A válságmentőalapból finanszírozná a hadi kiadásokat Brüsszel

Az európai mentőalapnak már nincs mit megmenteni. Az EU tervei szerint a megmaradt pénzekből katonai beruházásokat finanszíroznának.

Az EU sürgősségi mentőalapja – amelyet az adósságválság csúcspontján hoztak létre – megoldás lehet egy mostani égető problémára: a hadiipar fejlesztésére. A Politico című lap értesülései szerint az összesen 422 milliárd eurós Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) megmaradt forrásaiból finanszíroznák a nagyívű fegyverkezési terveket. Az egyelőre még csak előkészítési fázisban lévő elképzelések szerint az alap a fegyverek vásárlásához szükséges olcsó hiteleket biztosítaná.

Európa-szerte egyre erősödik a fegyverkezési kényszer. Ursula von der Leyen is – szakítva korábbi zöldítési elkötelezettségével – egyre nagyobb hangsúlyt helyez az unió védelmi képességeinek növelésére újraválasztási kampánya során. A nagy kérdés azonban a pénz. A tagállamok és az EU is kétségbeesetten próbálják a hó végi aprót összekapargatni. A tagállamok zsebe azonban a recesszió miatt üres, tudják, hogy fizetniük kell, csak nem akarnak – nem nagyon van miből.

EU – védelmi kényszer, de miből?

Az általában jól értesült brüsszeli lap forrásai szerint napirenden van az is, hogy az ESM megmaradt forrásait az ukrán újjáépítésre fordítják. Az ukrán háború a harmadik évébe lépett, s Donald Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba azzal a kockázattal jár, hogy Európa szorult helyzetbe kerül. A volt elnök ugyanis korábbi ciklusában határozottan kiállt a NATO átalakítása mellett, megkövetelte, hogy a tagállamok teljesítsék vállalásaikat – s GDP-jük legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. A gond itt is csak az, hogy nincs pénz.

Az Európai Bizottság által kikényszerített szigorú kiadási szabályok erősen korlátozzák a blokk képességét arra, hogy további pénzeket csoportosítson át védelmi célokra.

Az ESM-pénzek átcsoportosításának ötlete még korai stádiumban van – valószínűleg ezért is nyomták ki a sajtónak, hogy tesztelje a közvélemény és a tagállamok reakcióit. Az ötletgazdák feltehetően arra bazíroznak, hogy a már meglévő alap maradékainak ilyetén felhasználása elfogadhatóbb lehet a tagállamok számára, mint a korábban napirenden lévő lehetőségek. Ilyen volt például a meglévő uniós költségvetés kibővítése – ami a tagállamoktól további befizetéseket követelt volna meg, a befagyasztott orosz vagyon hozamának felhasználása, vagy egy közös európai kötvénykibocsátás.

A kezdeti esélylatolgatások azt mutatják, hogy a franciák és a balti államok támogatnák az új ötletet. A többség azonban feltehetően szilárdan kitart amellett, hogy az ESM maradjon meg az esetleg bajba jutott országok mentőalapjának. Az ESM céljainak megváltoztatásához szükséges a 20 eurózónás tagország pénzügyminisztereinek jóváhagyása – nem lesz könnyű mindannyiukat meggyőzni az elképzelésről.

Brüsszel eddig sem csinált titkot abból, hogy keresi az ESM újbóli felhasználásának lehetőségeit. Bár közel 300 milliárd euró értékben nyújtott kölcsönöket Görögország, Írország, Portugália és Ciprus ingatag gazdaságának, valamint a spanyol bankoknak, de ez körülbelül egy évtizeddel ezelőtt történt, és azóta nem sok minden történt.

A valutaunió mára sokkal stabilabbá vált – pénzügyi szempontból legalábbis –, mint az adósságválság idején, így végső soron logikusnak tűnik, hogy az ESM-et átalakítsák. A tagállamok egyéni érdekei azonban általában gátat szabnak az ilyen lépéseknek. Tavaly például tavaly Olaszország megvétózta azt a reformot, amely lehetővé tette volna, hogy az alapból bankokat is menteni lehessen.

(vg.hu)