Ukrajnában gazdasági igazolványt vezetnek be: Mi ez és ki kapja meg?
Volodimir Zelenszkij március 19-i videóüzenetében jelentette be az ukránok gazdasági igazolványának bevezetését. Az igazolványnak köszönhetően az ukrán gyerekek megkapják a talajbányászat egy százalékát, és a nagykorúságuk elérésekor ezt az összeget Ukrajnában felsőfokú tanulmányaikra használhatják fel – számolt be a DW. Az ukránok gazdasági igazolványának bevezetése az elnök egyik ígérete volt, a törvényjavaslatot januárban regisztrálták.
Ki kap gazdasági igazolványt?
A törvény szövege kimondja, a 2021. január 1-e után született gyermekek, akik 18 éven át folyamatosan Ukrajna területén élnek, a nagykorúságuk eléréséig, gazdasági igazolványt kapnak. A pénzösszegek a banki személyes betéti számlájukra folyik be. Az „Ukránok gazdasági útleveléről” című törvényjavaslat célja az ukránok életszínvonalának javítása, az állampolgárok külföldi kiutazásának csökkentése és az ország génállományának megőrzése.
A törvény elfogadása után a Minisztertanács létrehozza a „Jövő Alapját”, amely számláján halmozódik fel az Ukrajnában kibányászott összes természeti erőforrás állami értékesítésének 1%-a. 18 év múlva, 2039-től a pénzösszeget egyenletesen osztják el a számlatulajdonosok között, miután elérik a nagykorúságot. Az ilyen kifizetéseket nem kell visszatéríteni, ez egy vissza nem térítendő pénzügyi támogatás. A benyújtott törvényjavaslat szerint az Alap funkciói magukban foglalják a pénzeszközök felhalmozását, megőrzését és egyenletes elosztását, valamint azok kifizetését Ukrajna felnőtt nagykorú állampolgárainak.
Milyen forrásokból töltődik fel az Alap számlája?
Az Alap költségvetése állami pénzforrásból, az ásványi erőforrások eladásának 1%-ból, az Alap nyertes pályázati bevételeiből és más, törvény által nem tiltott módon szerzett pénzösszegekből formálódik. A Minisztertanács szintén hozzájárulhat az Alap alaptőkéjének növeléséhez az állami költségvetésből való finanszírozással, vagy akár, A Parlament jóváhagyását követően emelheti az ásványi anyagok értékesítéséből átutalásra kerülő százalékot.
Ki lesz a felelős a bányászatból befolyó összeg százalékának átutalásáért?
A törvényjavaslat, amelynek szerzője Dmitro Kosztyuk, parlamenti képviselő, mindössze három oldalas, és több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. A Szlovo i Gyilo kiadvány szerint Andrij Blinov pénzügyi szakértő már a választások előtti populizmusnak nevezte az elnök ígéretét a gazdasági igazolvány bevezetését illetőn.
Andrij Vihirinszkij jogász pedig megjegyezte, hogy jelenleg nem tudni, ki fizeti az 1% -ot az Alap javára, milyen az árból vonják le ezt a százalékot, beszámítják a forgalmi adót és a bérleti díjat, vagy ezek nélkül? A törvényjavaslat mindezeket nem határozza meg, ezért felmerül a kérdés az adó adminisztrációjával – ki felel majd annak befizetéséért.
Ami az Alap állami költségvetésből való támogatásának lehetőségét illeti, Andrij Vihirinszkij megjegyezte, hogy Ukrajna költségvetése deficites, és támogatás csak akkor lehetséges, ha a költségvetésben vannak külön források (esetleg túlteljesítés). Azonban még ebben az esetben is ezek a pénzeszközök valószínűleg a szociális juttatások növelésére, nem pedig az Alap feltöltésére fognak irányulni.
A törvényjavaslatban az sincs egyértelműen meghatározva, hogy az Alap melyik minisztérium alárendeltségében lesz. Csak annyit határoz meg, hogy feladatai a pénzösszeg felhalmozása és megőrzése. A szakértő megjegyezte, hogy ily módon a értelmetlen dolog a pénzösszeget a számlán „pihentetni”, ha az Alap nem tudja befektetni őket, például a hazai államkötvényekbe.
A jogász elmondása szerint a szénhidrogént exportáló országokban, például az Emirátusokban, Oroszországban, Norvégiában, Szaúd-Arábiában és Irakban hasonló nemzeti jóléti alapok vannak. Ukrajnában azonban teljesen más a helyzet, mert nincs elég olajunk és gázunk, importáljuk őket. Az Ukrajnában kibányászott ásványok között megtalálható a homok, a kőtörmelék, a borostyán és a nikkel. Ami a széntermelést illeti, az állami tulajdonban lévő szénvállalatok veszteséggel értékesítik, és állami támogatásban részesülnek.
Csökken a befektetők nyeresége, vagy nőnek az ukránok kiadásai?
A szakértő elmondása szerint az Ukrajnában kibányászott ásványi erőforrást hazánkban értékesítik és használják fel, vagyis ténylegesen a lakosság a fogyasztó. Ha valamilyen új adóformát vezetnek be, az az ukránok kiadásait növeli.
„Egy ilyen igazolvány bevezetése valójában az adóterhek növekedését jelenti, különösen az ásványi erőforrásokat illetően. Ebben a szférában olyan befektetőket várunk, akik a gáz- és a kőolajtermelésbe fektetnek be, és ez azért hülyeség, mert ez növeli a befektető költségeit és csökkenti a profitját” – mondta Vihirinszkij a Szlovo i Gyilo kiadványnak adott interjújában.
Andrij Vihirinszkij azt feltételezi, hogy a törvényjavaslatot ne fogadják el és visszavonják.
(MI/Okszana Csopak)
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás