Soha nem látott vállalati csődhullám indult Németországban

A koronavírus-támogatások nélkül sorra buknak el a zombicégek. A vállalati csődök száma meredeken nő, a legkisebb startupok és a német piac királyai is érintettek.

A 2023-as gazdasági katasztrófa után idén tovább fokozódik a vállalati csődhullám Németországban, miután a magas energiaköltségek és a világjárvány idején bevezetett támogatások megszűnése miatt egyre több sántikáló cégnek kell bedobnia a törülközőt – írta a Financial Times.

Szerkezetátalakítási szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Németországban számos „zombi” vállalat – amelyeket csak a koronavírus-járvány alatt bevezetett, nagylelkű állami támogatások és a csődeljárási kötelezettség felfüggesztése tartott életben – fog idén összeomlani, szorosan követve a 2023-as csődrekordot.

A nehézségekkel küzdő cégek sora a magas kamatok és energiaárak, a költségvetési megszorítások, valamint a gazdasági stagnálás miatt egyre bővül: az előrejelzések szerint 2024-ben akár 30 százalékkal többen jelentenek fizetésképtelenséget, mint tavaly.

Az év eleje óta több ismert német cég, például a Galeria Kaufhof áruházlánc, a hamburgi Bree táskagyártó és a 85 éves Haba játékgyártó is fizetésképtelenné vált. Az utóbbi decemberben jelentett csődöt, nem sokkal azután, hogy elbocsátott 500 alkalmazottat, bezárta az online áruházát és több gyárat is eladott, hogy megpróbálja csökkenteni folyamatosan emelkedő költségeit.

A Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH) adatai szerint az általuk figyelt németországi vállalati csődök – ami nem tartalmaz számos mikrovállalkozást – havi aránya tavaly nyár óta először emelkedett a világjárvány előtti átlagszint fölé. Decemberben pedig legalább hét éve a legmagasabb szintet érte el.

A következő két-három hónapban mindenképpen magasabb fizetésképtelenségi számokat fogunk látni, ez a korai bejelentési számokból is látszik. A kormány sajnos túl sok támogatást adott az alacsony termelékenységű cégeknek, amelyeknek most ér véget a meghosszabbított élete – figyelmeztetett Steffen Müller, az intézet csődkutatási vezetője. A Szövetségi Statisztikai Hivatal múlt héten közzétett adatai szerint az októberig tartó tíz hónapban több mint 24 százalékkal nőtt a kerületi bíróságokon csődeljárást kezdeményező cégek száma a 2022-es év azonos időszakához képest.

Wolfgang Steiger, az ellenzéki CDU gazdasági tanácsának vezetője is a kormány „katasztrofális gazdaságpolitikáját” okolta azért, hogy Németországban a fizetésképtelenségi ráta gyorsabban emelkedik, mint sok más országban. Ehhez példaként említette, hogy a német gazdaság 0,4 százalékkal zsugorodott a harmadik negyedévben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, miután a kiskereskedelmi forgalom, az export és az ipari termelés jócskán visszaesett. Az év egészében a GDP 0,3 százalékkal esett vissza éves alapon.

A német gazdasági minisztérium azonban lekicsinyelte a probléma mértékét, s bár az üzleti környezet szerintük is „kihívást jelent”, hosszabb távon nem számítanak a csődeljárások számának jelentős megemelkedésére.

Senki sem menekül a vállalati csődhullám elől

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD szerint a német gazdaság növekedése az idén várhatóan 0,6 százalékra gyorsul. Ezzel azonban Németország még így is a világ egyik leggyengébben teljesítő gazdasága lenne, amióta a Olaf Scholz kancellár baloldali koalíciója egy katasztrofális költségvetési válság után rohamtempóban kezdte el csökkenteni az állami támogatásokat, hogy betömje az államháztartáson tátongó 60 milliárd eurós lyukat.

Az egyik ilyen megszorítás a járvány alatt az éttermeknél bevezetett alacsony áfakulcs megszüntetése volt, amit a hónap elején hajtottak végre: ennek következtében több mint 15 ezer vendéglátós közölte, hogy a fizetésképtelenség szélén áll.

A befektetések elapadása a fiatalabb, sérülékenyebb cégek között rengeteg áldozatot fog szedni: a Startupdetector adatszolgáltató szerint tavaly csaknem 300 német startup jelentett fizetésképtelenséget, ami 65 százalékos növekedés 2022-höz képest – ez az arány idén valószínűleg tovább emelkedik.

A szerkezetátalakítási tanácsadó cég, a Falkensteg előrejelzése szerint 2024-re több mint 30 százalékkal ugrik meg a fizetésképtelenség a tízmillió eurót meghaladó éves bevétellel rendelkező vállalatok körében.

A tavaly tönkrement nagyobb cégek között sokan divatáru-kiskereskedők, közlekedési szolgáltatók, ingatlancégek és autóipari beszállítók voltak, akikre a német gazdaság általános gyengesége is hatalmas nyomást gyakorolt. Emellett sok klinika és magánkórház is csődöt jelentett, mivel a magasabb bér- és energiaköltségeket nem tudták áthárítani az egészségbiztosítási rendszerre.

A német Allianz biztosító szerint a vállalati csődhullám világszerte súlyos problémát okoz, a tavalyi 6 százalék után idén 10 százalékos növekedést prognosztizáltak a globális fizetésképtelenségek számában.

Németország elmaradt más országoktól, például Franciaországtól, a skandináv országoktól és Hollandiától, ám a trendek alapján hamarosan felzárkózhat, és ez egy újabb csapást mérne Európa legnagyobb, betegeskedő gazdaságára – jelezte Maxime Lemerle, az Allianz fizetésképtelenséggel kapcsolatos kutatásainak vezető tanácsadója.

S bár ez még nem éri el a 2008-as pénzügyi világválságot követő, súlyos vállalati csődhelyzet szintjét, Lemerle szerint a német és a globális piacon is a normalizálódás és a katasztrófa között állunk, így a kormányoknak és az üzleti vezetőknek is a lehető legóvatosabban kell előrehaladniuk a közeljövőben.

(hirado.hu)