Harminc éve nem emelkedett annyit az olaj ára, mint a második negyedévben

Az elmúlt 30 év legnagyobb emelkedését produkálta az olaj az idei második három hónapban, miután az árfolyam tavasszal összeomlott. A 80 százalékos emelkedés ugyanis az öbölháború óta nem látott mértékű felívelés volt, noha a nyersanyag az idei év egészét tekintve még mindig mínuszban van.

A Brent típusú kőolaj ára több mint 80 százalékot emelkedett az idei második negyedévben, amihez hasonlóra a nemzetközi benchmark esetében 1990 óta nem volt példa. Akkor, a harmadik negyedévben – az öbölháború idején –, a Brent 142 százalékot drágult.

Mindeközben az amerikai WTI olaj 91 százalékot emelkedett a június végén zárult negyedévben, ami szintén a legnagyobb erősödés volt az 1990-es 131 százalékos drágulás óta – írja a CNBC.

Mindazonáltal az idei második negyedéves emelkedés egy lendületes fölpattanást jelentett a tavasszal elért történelmi mélypontokról. Következésképpen az idei teljesítmény még mindig elég gyenge, a Brent és a WTi egyaránt több mint 34 százalékos mínuszban van 2020-ban.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója, Fatih Birol nem véletlenül jelezte, minden esély megvan arra, hogy a 2020-as a legrosszabb év legyen a globális olajpiac történetében, az idei április pedig a valaha volt leggyengébb hónap lehet.

Az amerikai WTI olaj ugyanis idén tavasszal (április 20-án) negatív tartományba is lesüllyedt, elérve a mínusz 40 dolláros árfolyamot, majd ezt követően jött a történelmi távlatban is kiemelkedő fölívelés. Jóllehet a Brent árfolyama nem ment le mínuszba, 1999 óta nem látott mélypontot ért el, komoly rémületet okozva a befektetők körében.

Nem meglepő tehát, hogy egyes elemzők szerint az idei második negyedév olyan eseménysorozatot hozott volt az olajpiacon, amely egy nemzedék életében általában csak egyszer fordul elő. Martin Fraenkel, az S&P Global Platts elnöke azonban figyelmeztetett, az olajpiaci volatilitás várhatóan kitart majd a következő hónapokban, és hatással lesz a teljes globális energiaszektorra.

Egyelőre igen nehéz megjósolni, merre megy tovább az olaj ára az idei év második felében, de az elemzők között nagyjából konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy több olyan potenciális kockázati tényező is látható, amely ismét felforgathatja a piacot – beleértve például az amerikai elnökválasztást vagy a koronavírus-járvány esetleges második hullámát.

Az IEA múlt hónapban kiadott havi jelentése pedig azt mutatta, hogy az idei második negyedévben az olajkereslet – amelyre jelentős hatással voltak a járvány miatti leállások – napi 17,8 millió hordóval maradt el a múlt év azonos időszakában mérttől.

Miközben pedig az IEA úgy számol, hogy az idei év a történelem legnagyobb olajpiaci kereslet-csökkenését hozhatja el, az olyan iparági óriások, mint a BP vagy a Shell nemrég csökkentették a 2050-ig tartó, hosszú távú olajár-előrejelzéseiket. Egyelőre tehát a szektor szereplői arra számítanak, hogy az olajpiacon lassú talpra állás várható a járvány utáni időszakban.

Forrás: origo