Meglepően jól teljesít az ukrán gazdaság

A nyugati segítség nélkül összeomlana az ukrán gazdaság, de a jelenlegi körülmények között a GDP 4,3 százalékkal múlhatja felül a tavalyi, a háború miatt erősen visszaesett szintet. Jövőre gyorsulhat Kijev növekedése, elérheti az 5,4 százalékot.

Szinte valamennyi nyugati elemző egyetért abban, hogy Ukrajna gazdasága az idén tovább növekszik. Mintegy 4,3 százalékkal múlhatja felül a tavalyi, a háború miatt erősen visszaesett GDP szintjét. Jövőre a finn jegybank prognózisa (amely a londoni elemzőcég, a Consensus Economics aggregált adataira épül) gyorsuló GDP-növekedést jósol, amely elérheti az 5,4 százalékot, de az ukrán gazdaság teljesítménye így is mélyen a háború előtti szint alatt marad. Ami azért is figyelemre méltó, mert Oroszország célzottan a gazdaság, az energiaszektor kulcselemeit támadja.

Csoda, hogy ilyen körülmények között Ukrajna képes gazdasági tevékenységét egyáltalán fenntartani, bár mértékadó ukrán politikusok, közgazdászok hangsúlyozzák, hogy mindez nem lenne lehetséges a Nyugat rendszeres, nagy összegű és átfogó (pénzügyi, katonai, gazdasági, technikai-technológiai és informatikai) segítsége nélkül. Becslések szerint a havi nyugati támogatásszükséglet elérheti az 5-6 milliárd eurót. Eszerint hosszabb távon csak egy több száz milliárd eurós alap – kijevi közgazdászok szerint például a Nyugaton, főként Belgiumban lefoglalt oroszországi deviza- és értékpapír-tartalékok – kellene, hogy több évre előre tervezhessenek. Persze a háború alakulása mindenfajta számítást keresztülhúzhat.

Forráshiány

Ukrajna a hatalmas nyugati támogatás ellenére forráshiányban szenved. Emiatt is hirdették meg a háborús államkötvényeket, visszafizetési garanciát ígérve. Évi 16 százalékos hozamot ígérnek (szemben a bankbetétek 10,5 százalékos bruttó kamatával), emellett a kötvények után nem szednek 18 százalékos szja-t.

A háborús viszonyok, az elaknásított termőföldek ellenére Ukrajna tavaly jelentős külkereskedelmet bonyolított le. A külkereskedelem alakulása nem követte az általános, növekedéscentrikus gazdasági trendet, 2023-ban az árukivitel még a háború kirobbanása miatt rendkívül nyomott 2022-hez képest is további 18 százalékkal csökkent, és 36,19 milliárd dollárt tett ki. A behozatal ezzel szemben 15 százalékkal meghaladta a 2022-es szintet, értékben 63,56 milliárd dollárt tett ki – jelentette a kijevi állami statisztikai hivatal.

Ukrajna legfontosabb exportcikkei a gabona és gabonatermékek voltak az összexport 24,6 százalékával. A második legfontosabb kiviteli tételt a növényi és állati zsírok, olajok adták, amelyek az exportban 15,8 százalékkal részesedtek. Mint a statisztikai adatok forrása, a hamburgi Statista megjegyzi, az ukrajnai háború – tekintettel arra, hogy Kijev világméretekben is igen jelentős élelmiszer-exportőr – kihatott a globális ellátási helyzetre is. Ehhez hozzájárult, hogy a háborúban a támadó, Oroszország maga is igen jelentős agrárexportőr, mezőgazdasági kiviteli szerkezete hasonló Ukrajnáéhoz. A háború miatti ellátási zavarok a világ szegényebb, importra szoruló részében voltak érezhetők, kiváltképpen Ázsia és Afrika egyes régióiban.

Ukrajna alapvető gazdaságszerkezete a foglalkoztatottak aránya szerint az „utolsó békeévben”, 2021-ben:

• mezőgazdaság: 15,1,
• ipar 24,1,
• szolgáltatások: 60,8 százalék.

Az ország függetlenné válása (1991) óta elsősorban az iparban foglalkoztatottak száma csökkent (ez kisebb mértékben a mezőgazdaságra is érvényes), miközben a szolgáltatásokban nőtt.

(vg.hu)