Düböröghet a gazdaság: Jön a kötelező nemi kvóta

Minimum negyven százalékban nőket szeretne látni a nagy cégek felső vezetésében az Európai Unió. A tagországok két évet kapnak, hogy alkalmazkodjanak az új szabályhoz, 2026 júniusáig pedig teljesíteni kell az elvárt kötelezettséget. Ha nem sikerül, pénzbüntetést kapnak érte.

A majdnem egy évtizede tartó tétlenség után német és francia közreműködés segítségével június 7-én sikerült konszenzusra jutnia az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a nagyvállalatok felső vezetésében tapasztalható nemi egyenlőtlenség kérdésében – írja az Euronews.

A megállapodás értelmében 2026 közepéig mind a 27 uniós tagállamban legalább 40 százalékra kell emelni az igazgatótanácsban a nők arányát, ha pedig ez nem alkalmazható, akkor a cég végrehajtási jogkörrel is rendelkező igazgatóinak kell legalább a 33 százalékát nőknek kitenniük. Azok a cégek, amelyek az előírást nem tartják be, büntetésre számíthatnak, az igazgatói kinevezéseket pedig, melyek nem korrelálnak a meghatározott kvótákkal, semmissé tehetik.

A nemi diverzitás nemcsak a fairségről, hanem a növekedésről és az innovációról is szól. Az üzlet érdeke egyértelműen az, hogy több nő legyen a vezetőségben. Rengeteg olyan nő van, aki alkalmas, kvalifikált a vezető pozíciókra: a cégeknek csupán meg kell találniuk őket – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Az úgynevezett „Nők a felső vezetésben” tendencia a legalább 250 főt foglalkoztató cégekre vonatkozik. A szabályozás célja a kötelező kvóta bevezetése mellett az is, hogy a vállalatok transzparens felvételi és kiválasztási eljárás során keressék meg leendő alkalmazottaikat. Ha olyan eset áll elő, hogy két jelölt egyformán kompetens és alkalmas az adott pozícióra, az elsőbbséget az alulreprezentált nemnek kell kapnia.

A vállalatoknak éves szinten kell majd beszámolni a felső vezetésben történt pozitív irányú változásokról. Amennyiben nem érik el a kitűzött célokat, be kell mutatniuk, hogyan kívánják azokat a következő években megvalósítani.

A tagállamok összesen két évet kaptak arra, hogy a direkciót beillesszék nemzeti jogrendjükbe. A vállalatoknak ennél egy kicsivel több időt biztosítanak: nekik 2026. június végéig van idejük, hogy elérjék a kitűzött célt. Amennyiben azonban ez nem valósul meg, arányos büntetésre számíthatnak – ez lehet pénzbírság, de akár a kifogásolt pozíciók kötelezően történő újbóli meghirdetése is.

A tagállamoknak kötelező lesz publikálni azoknak a cégeknek a listáját is, amelyek elérték a kitűzött célokat – ez egyrészt az átláthatóság, másrészt az indirekt nyomásgyakorlás miatt fontos.

(euronews.com)