Energetikai gondokkal küzd Ukrajna

Háromszázmillió eurós kölcsönt ad a Világbank Kijevnek a gazdasági szféra megújítására. A kormány a pénzt az energiahatékonyság fejlesztésére szeretné fordítani. Ezt Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, egyben gazdasági miniszter tette közzé a közösségi oldalán még decemberben, miután találkozott a nemzetközi intézmény kelet-európai regionális igazgatójával, Arup Banerjivel.

A Világbank aktuális hitelét mindenekelőtt az Energetikai függetlenség elnevezésű kormányprogram megvalósítására fordítják Ukrajnában – olvasható a Figyelő cikkében.

A gazdasági tárca vezetője kijelentette: a pályázók akár 60 százalékkal is csökkenthetik az energiaigényüket, ezzel együtt pedig a közüzemi számláik összegét. „Már 2022-ben ötezer tömbházat tervezünk bevonni a programba” – mondta.

Ez azonban csepp a tengerben, hiszen a többszintes lakóházak, panelek száma meghaladja a 180 ezret, míg a családi házaké a 16 milliót.

Ez összesen körülbelül egymilliárd négyzetméter felületet jelent.

Az 1947 és 1990 között felhúzott épületek zömének az élettartama meghaladta a tervezettet. Nagy részük lepusztult, balesetveszélyes állapotban van.

Ami az ezredforduló után épült tömbházakat illeti, azokra is ráfér az utólagos hőszigetelés, hiszen Ukrajnában csak 2019-ben vezették be az épületek energiahatékonysági osztályait és az európai követelményeket. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárás a legtöbb esetben formális, akárcsak a kivitelezés folyamatának az ellenőrzése.

A költségvetési szektor mintegy 70 ezer épületének a legnagyobb hányada is korszerűsítésre szorul, így ahelyett, hogy a közösségivagyon-kezelők járnának elöl jó példával a hatékony energiafelhasználást illetően, egyelőre jellemzően ennek a fordítottja az igaz.

Azt pontosan nem is lehet tudni, hogy milyen állapotban vannak az épületek, mivel az ország függetlenségének három évtizede alatt nem készült el az erre vonatkozó adatbázis – még az ingatlanok számáról sincs teljesen hiteles információ. Becslések alapján Ukrajnában egy négyzetméter energiaigénye az európai átlag két-háromszorosa, ami nem meglepő, hiszen az épületek háromnegyede szovjet örökség. Számítások szerint míg egy tömbházban élő ukrán család egy négyzetméterre jutó hőenergia-felhasználása 150–260 kilowattóra évente, addig egy hasonló épületben élő németé nem éri el a 70-et.

Az energiahatékonyság növelésére vonatkozó nagyszabású program tervét Volodimir Zelenszkij elnök jelentette be novemberi, maratoni hosszúságú, öt és fél órás sajtótájékoztatóján, hozzátéve: kizárólag korszerű fűtési rendszerek és az épületek hőszigetelése révén lehet biztosítani az ország energetikai függetlenségét. A projekt teljes körű megvalósítása esetén Ukrajna nem szorulna gázimportra, a saját kitermelés bőven fedezné a szükségleteket – vélekedett az államfő.

Zelenszkij szerint az ötezer épület modernizálása összesen 300 milliárd hrivnyába (9,7 milliárd euróba) kerülne.

Az elkövetkező három évben 100 milliárd hrivnya felhasználását tervezik. A megvalósítási terv tíz esztendőre szól, de az ukrán elnök úgy véli, a programot öt év alatt kell befejezni.

A többlakásos épületek esetében a befektetés megtérülési ideje eléri a húsz esztendőt. Érthető, hogy sem az ingatlankezelő vállalatok, sem pedig az utóbbi pár évben a helyükbe lépő lakóközösségek nem képesek finanszírozni egy-egy ilyen projektet. Ukrajna összes épülete hőfelhasználásának a korszerűsítése különböző becslések szerint 40–80 milliárd eurót igényelne, ami jelenlegi árfolyamon az ország egy-két évi teljes költségvetésének felel meg. De ezek igencsak alábecsült adatok, ha valóban igaz, hogy ötezer épület energiahatékonnyá tétele 9,7 milliárd euróba kerül.

(figyelo.hu)