Egyre növekszik Ukrajna árnyékgazdasága. Milyen sémák teszik lehetővé az adóbefizetés elkerülést

Az árnyékgazdaság szintje Ukrajnában 2020-ban 30%-os növekedést mutatott. Egy évvel korábban ez a szám, a Gazdasági Minisztérium adatai szerint 40%-ról 28%-ra esett vissza.

Oleh Hetman, a Gazdasági Szakértői Platform szakértői csoportjai koordinátora úgy véli, hogy a gazdaság ilyen mértékű árnyékoltsága tipikus válasz a jelentős adóteherre. Az árnyékolás torzítja a piaci versenyfeltételeket, és az árnyékszektor akadályozza az adókulcsok csökkentését.

A Társadalmi-gazdasági Transzformációs Intézet és a „CASE Ukrajna” Társadalmi-gazdasági Kutatóközpont azt elemezte, kik és milyen módon kerülik el leginkább adó befizetését Ukrajnában.

A fizetések még mindig borítékban vannak

Az első helyen az adózás elkerülése rangsorában – a borítékos fizetések. Idén júliusban Olekszij Ljubcsenko első miniszterelnök-helyettes kijelentette, 10 millió ukrán állampolgárnak nincs hivatalos jövedelmük. Ljubcsenko feltevése szerint ezek az emberek árnyékbéreket kapnak, ami évi 500 milliárd hrivnyát tesz ki.

CASE Ukrajna szakértői az ukránok árnyékfizetését évi 60-230 milliárd hrivnyára becsülik.

Az Ukrán Gazdasági Szabadságért Társaság kiszámolta, hogy az ukránoknak hány napot kell dolgozniuk, hogy befizethessék az adót, és hány napot saját magukra. 2017-ben egy ukrán 179 napot dolgozott az „adóbefizetéséért” és 186 napot, hogy pénzt keressen saját szükségleteire.

Az adók számításánál figyelembe vették az egységes szociális járulékot, a személyi jövedelemadót, a katonai illetéket, az áfát, a jövedéki adót és az importilletéket. Az utolsó három adónem csak közvetett, és minden ukránok által vásárolt termék ára tartalmazza. Ezen adók átlag nagysága az átlag ukrán jövedelmének 15%-a. A munkabér formájában megjelenő jövedelemnek 34%-os adókulcsa van. Ennek eredményeként a fizetés 49%-a megy adókra, a munkavállalóé pedig a maradék 51%, számolt be az Ekonomicsna Pravda.

Csempészet és „szürke” import

A rangsorban a második helyen a csempészet áll. Az elmúlt négy évben a csempészet állt a rangsor élén. Ide tartozik a vámszabályok megsértése, beleértve a „zakókat”, a közvetlen csempészetet, a postai szállítási sémákat, a megszakított tranzitot, az áruk vámértékének alábecsülését stb.

Oleh Hetman elmondása szerint a „szürke” import és a csempészet az Állami Vámszolgálat reformjának elmaradása miatt virágzik. Végül is Ukrajna továbbra sem cserél vámügyi információkat azokkal az országokkal, amelyeknek közös a határa, és akik kereskedelmi partnerei. Ezért nem áll rendelkezésünkre olyan átfogó elektronikus modell, amely felügyelné az áruk mozgását Ukrajna határain. A szakértők szerint a csempészet mértéke eléri a 226-380 milliárd hrivnyát évente.

Offshore, földbérlet és ÁFA sémák

Az offshore joghatósággal rendelkező rendszerek a harmadik helyet szerezték meg a ranglistán, és csak a nagyvállalatok és a gazdag ukránok számára váltak elérhetővé. Mindez az adózás átláthatóságának új globális normái miatt. Az offshore-ban elhelyezett pénzeszközök összege évi 120-200 milliárd hrivnyára csökkent.

A rangsorban a negyedik helyen a földbérleti árnyékpiac konstrukciói állnak, amelyek éves volumene 24-118 milliárd UAH.

Az ötödik helyen – az ÁFA lopás, amely mértéke 144-180 milliárd hrivnyát tesz ki. A legnépszerűbb konstrukcióik továbbra is az illegális export-visszatérítések, az álvállalkozások, a „csavaros” és a „körhinta” sémák.

A ranglistát a hamisított termékek (85-105 milliárd hrivnya), az értékesítési mennyiség alábecsülése (50-130 milliárd hrivnya), a speciális rendszerekkel és adókedvezményekkel való visszaélés (23-58 milliárd hrivnya) zárják.

Oleh Hetman megjegyezte, hogy az elmúlt években az offshore és az áfa-csalások mértéke csökkent. A földtörvény csökkenti a földbérleti visszaéléseket is. A borítékos bér és a csempészet azonban egyre nőn, ezeken a területeken ugyanis alapvető törvényi változásokra, intézményi reformokra van szükség.

Okszana CSOPAK