Botlott a skandináv jólét: panganak a boltok

Februárban már tizedik hónapja csökkent a kiskereskedelmi forgalom Svédországban, ahol a gazdasági problémák mellett egyre nagyobb a társadalmi feszültség. Itt a legnagyobb a visszaesés a fogyasztásban, de hasonlót él meg a többi jóléti rendszerként ismert skandináv állam is.

A svéd kiskereskedelmi forgalom visszaesése februárban rekordot döntött, mivel az infláció és a hitelköltségek emelkedése továbbra is megviseli a régió legnagyobb gazdaságát.

Előző hónapban a forgalom 9,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a zuhanás pedig a legnagyobb volt az 1992-ben mért adatokhoz képest – amikor a hivatal elkezdett feljegyzéseket készíteni.

A svéd vásárlók egyre óvatosabban költekeznek, ami nem véletlen, mivel az ország az elmúlt 30 év legsúlyosabb inflációjával küzd, amelyen a gyenge korona és a jegybank folyamatos kamatemelési csak tovább rontott. A bruttó hazai termék 0,5 százalékkal zsugorodott a negyedik negyedévben, ami arra utal, hogy a gazdaság recesszióba került.

A jelenlegi inflációs hullám nyomás alá helyezi a kiskereskedelmi szektort és ezen keresztül a teljes gazdaságot, amelynek a része már recesszióban van. A mai jelentés is megerősíti azon véleményünket, hogy a fogyasztás az idén jelentősen csökkenni fog – írta Gustav Helgesson, a Nordea közgazdásza.

A legsúlyosabb csapást az élelmiszerárak extrém növekedése jelenti: az svéd ellenértékek az 1950-es évek óta nem emelkedtek ilyen gyorsan, az ország három legnagyobb élelmiszerüzletének önkéntes árcsökkentést kellett bevezetnie.

Eközben Svédország munkanélküliségi rátája februárban 8,2 százalékra, kilenchavi csúcsra emelkedett, és elérte a 460 ezret – igaz, a foglalkoztatottak száma 67 ezerrel ugrott meg, közel 5,2 millióra. Korábban ez volt a világ egyik legerősebb munkaerőpiaca, az utóbbi időben egyre nagyobb nyomás nehezedik a szociális rendszerre.

Az országon belül egyre nő a társadalmi feszültség: a bűncselekmények száma rekordmagas, a közbiztonság folyamatosan romlik, a különböző csoportok pedig egyre keményebben feszülnek egymásnak – az egyik ilyen eset majdnem Svédország NATO-tagságába került.

Ugyanaz a trend északon

Szerdán közölt kiskereskedelmi adatokat Norvégia és Dánia is, és az adatokból úgy tetszik, abból ered a visszaesés, hogy a skandináv munkaadóknak nem volt ínyére akkorát emelni a béreken, mint amekkorát harapott belőlük az infláció. A legnagyobb a zuhanás ott tapasztalható, ahol a legmagasabb az infláció: a svédeknél, méghozzá februárban éves alapon 12 százalék.

A dánoknál, ahol az inflációs ráta februárban 7,6 százalék volt, a kiskereskedelmi forgalomban ugyanabban a hónapban 4,3 százalékos esést mértek – ami már tulajdonképp üdítő ahhoz képes, hogy októberben még 10,1 százalék volt a zuhanás. A norvégoknál – ahol a legalacsonyabb, 6,3 százalék az infláció – a kiskereskedelmi forgalom csak 3,9 százalékkal zsugorodott, és ez is javulás a decemberi 7,8 százalékhoz képest.

A finneknél a januári adatok ismertek, ezek szerint az árváltozásokkal kiigazított kiskereskedelmi volumen 3,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Náluk 8,4 százalék volt az infláció januárban, majd a következő hónapban 8,8 százalékra emelkedett, miközben majdnem egy százalékkal drágultak az árak az év első hónapjához képest. Azaz vélhetően a februári kiskereskedelmi adat sem lesz szép, hacsak időközben nem emeltek nagyot a finn fizetéseken.

Pedig a finn reálbérek valamelyest emelkedtek is, Európában szinte egyedülállóként (Magyarország mellett).

(vg.hu)