Kwacha jobbról előzi az egész deviza piacot

A dél-afrikai ország az egykori Brit gyarmati birodalom része volt, és függetlenségének kikiáltása után gyakorlatilag összeomlott a rézbányászatra épülő gazdasága, a színesfém világpiaci árának esése miatt. Zambia rosszabbnál rosszabb konstrukcióval felvett hitelei tovább rontották a pénzügyi helyzetét, azonban az egykori könyvelőből lett, előre lesajnált elnök tavalyi hivatalba lépése óta több mint felére csökkentette az inflációt, megerősítette az állami fizetőeszközt és stabillá kormányozta országa gazdaságát.

A zambiai fizetőeszköz, a kwacha idén szeptemberig 18,5 százalékot erősödött az amerikai dollárral szemben, ezzel az afrikai ország pénzneme lett a legjobban teljesítő valuta a világon. Míg a nagy afrikai országok, mint a Dél-Afrikai Köztársaság, Zimbabwe, Nigéria, Ghána vagy Kenya nem tudták kezelni a növekvő inflációt és a pénzromást, a zambiai kormány a tavalyi 24,4 százalékos inflációt idén 9,7 százalékra csökkentette.

Pedig amikor Hakainde Hichilema zambiai elnök tavaly a hivatalába lépett, a szkeptikusok gúnyolták, „számológépes fiúnak” nevezték a gazdaságra való erős összpontosítása és könyvelői múltja miatt. Pedig utólag nyilvánvalónak tűnik, hogy Zambiának pontosan ezekre a készségekre volt szüksége ahhoz, hogy kilábaljon az akkori gazdasági zűrzavarból, mivel ez lett az első afrikai ország, amely a járvány idején visszafizette adósságait, és a gazdaságot stabil pályára állította.

Az inflációt kontroll alatt tartjuk, a zambiai kwacha stabilizálódott, és egyre erősebb a nagy devizákkal szemben, Zambia erősödik – tette közzé Hakainde Hichilema elnök a hivatalos Twitter-oldalán.

A sötét múlt

Zambia, hivatalosan a Zambiai Köztársaság, egy független állam Dél-Afrikában. Mintegy 20 millióan lakják, és alkotmánya értelmében hivatalosan keresztény nemzet. Az egykori brit gyarmat 1964-ben lett független, de a britek által vezetett Nemzetközösség tagja maradt és így a hivatalos nyelve az angol.

Afrikai országként erős a mezőgazdasága, azonban gazdaságának alapja a rézbányászat, melynek 90 százalékát exportra szánják, nyersen feldolgozva egyaránt, elsősorban Kínába.

Az 1970-es évek közepén azonban a réznek leesett a világpiaci ára, amely nagyon megnehezítette az ország helyzetét, mivel a szállítási költségek aránya megnőtt, bevételei csökkentek. Belső és külső hitelezőkhöz fordult segítségért, de mivel a réz ára tartósan alacsony maradt, egyre nehezebbé vált a hitelek törlesztése. Az 1990-es évek közepén a hitelfelvételek korlátozása ellenére Zambia egy főre eső adóssága a világon a legmagasabbak közé tartozott. Az afrikai állam újabb pénzügyi problémái akkor kezdődtek, amikor 2012-ben sikertelenül fordultak hitelhez az IMF-hez. Az akkori vezetés Kínához fordult, ahonnan rendkívül előnytelen feltételekkel vettek fel több milliárd dollárnyi hitelt. Az államadósság öt évvel később elszabadult, a koronavírus-járvány és a recesszió pedig tovább rontotta a költségvetés állapotát és az ország lehetőségeit az újabb hitel felvételére. A kormány által közzétett életkörülmény-felmérés szerint a szegénység szintje vidéken rosszabb lett, ennek ellenére a városokban is sok kiterjedt nyomornegyed található.

Zambia titka

Mi lehet Zambia titka abban, hogy olyan gazdasági területeken szárnyaljon, ahol a világ szinte minden országa szenved? A fővárosi Politikai Monitoring és Kutatóközpont szerint a válasz egy sor monetáris és fiskális intézkedésben keresendő.

A kormány monetáris politikai bizottsága tavaly novemberi ülésén úgy döntött, hogy 50 bázisponttal 9 százalékra emeli a monetáris irányadó kamatlábat.

Az árfolyam pedig a mai napig változatlan, a végső cél azonban az infláció csökkentése 2023 közepéig hat és nyolc százalékra, amely várhatóan teljesülni fog.

A mezőgazdaság és az állattenyésztés támogatása érdekében a kormány eltörölte az ötszázalékos vámot a szarvasmarha- és csirkeállományok behozatalára, amellyel az élelmiszerárak növekedési üteme a júliusi 12 százalékról augusztusra 11,3 százalékra mérséklődött. A kihívások azonban továbbra is fennállnak a bányászatban, amely az ország GDP-jének tíz százalékát adja.

Az Ukrajnában zajló háború és a Covid okozta gazdasági válság miatt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy új megállapodást kötött Zambia adósságának átstrukturálásáról, emellett az IMF igazgatótanácsa augusztus 31-én 1,3 milliárd dolláros kölcsönt hagyott jóvá Zambiának a 2021 augusztusában kapott alapból, és további 1,3 milliárd dollár lehívását is lehetővé tette igény szerint. Az intézkedések nagyban elősegítették az afrikai valuta megerősödését a dollárhoz képest.

Patrick Chileshe közgazdász szerint a másik ok, amiért a kwacha erősödik az amerikai dollárral szemben, a megnövekedett devizakínálat. Az árfolyam ingadozása ellen ugyanis a jegybank júniusban átlagosan napi 13 millió dollárt adott ki.

„Láttuk, hogy a Kwacha megerősödött, és ezt a Bank of Zambia által a piacra irányuló megnövekedett devizakínálat vezérelte, amely konzisztens volt a piacon, miközben az USA-dollár iránti kereslet alacsony volt, és ez a zambiai kwacha felértékelődéséhez vezetett” – vélekedett Chileshe.

(vg.hu)