Beállnak a világcégek a laboratóriumban termesztett hús mellé

Óriási összegekkel támogatták tavaly a világ legbefolyásosabb befektetői a laboratóriumban előállított, sejtalapú húselőállítást. A hústermesztés és az új ágazatot megalapozó sejtmezőgazdaság egyelőre nem alkalmas az ipari előállításra, de 2021 áttörést hozhat. A termesztett hús a következő években már jelentős piacot szerezhet, és a világ legnagyobb élelmiszer-óriásai is gyors térhódításra számítanak.

A fogyasztók többségének egyelőre ismeretlen, vagy etikai okokból leginkább elutasított agrárinnovációnak számít a termesztett hús. A fogalommal ugyanakkor érdemes megbarátkozni. A befektetői aktivitás és a globális nagyvállalatok érdeklődése ugyanis azt jelzi, Néhány év múlva már jelentős szeletet hasíthat ki a sejtalapú húselőállítás a hagyományos húspiacból, az etikai aggályokat pedig sokaknál a fenntarthatósági előnyök írhatják felül.

Az eljárás lényege, hogy az élő állatból vett sejteket laboratóriumi környezetben, a célnak megfelelő táptalajon, úgynevezett bioreaktor segítségével szaporítják. Az eljárással létrehozott hús tulajdonságai így megegyeznek a hagyományos módon előállított húséval, de nem kell hozzá levágni az állatot.

A termesztett hús iránti érdeklődés azért is óriási, mert az eljárással jelentősen csökkenthető a mezőgazdaság, elsősorban az állattartás károsanyag-kibocsátása és a talajterhelés, de leginkább óriási üzlet. A hagyományos hússal azonos ízű és állagú hús termesztése ráadásul megkíméli az állatok életét, ezért népszerűsége a fiatalabb generációk körében már most kimutatható.

A termesztett hús globális elterjedésére még várni kell, ugyanakkor az már biztos, hogy óriási piaca lesz az innovációnak. A tavalyi év mérföldkőnek számít: az első laboratóriumi hús Szingapúrban megszerezte a forgalmazáshoz szükséges engedélyt, így már a lakosság is hozzájuthat a termesztett csirkefalatokhoz.

Várhatóan idén tovább nő az új iparágban a tőkebefektetés, ráadásul óriási lökést adhat a termesztett hús globális piacfoglalásához a kormányok egyre nagyobb érdeklődése.

Az Egyesült Államok szövetségi kormánya vagy Izrael várhatóan jelentős összegű állami támogatással száll be a laboratóriumi húságazatba a nyílt hozzáférésű fejlesztések előmozdítása érdekében.

Arra még sokat kell várni, hogy a termesztett hús is megjelenjen a boltokban a hagyományos húsfélék mellett, ugyanakkor a prémium termékek között várhatóan már egyre nagyobb mennyiségben fordulhat elő.

A befektetett összeg, a várható profit, a piaci részesedésért folytatott verseny, valamint az innovációs lehetőségek miatt ugyanakkor biztosra vehető, hogy az egyelőre alig nyolcvanszereplős globális piacon mindenki a lehető leggyorsabban, és minél olcsóbban engedélyeztetni szeretné a termesztetthús-készítményeit.

Tavaly mintegy 366 millió dollárt fektetett a magánszféra a termesztett hússal kapcsolatos tudományos munkába – derül ki a Good Food Institute alternatív húspiaci szereplőket tömörítő nemzetközi ernyőszervezetének adataiból. Ez több mint négyszerese a 2019-ben befektetett összegnek.

Ma már nem a laboratóriumi húselőállítás jelenti a tudományos áttörést, hanem a tenyészidő csökkentése és az előállítási költségek jelentős visszaszorítása.

A vállalkozások jelentős része startup, vagyis a magánszektor befektetői nélkül nem tudnák folytatni a munkát. A befektetők várakozásai szerint a termesztett hús globális húspiaci részesedése már 2040-re elérheti a 35 százalékot. A mellette szóló érvek között az állatjóléti szempontokat és a nullához közeli kibocsátást említik, valamint a sejtmezőgazdaság gyors fejlődésének köszönhetően az élő állathoz képest sokkal egészségesebb húst ígérnek.

Az ellenérvek között az etikai szempontok a leghangsúlyosabbak, vagyis az, hogy az emberek többsége egyelőre irtózik az állatmentes hústermesztés gondolatától. Piaci szempontból aggályos, hogy az innovatív húsipart az állattartók létszámához képest elenyésző szereplő tarthatja kézben, működésük pedig a világ leggazdagabbjaitól válhat függővé. A hagyományos állattartás ellen folytatott kampány pedig sok gazdálkodót tehet tönkre vagy ösztönözhet a tevékenysége feladására.

A sejtmezőgazdaság fejlődésének köszönhetően már szinte minden állat húsa elkészíthető a biológiai táptalaj megfelelő összeállításával, ráadásul kiküszöbölhetők a nemkívánatos részek és a rákkeltő anyagok is.

A Gourmey francia startup a napokban jelentette be, hogy 2022 végéig piacra szeretné dobni a termesztett libamájat. A magyar piac szempontjából is fontos bejelentés azért is érdekes, mert a libamáj kilogrammonkénti fogyasztói ára több tízezer forintnak megfelelő összeg, a prémium termék laboratóriumi előállítása így már most kifizetődő lehet. Ezzel szemben a laboratóriumi csirkehús előállítási költsége a fogyasztói ár akár tízszeresére is rúghat. A termesztett libamáj tehát már most megtérülhet, ráadásul a vegyes megítélésű libatömés is elkerülhető.

Komoly mérföldkőnek számít, hogy a Nestlé, vagyis a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalata pár nappal ezelőtti bejelentése: a jövőben együttműködik a vezető kutatókkal annak érdekében, hogy mielőbb lehetővé váljon az alternatív hús nagyüzemi előállítása. Ez tehát azt jelzi, hogy a globális élelmiszeripari vállalatok is versenybe szálltak az elsőbbségért termesztett húspiac meghódításában.

Az idén várhatóan tovább nő a tőkebefektetés, emellett a bontakozó iparág szereplőinek összefogása és a lehetséges állami szerepvállalások, közös kutatóbázisok tovább gyorsítják a termesztett hús piachódítását.

Európában Hollandiában, Németországban és Svájcban működnek laboratóriumi hústermesztő vállalkozások. Élő állat levágása nélkül már termeszthető marhahús, csirkehús, sertés, kenguru, liba, kacsa, bárány, ló és különböző halfajok.

Forrás: Magyar Nemzet