Padlót fogott Irán a nyugati szankciók miatt

Iránban a kormányhivatalok zárva tartanak vagy csökkentett nyitvatartással működnek. Az iskolák és főiskolák kizárólag online oktatnak. Az autópályák és a bevásárlóközpontok sötétbe borultak, az ipari üzemek pedig nem kapnak áramot, így a gyártás szinte teljesen leállt.

Annak ellenére, hogy Irán rendelkezik a világ egyik legnagyobb földgáz- és nyersolajkészletével, teljes körű energiaválságban van, ami az évek óta tartó szankcióknak, a rossz gazdálkodásnak, az elöregedő infrastruktúrának, a pazarló fogyasztásnak − és az Izrael által elkövetett célzott támadásoknak − tudható be.

Nagyon súlyos egyensúlytalanságokkal nézünk szembe a gáz, a villamos energia, az energia, a víz, a pénz és a környezetvédelem terén. Mindegyik nagyon könnyen válságba fordulhat − mondta az ország elnöke decemberben a nemzethez intézett, élőben közvetített televíziós beszédében. Bár Irán évek óta küzd infrastruktúrájának problémáival, az elnök figyelmeztetett, hogy most már kritikus ponthoz érkeztek − írja cikkében a The New York Times.

Csaknem egy hétre leállt az ország

Nemrégiben az ország gyakorlatilag majdnem egy teljes hétre leállt, hogy energiát takarítson meg. Miközben az irániak dühöngtek, és az ipari vezetők arra figyelmeztettek, hogy az ezzel járó veszteségek több tízmilliárd dollárra rúgnak, Peszeskján nem tudott mást tenni, mint hogy sajnálkozását fejezte ki.

„Bocsánatot kell kérnünk az emberektől, hogy olyan helyzetbe kerültünk, amelynek a terhét nekik kell viselniük. Ha Isten is úgy akarja, jövőre azon leszünk, hogy ez ne történjen meg” − mondta.

A tisztviselők szerint az ország működéséhez szükséges gázmennyiség hiánya napi körülbelül 350 millió köbmétert tesz ki, és mivel a hőmérséklet csökkent, a kereslet pedig megugrott, így szélsőséges intézkedésekhez kellett folyamodniuk.

A kormány két kemény választási lehetőséggel nézett szembe. Vagy a lakossági gázszolgáltatást szünteti meg, vagy leállítja a villamosenergia-termelő erőművek gázellátását.

Komoly biztonsági kockázatok

Az utóbbit választották, mivel a lakossági egységek gázellátásának elzárása komoly biztonsági kockázatokkal járna, és a legtöbb iráni számára a fűtés hiányát jelentené.

„A kormány politikája az, hogy mindenáron megakadályozza a gáz és a fűtés leállítását a lakásokban” − mondta Sejed Hamid Hosszeini, a kereskedelmi kamara energiaügyi bizottságának tagja egy telefoninterjúban. „Igyekeznek kezelni a válságot, és megfékezni a károkat, mert ez olyan, mint egy puskaporos hordó, amely felrobbanhat és zavargásokat okozhat az egész országban.”

Péntekre 17 erőművet teljesen lekapcsoltak, és a többi is csak részlegesen működött.

A Tavanir, az állami áramszolgáltató vállalat figyelmeztette a termelőket, hogy készüljenek fel a napokig vagy hetekig tartó, széles körű áramkimaradásokra. A hír mind az állami irányítású, mind pedig a magániparágakat mélyrepülésbe taszította.

Mehdi Bosztancsi, az országos szintű, az ipar és a kormány közötti összekötő szerepet betöltő Iparági Koordinációs Tanács vezetője egy Teheránból adott interjúban elmondta, hogy a helyzet katasztrofális, és semmihez sem hasonlítható, amit az ipar valaha is tapasztalt.

Becslései szerint csak a múlt heti veszteségek legalább 30-50 százalékkal csökkenthetik az iráni gyártást, és több tízmilliárd dolláros veszteséget jelenthetnek. Elmondta, hogy bár egyetlen vállalkozást sem kímélt, a kisebb és közepes méretű gyárakat sújtotta a legsúlyosabban.

(index.hu)