepéig nincs veszélye a szállítási zavaroknak” – tájékoztatott. Megjegyzik, hogy két héttel ezelőtt az előrejelzések kevésbé voltak optimisták: akkor a legnagyobb európai fapados légitársaság kijelentette, hogy a beszállítók csak május közepéig garantálják a szállítást.
Mivel a légitársaságok a nyári utazási szezon csúcsához közelednek, aggodalmak merülnek fel a repülőgép-üzemanyag elérhetőségével kapcsolatban, mivel a Hormuzi-szoros továbbra is korlátozott.
Figyelmeztetések hangzottak el, hogy az európai készletek heteken belül kifogyhatnak. Eközben, mivel az olajárak hordónként meghaladják a 100 dollárt, a légitársaságok vezetői azt mondták, hogy a többletköltségeket az utasokra hárítják át.
O’Leary hozzátette, hogy bár az áprilisi és májusi foglalások továbbra is erősek, vannak arra utaló jelek, hogy a konfliktus miatt az utasok elhalasztják a júniustól augusztusig tartó foglalásokat.
„Úgy gondoljuk, sokan bizonytalanok. Még nem biztosak benne” – mondta.
Az Európai Bizottság közölte, hogy az Európai Unióban jelenleg nincs hiány üzemanyagból és földgázból, annak ellenére, hogy a közel-keleti konfliktus továbbra is fennáll.
Egy szakértői egyeztetésen – amelyen uniós intézmények, iparági szereplők, tagállamok, valamint nemzetközi szervezetek vettek részt – megállapították, hogy az energiaellátás biztonsága egyelőre stabil.
A gázellátás helyzete lényegében változatlan, és már megkezdődött a tárolók feltöltése is. Bár az olajtermékek és a repülőgép-üzemanyag kínálata korlátozottabb, a piac eddig képes volt alkalmazkodni.
Ugyanakkor a készletek csökkennek, részben az Hormuzi-szoros tartós lezárása miatt, ami hosszabb távon kockázatot jelenthet az ellátásra.
A Bizottság jelezte, hogy az EU-nak fel kell készülnie az esetleges következményekre, ha a jelenlegi helyzet május után is fennmarad, és továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket.
Ukrajna számára a Hormuzi-szoros körüli helyzet miatti üzemanyagválság hátterében a fő problémát a dízelolaj hiánya jelentheti – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy Ukrajna már megállapodást kötött a közel-keleti országokkal egy évre szóló üzemanyag-átadásáról. Erre arra az esetre van szükség, ha mindenhol hiány alakul ki – tette hozzá. Ugyanakkor arról biztosított, hogy az üzemanyag ára Ukrajna számára „normális lesz”.
Az üzemanyagárakat befolyásoló legfontosabb tényezők a közel-keleti tűzszünet és a nyitott Hormuzi-szoros. „Biztosan nem maradunk üzemanyag nélkül, nem maradunk dízel nélkül, és ez a legfontosabb” – mondta az elnök.
Az államfő külön felhívta a figyelmet arra, hogy a Hormuzi-szorost továbbra sem nyitják meg az Egyesült Államok és Irán közötti fegyverszünet után sem. „Ezért tárgyalunk előzetesen a Közel-Kelet képviselőivel (az üzemanyagról – a szerk.), mert vetési idény van, vannak Ukrajna fegyveres erői, van lakosságunk, sok kérdés van a dízellel kapcsolatban. A fő probléma a dízel” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy az üzemanyagárakkal is problémák vannak. A hatóságok már tárgyaltak ezekről a problémákról a magánszektorral, az energiapiac főbb beszállítóival és az állami tulajdonú vállalatokkal – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij.
Dél-Korea elnöke, I Dzsemjong országos energiatakarékossági kampányra szólított fel az iráni háború olaj- és gázellátását fenyegető kockázatok miatt, aminek jegyében a közintézmények a hét közepétől már csökkentették a személygépkocsik használatát – adta hírül az Origo.
A közszféra járműveire rotációs rendszert léptettek életbe: az 1-es vagy 6-os számjegyre végződő rendszámmal rendelkező autók hétfőn, a 2-esre vagy 7-esre végződők pedig kedden nem közlekedhetnek. A magántulajdonú járművek forgalmi korlátozásai egyelőre önkéntesek, de felülvizsgálhatják azokat, ha emelkedik az energia riasztási szint, azaz mélyül a válság.
Dél-Korea: takarékoskodás minden szinten
Emellett 12 energiatakarékos gyakorlat bevezetésére szólítják fel a lakosságot, köztük a rövidebb zuhanyozásra, a telefonok és elektromos járművek alacsonyabb tarifájú, nappali töltésére, valamint a mosógépek és porszívók hétvégi használatára.
A kormány felkérte az 50, legtöbb olajat felhasználó vállalkozást a fogyasztás csökkentésére, valamint egyéb környezetvédelmi lépéseket irányoztak elő.
Az energiabiztonság megteremtése érdekében Szöul májusig újraindít öt atomreaktort, enyhíti a szénerőművekre vonatkozó korlátozásokat, bővíti a megújuló energiaforrásokat az LNG-től való hosszú távú függőség csökkentése érdekében, és meghosszabbíthatja három, idén bezárásra tervezett szénerőmű élettartamát.
Az energiamix kiigazítása várhatóan akár 14.000 tonnás megtakarítást is eredményezhet, ami az ország átlagos napi 69 000 tonnás LNG-fogyasztásának akár 20 százalékát is jelentheti.
A hatalmas ipari konglomerátum, a Hyundai szintén energiatakarékossági intézkedéseket vezetett be több leányvállalatánál, köztük a járműhasználat önkéntes korlátozását, a műanyagfelhasználás csökkentését és az energiafogyasztás mérséklésére irányuló olyan lépéseket, mint a világítás korlátozása, illetve lekapcsolása.
Szükség is van ilyen intézkedésekre, ugyanis a Reuters tudósítása szerint a benzin ára az elmúlt időszakban megduplázódott a közel-keleti válság miatt az országban.
Ukrajnában nem várható üzemanyaghiány, és az állami tulajdonú Naftohaz vállalat minimalizálja a benzin és a dízel felárat, hogy fékezze a lakossági üzemanyag áremelkedését – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Szerhij Koreckij, a Naftohaz igazgatótanácsa elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szerhij Koreckij elmondta, hogy a benzinkutakon tapasztalt jelenlegi áremelkedés (átlagosan 6 hrivnya) a globális logisztikai zavaroknak köszönhető. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyzet korántsem kritikus, és a pánik alaptalan. „Ukrajna az egyik legváltozatosabb ellátási hálózattal rendelkezik, amely különféle forrásokból származik. Ezért nem látunk okot a pánikra a kőolajtermékek kínálatával kapcsolatban. Eléri a csúcspontját, majd visszaesik” – magyarázta.
Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij elnök arról számolt be, hogy a kormánnyal és a Naftohazzal folytatott találkozót követően döntés született az állami tulajdonú létesítmények minimális jövedelmezőségű üzemmódban történő üzemeltetéséről. „Ma abban állapodtunk meg, hogy (a Naftohaz – a szerk.) mindent megtesz annak érdekében, hogy válság idején nyereségeség nélkül, pontosan működjön. Hogy a kihívások idején egy kicsit szabályozhassunk és segíthessünk az embereken” – mondta az elnök.
Koreckij hozzátette, hogy a Naftohaz a piaci ár mércéjeként szolgál majd, minimalizálva saját haszonkulcsát a működési költségek fedezése érdekében.
Az ukrán védelmi erőknek az Oroszország mélyén található olajfinomító létesítmények elleni csapásai jelentős hatással voltak az agresszor gazdaságára, a támadások következtében Oroszország elvesztette olajfinomító kapacitásának több mint 20%-át, üzemanyag-termelésének pedig akár 27%-át is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Úgy véljük, hogy az oroszok elvesztették olajfinomítási potenciáljuk több mint 20%-át, üzemanyaguk mintegy 22-27%-át. Ezért voltak sorok. Van ott egy probléma.” Mint megjegyezte, a csapások következtében több orosz olajfinomító is megrongálódott, ami arra kényszerítette a megszállókat, hogy az üzemanyag-mennyiségeket más vállalatok között osszák el.
„Amikor elkezdték a helyreállítást és látták az autósorokat, átcsoportosították a mennyiségeket más olajfinomítóknak. Ezért a feladatunk teljesen világos: folytatni a munkát más finomítók ellen, amelyek elkezdték növelni a mennyiséget” – hangsúlyozta.
Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna jelenleg saját gyártású nagy hatótávolságú fegyvereket, valamint kisebb mennyiségben brit Storm Shadow és francia SCALP rakétákat használ. Elmondása szerint az Oroszország mélyén lévő célpontok elleni találatok 90-95%-át ukrán rendszerek hajtják végre.
Az elnök hozzátette, hogy Ukrajna folytatni fogja a nagy hatótávolságú fegyverek gyártását, finanszírozást keres, és minden nap azon fog dolgozni, hogy gyengítse az agresszor gazdasági bázisát. „Ez az ő pénzük a háborúra – az olajfinomításból. Ezért dolgozunk ezen” – fenyegetett Volodimir Zelenszkij.
Egy újabb szállítmány, amelynek értéke 85 millió hrivnya, nemrég átlépte a határt.
Ukrajna Védelmi Minisztériuma közreműködésével Franciaország helyreállította a repülőgép-üzemanyag szállítását a légierő vadászgépeinek számára. Ezt a minisztérium sajtószolgálata számolt be.
A szakemberek a Szárazföldi Erők Logisztikai Parancsnokságával együttműködve kidolgozták a szükséges dokumentumok listáját, megerősítették a korábbi repülőgép-üzemanyag-mennyiségek átvételét és meghatározták az aktuális igényeket.
A minisztérium pontosította, hogy Franciaország magas minőségű repülőgép-üzemanyagot szállít, amely elegendő mennyiségben van ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsa az ukrán vadászgépek működését.
Hétvégére 47 centis vízszintet várnak Németországban, így az uszályok már alig tudnak üzemanyagot tudnak szállítani Európába.
Veszélyesen közelít a Rajna vízszintje ahhoz a kritikus ponthoz, ahol már egyáltalán nem tudnák használni a folyót kereskedelmi célokra. Az évtizedek óta nem látott aszály miatt a németországi Kaub községnél – az áruszállítás kulcsfontosságú pontjánál – 47 centire csökkenhet a folyó vízszintje a hétvégére. Egy járhatatlan folyó pedig meggátolhatja az üzemanyag és egyéb áruk szállítását, miközben a kormányok próbálják megakadályozni, hogy az energiaválság recesszióba taszítsa a régiót.
Európa már most is az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságával néz szembe, ahogyan az ukrajnai háború miatt a régió próbál függetlenedni az orosz gáztól. Ráadásul az energiaárak megugrása az inflációt is felgyorsította, az éghajlatváltozás pedig tovább fokozza a kontinens gondjait – írja a Bloomberg.
Jelenleg is csupán 60 centiméter körül mozog a folyó vízszintje, ami miatt már most is csak csökkentett mennyiségű rakományt tudnak szállítani az uszályok Európába. Ráadásul a szárazföldi Európa üzemanyag-ellátását a németországi, csehországi és ausztriai finomítók leállásai is nehezítik. Svájc pedig, amely a Rajnán keresztül importál olajalapú üzemanyagot, stratégiai készleteire kénytelen támaszkodni
„A szénszállítást már most is akadályozza az alacsony vízállás, mert kevesebb hajó áll rendelkezésre, és a használatra kész vízi járművekre is csak kevesebb rakományt tudnak felpakolni. Ezáltal a szállítási költségek emelkednek, ami megnöveli a szénerőművek üzemeltetési költségeit” – áll a német EnBW energiaszolgáltató közleményében.
Pedig megnőtt pedig az igény a szén iránt, mivel kevesebb orosz gázt kap az ország. A Nemzetközi Valutaalap már a múlt hónapban figyelmeztetett, hogy Németország a gazdasági teljesítményének a 4,8 százalékát veszítheti el, ha Oroszország teljesen leállítja a földgázszállítást.
A Svájctól az Északi-tengerig közel 1230 kilométeren át kígyózó Rajna létfontosságú a vízi kereskedelem szempontjából, elsősorban fűtőolajat, benzint, szenet és egyéb árukat szállítanak rajta. A német Szövetségi Hidrológiai Intézet júliusi közleménye szerint ha 40 centiméterre csökken a vízszint Kaubnál, az uszályok már nem tudnak járni a folyón.
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
A JPMorgan becslései szerint 2018-ban, amikor szintén alacsonyabb volt a vízállás, Németország negyedik negyedéves GDP-növekedése mintegy 0,4 százalékkal esett vissza. Ezúttal a vízi út szükségessége még aktuálisabb, mivel az itt szállított árukkal kompenzálnák a kieső orosz gázt.
Mivel a rajnai közlekedés megszakad, és az olyan alternatíva, mint a vasúti vagy közúti szállítás egyre költségesebb, Németországnak és Svájcnak meglehetősen nehéz lesz gázolaj- és dízelkészleteket felhalmozni hűvösebb idők beköszönte előtt – mondta Josh Folds, a Facts Global Energy tanácsadó cég elemzője.
A szállítási költségek már így kikerültek az ellenőrzés alól.
Jelenleg több mint 200 euróba kerül tonnánként az üzemanyag-szállítás a svájci Bázelbe a néhány hónappal ezelőtti 25 euróhoz képest. A vállalatok most próbálnak felkészülni a legrosszabbra: az EnBW folyamatosan gyarapítja a szénkészletét, a BASF vegyszergyártó speciális uszályokat bérel, amelyek alacsony vízállás mellett is működőképesek. Az Evonik Industries pedig további hajókat és teherautókat kölcsönöz, hogy kompenzálja az uszályok alacsonyabb rakományszintjét. A vegyipari vállalat vezetői most úgy érzik, hogy sokkal jobban felkészültek, mint 2018-ban.
Mindazonáltal azok, akik a rajnai szállítást inkább a vasútira vagy a közútira cserélnék, még több kihívással néznek szembe, ugyanis a magas költségek mellett a vasúti közlekedésben tapasztalható munkaerőhiány is nehezíti a dolgukat. A VTG AG és a Hoyer Group – két speciális logisztikai vállalat, amely vegyi anyagokat, gázokat, szenet és kőolajtermékeket szállít – is bejelentette, hogy teherautóik és vasúti kocsijaik így is teljes kapacitással üzemelnek.
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
