Csökkentek az élelmiszerek világkereskedelmi árai

Olcsóbbak lettek az élelmiszerek a nemzetközi kereskedelemben a COVID-19 világjárvány okozta keresletcsökkenés és az olajár-zuhanás miatt. Közrejátszott ebben az egészségügyi helyzet miatt hozott korlátozó intézkedések esetleges negatív gazdasági hatásától való félelem is, írja Origóhoz eljuttatott helyzetértékelésében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO.

Februárhoz képest 4,3 százalékkal csökkent a FAO élelmiszerár-indexe, ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszercikkeinek havi árváltozását követi.

„Az árcsökkenés mögött főleg keresleti, nem pedig kínálati faktorok vannak, amikhez hozzájönnek még a rosszabbodó gazdasági kilátások,” – mondta Abdolreza Abbassian, a FAO vezető közgazdásza.

A cukor ára például óriásit 19,1 százalékot zuhant az előző hónaphoz képest. Az okok között találjuk az otthoni étkezés gyakoribbá válását a számos országban bevezetett korlátozó intézkedések miatt és a bioetanol-gyártók lanyhuló érdeklődését az alacsony nyersolajár miatt.

A növényi olajok árindexe 12 százalékkal zsugorodott egy hónap alatt a pálmaolaj árának esésétől, ami összefüggésben van az olcsóbb nyersolaj-árral és a járvány esetleges hatásaival a növényi olajok globális piacára. A szója- és repceolaj szintén követték ezt a trended.

„Az olajárak közel megfeleződtek az elmúlt hónapban, negatív spirált indítva el a bioüzemanyagok piacán, ami erősen befolyásolja a cukor és a növényi olajok iránti keresletet” – mondja a FAO elemzője, Peter Thoenes.

A tejtermékek árindexe 3 százalékot csökkent a zsíros és sovány tejpor iránti alacsonyabb globális kereslet és a tejtermék-ellátási lánc zavarának következményeként.

Utóbbi a COVID-19 járvány terjedését megállítani hivatott intézkedések számlájára írható.

A húsfélék ára 0,6 százalékot csökkent a birka- és marhahús nemzetközi kereskedelmének logisztikai akadozása miatt. Egyre nagyobb az igény a sertéshús iránt, bár a feldolgozóüzemek működését a dolgozókra vonatkozó korlátozások nehezítik.

Közel 2 százalékkal lettek olcsóbbak a gabonafélék, megközelítve a 2019 márciusi szintet.

A búza ára csökkent a nemzetközi piacokon a hatalmas készletek és a kedvező kilátások miatt. A megnövekedett észak-afrikai importkereslet és az Oroszország által bevezetett kisebb exportkorlátozások nem érvényesítették hatásukat. A kukorica ára szintén csökkent a készletbőség és a bioüzemanyag szektor mérsékelt kereslete miatt.

A búzára vonatkozó 2020-as termésbecslés 763 millió tonna maradt. Mert bár terméskiesés valószínű az Európai Unióban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban, ez kompenzálható lesz az orosz, indiai és pakisztáni termelési növekménnyel, aminek egyedül az utóbbi két országban dúló sáskajárás lehet akadálya.

Kukoricából remek szezont várnak Brazíliában és Argentínában is, és Dél-Afrika is gyorsan magára talált a tavalyi aszályos év után. Máshol azonban az alacsony nemzetközi ár csökkentheti a kukoricával bevetett területek méretét.

Valamelyest emelte a FAO a gabonafelhasználás globális mértékére vonatkozó becslését (2 722 millió tonnára), ami 1,2 százalékos éves növekedést jelentene. A gabonakereskedelem mintegy 2,3 százalékkal bővülhet, elérve a 420 millió tonnát. Összességében a FAO bizakodó a gabonatermelési kilátások kapcsán, ami a magas készletekkel együtt egyfajta védőpajzsot jelenthet az élelmiszerpiacoknak a koronavírus okozta nehéz helyzetben.

Ezzel szemben a rizs nemzetközi piaci ára már az egymást követő harmadik hónapban nőtt, mivel a járványtól tartva sokan felhalmoztak a hosszú szemű indica rizsből.

A FAO figyelemmel kíséri az árakat és az élelmiszer-szállítmányozási helyzetet, hogy idejekorán jelezni tudja a problémákat, amikből esetleg élelmiszer-utánpótlási zavarok lehetnek a járvány idején. A szervezet úgy véli, bár helyi (főként logisztikai) nehézségek akadhatnak, kihívás elé állítva az élelmiszer-ellátási láncokat, hatásaik várhatóan sem időben, sem erősségben nem befolyásolják érdemben a globális élelmiszerpiacokat.

Forrás: origo