Oroszország fizetési mérlegében rekord többlet keletkezett tavaly az import visszaesése valamint a magas olaj-, és gázárak miatt, éven belül azonban erős trendforduló bontakozott ki. Az idei kilátások jóval szerényebbek.

Tavaly 227,4 milliárd dollár lett az orosz fizetési mérleg többlete az ország jegybankja szerint, vagyis az a különbözet, amennyivel nagyobb összeg érkezett az országba, mint távozott. Ennek legnagyobb részét a kereskedelmi mérleg adja, de ide sorolhatók a befektetések és egyéb transzferek is. Ez a Reuters szerint 86 százalékos növekedés az előző évi adathoz képest.

Remek első negyedév

Az éven belüli eloszlás azonban jelentős eltéréseket mutat: míg az első negyedévben közel 70 milliárd dollár az összeg, a második negyedévben pedig 78 milliárd, addig a harmadikban 48, a negyedikben már csak 31 milliárd dollár. Ez utóbbi is szép összeg önmagában, ha a csökkenő tendencia nem folytatódik.

Az első félévben látott hatalmas többlet annak köszönhető, hogy egyrészt az import erősen visszaesett azt követően, hogy az Ukrajna elleni háború megindítása után a nyugati cégek kivonultak Oroszországból illetve sok termék importját megnehezítették, másrészt a háború miatt átmenetileg igen magasra, közel 150 dollárig emelkedett a hordónkénti olajár.

Csökkenő olaj-, és gázár

Az orosz olajat ugyan ennél olcsóbban tudták eladni, miután sokan nem hajlandók vásárolni belőle, de így is hatalmas bevételt hozott, és az orosz export messze legfontosabb eleme a kőolaj. Az ár nyárra visszatért 100 dollár alá, majd ősztől a 70-85 dollár közti sávban ingadozott, ami még mindig nem rossz ár az exportőröknek, de már mutatkozik az éven belül csökkenő többletben az árváltozás.

Az orosz export egy másik, de az olajnál lényegesen kisebb eleme a földgáz, melynek ára évközben elszállt, az európai piacon augusztus végén 350 eurón tetőzött megawattóránként, onnan azonban zuhanni kezdett, és év végén már csak 60-70 euró között mozgott. Az orosz export volumene ugyanakkor Európa felé több lépésben visszaesett: a háború megindulása után kevéssel több ország beszüntette az orosz gáz vásárlását, majd nyáron az Északi Áramlat vezetéken az orosz szállítások leállítása miatt minimálisra, a korábbi szint ötödére esett az Európának eladott orosz gáz mennyisége.

Ennek köszönhetően a magas árból eredő extraprofitot jórészt már nem az oroszok, hanem az európai kitermelők és a cseppfolyósított (LNG) gázt más kontinensekről Európába szállítók zsebelték be, ami már mutatkozik az orosz exporttöbblet harmadik és negyedik negyedévi visszaesésében. Oroszország ugyan más irányban, elsősorban Kínának el tudta adni az így nyakán maradó gázt, de vélelmezzük, hogy ezt sokkal alacsonyabb, mondhatni barátibb áron tette.

Mi várható?

Az idei helyzet döntő részben megint csak az olajár függvénye lesz, miközben az európai gázárnak, amely remélhetőleg most már tartósan alacsonyabb marad a tavalyihoz képest, csekély szerepe van. Ha azt feltételezzük, hogy az olajár nagyjából a tavalyi negyedik negyedéves szinten marad idén, és az immár főleg Kínába irányuló gázexport is csak a korábbi években megszokott bevételt hozza, feltételezhetjük, hogy a fizetési mérleg többlete nagyjából a 2021-es szintre áll vissza.

(napi.hu)