Agrárvagyon a háborús zónában

A SuperAgronom.com 2025. februári összefoglalója szerint Ukrajna teljes mezőgazdasági földterületének 17 százaléka, mintegy 4,5 millió hektár szántó áll orosz megszállás alatt. Ez a területméret megegyezik a teljes magyarországi mezőgazdasági földállomány mintegy 85 százalékával.

A legnagyobb földveszteségeket Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megyékben regisztrálták. A háború kitörése óta a szántóterület mértéke országosan is csökkenő tendenciát mutat:

• 2021-ben még 24,9 millió hektárt tartottak nyilván,
• 2024-re ez 21,4 millió hektárra zsugorodott.

A visszaesés három év alatt elérte a 14 százalékot, miközben további 1,6 millió hektárnyi földterület harci cselekmények miatt vált mezőgazdasági használatra alkalmatlanná.

A külföldiek kerülő úton vettek ukrán földeket

A külföldi tulajdon vagy érintettség kérdésköre azonban összetettebb, mivel a 2021-es földreform ugyan lehetővé tette a termőföldek adásvételét, azonban külföldi természetes és jogi személyek továbbra sem vásárolhatnak közvetlenül földet Ukrajnában. Ennek ellenére a nyugati és más külföldi befektetők különféle konstrukciókon – például helyi leányvállalatokon, vegyesvállalatokon vagy földbérleti hálózatokon keresztül – jutottak hozzá területekhez.

A Land Matrix és a Kyiv School of Economics 2022-es becslése szerint a külföldi érdekeltség közvetetten legalább 3,3-3,5 millió hektárra terjed ki, ami a teljes ukrán mezőgazdasági földállomány több mint 13 százaléka.

Ezeknek a földeknek egy része a megszállt területekre esik, de a pontos földrajzi eloszlás az átláthatatlan tulajdonosi struktúrák miatt továbbra sem ismert.

A jelentősebb külföldi szereplők közé tartozik

az amerikai NCH Capital, amely egyes becslések szerint 250-300 ezer hektár feletti földhasználattal rendelkezett, valamint a luxemburgi bejegyzésű Kernel Holding, amely több mint 500 ezer hektárt művelt meg különböző ukrajnai régiókban.

Emellett a dán Trigon Agri, valamint a részben holland érdekeltségű MHP is jelen van több tíz- vagy százezer hektáros földhasználattal, különösen a közép- és kelet-ukrajnai megyékben.

Mindez arra utal, hogy a megszállt térségekben a közvetett külföldi befektetések súlyosan érintettek lehetnek, még ha a hivatalos adatok ezt nem tükrözik is egyértelműen.

Oroszország hatalmas mennyiségű terményt „importált” a megszállt területekről

A termelékenység jelentősen visszaesett ezeken a területeken. 2024-ben a megszállt régiókban 7 millió tonna agrárterményt takarítottak be, 2 millió tonnával kevesebbet, mint az előző évben. A főbb mezőgazdasági kultúrák közül

• a búza hozama 20 százalékkal,
• a napraforgóé 25 százalékkal,
• az árpáé 29 százalékkal,
• a kukoricáé 30 százalékkal, míg
• a repce és a szója termelése 27, illetve 26 százalékkal
• csökkent a megelőző évhez viszonyítva.

Ezek az értékek azt jelzik, hogy a földterület nemcsak részben elveszett, de amelyik megmaradt, ott sem működnek a korábbi szintű agrártechnológiák, és hiányoznak a munkások.

2023-ban dokumentálták azt is, hogy

• legalább 3,38 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak a megszállt területekről jogellenesen.
• Ebből 1,1 millió tonnát közvetlenül Oroszországba szállíottak,
• további 1,1 millió tonna pedig az orosz fennhatóság alatt álló Krím félszigeten keresztül hagyta el az országot.
• Emellett 2 millió tonna napraforgóterméket dolgoztak fel és továbbítottak más irányokba,
• a folyami szállítások révén pedig további 0,7 millió tonna terméket vittek el.

Nagy kérdés, hogy lesz-e kártérítés

Az agrár-infrastruktúrában is súlyos veszteségek keletkeztek: legalább 114 gabonatároló (összesen 4,5 millió tonna kapacitással) és 33 olajprésüzem (2,5 millió tonna feldolgozási kapacitással) került orosz kézre. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium és elemzőintézetek szerint ezek közvetlen anyagi kára 442 millió dollár, míg a napraforgó-feldolgozás kieséséből fakadó veszteség elérheti a 297 millió dollárt is.

Az orosz megszállás tehát nemcsak közvetlen háborús kárként jelenik meg Ukrajna agrárszektorában, hanem hosszú távú gazdasági instabilitást is okoz. A külföldi agrárbefektetők kiszorulása, az eszközvesztés és a jogbizonytalanság miatt a háborút követő újjáépítés során nemcsak fizikai újjáépítésre, hanem tulajdonjogi és jogi rendezésre is szükség lesz.

Ha Ukrajna nemzetközi kártérítési folyamatokat indít – ahogy az már a létrehozott Nemzetközi Kárregiszter szintjén elindult –, a külföldi befektetők kárigényei is napirendre kerülhetnek.

A globális mezőgazdasági piac mindeközben érzékenyen reagál az ukrán helyzet alakulására. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, és korábban a búza, kukorica és napraforgóolaj kínálatának csökkenése miatt a világpiaci árak is drasztikusan megemelkedtek. A megszállás alatt lévő termőföldek gazdasági, politikai és jogi rendezése tehát nemcsak Ukrajna belügye, hanem az egész európai és a globális agrárpiac stabilitásának kulcseleme is lehet a következő években.

(vg.hu)