Nyugdíjreform Ukrajnában: a korhatár megmarad, de a szabályok változnak

Ukrajnában nem tervezik a nyugdíjkorhatár emelését. Ugyanakkor a kormány számos módosítást készít elő a nyugdíjrendszerben, amelyek a speciális nyugdíjakat, a megérdemelt pihenés feltételeit és a felhalmozási szint bevezetését érintik, számolt be az RBC-Ukrajina Denisz Uljutyin szociálpolitikai miniszter az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújára hivatkozva.

Szolidaritási rendszer védelem alatt áll

A miniszter hangsúlyozta, hogy a nyugdíjkorhatár emelésének kérdését nem vizsgálják. Elmondása szerint a változások a szolidaritási rendszerbe való belépést érintik majd. „Egy személy nem léphet be a szolidaritási rendszerbe, ha a speciális törvények értelmében joga van korábban nyugdíjba vonulni” – magyarázta Uljutyin. A speciális nyugdíjakról a szakmai nyugdíjakra való áttérésről van szó. Az új törvény előírja, hogy az ilyen kifizetéseket további forrásokból finanszírozzák, és nem a Nyugdíjalap költségvetéséből. „Arra törekszünk, hogy megvédjük a szolidaritási rendszert, helyreállítsuk a bizalmat iránta” – tette hozzá a miniszter.

Ki és mikor mehet nyugdíjba?

Jelenleg az ukránok 60, 63 vagy 65 éves korukban igényelhetik a nyugdíjat, a szolgálati időtől függően. 2025-ben a 60 éves nyugdíjba vonuláshoz legalább 32 év szolgálati idő szükséges. A 63 éves nyugdíjba vonuláshoz 22 év szolgálati idő szükséges. 65 évesen legkevesebb 15 év szolgálati idő után lehet nyugdíjba menni.

A 60 évesek szolgálati idejére vonatkozó követelmény évente egy évvel nő, és 2028-ban 35 év lesz. A 63 éves korban való nyugdíjba vonuláshoz 25 év szolgálati idő szükséges. Ha nincs elegendő szolgálati idő, önkéntes járulékfizetéssel „megvásárolhatja”. A minimális befizetés jelenleg havi 1760 hrivnya (a 8000 hrivnyás minimálbér 22%-a).

Korábbi reformkísérletek

A nyugdíjrendszer reformjára vonatkozó elképzelésekről már korábban is szó esett. Okszana Zsolnovics egykori miniszter egy olyan modellt helyezett kilátásba, amely a szolidaritási, a felhalmozási és az önkéntes szintek ötvözését célozta volna. A tervek szerint egy ilyen rendszerben a nyugdíj a kereset akár 80%-át is elérhetné. Összehasonlításképpen: jelenleg a szolidaritási rendszerből származó kifizetések csak körülbelül 27%-ot fedeznek. A miniszteri kabinet prioritásnak tekinti a reformot. Többször is próbálkoztak a tőkefedezeti (felhalmozási) nyugdíjak bevezetésével, de egyik sem járt sikerrel.

Hogyan működik a szolidaritási modell?

A jelenlegi rendszer előírja, hogy minden hivatalosan foglalkoztatott állampolgárnak egységes társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A befolyt összeg a Nyugdíjalapba kerül, amelyből a jelenlegi nyugdíjasok kapják nyugdíjaikat.

A Nyugdíjalap 2025-ös első negyedévi adatai szerint Ukrajnában 10,3 millió nyugdíjas van. Az átlagos kifizetés 6341 hrivnya volt. Az alap havonta körülbelül 63,5 milliárd hrivnyát költött nyugdíjakra, ami negyedévente 190,7 milliárd hrivnyát jelent. A Társadalombiztosítási Alap bevételei, beleértve a volt köztisztviselőknek járó állami kifizetéseket is, 143 milliárd hrivnyát tettek ki. Így a bevételek nem fedezik a kiadásokat, a hiányt pedig állami költségvetési forrásokból kell fedezni. Borisz Kusnyiruk közgazdász így magyarázza: „Amikor ezt a rendszert több mint száz évvel ezelőtt bevezették, a munkavállalók és a nyugdíjasok aránya más volt. Kevesen éltek meg a nyugdíjat, és ők 5-10 évig éltek. Most gyökeresen más a helyzet”.

Miért nem bírja el a rendszer?

A várható élettartam növekedésével és a demográfiai változásokkal drámaian megnőtt a nyugdíjasok száma. A háború súlyosbította a problémát: sok munkaképes ember külföldre távozott, és a gazdaság jelentős része árnyékban van. Ennek eredményeként az adófizetők és a nyugdíjasok aránya hirtelen romlott. „Szinte az egész világon veszteségesek a szolidaritási nyugdíjrendszerek. Ukrajnában a helyzetet bonyolítja a háború és az árnyékgazdaság”, teszi hozzá Kusnyiruk.

A felhalmozási rendszer: hogyan és miért

A kormány a második pillér – a tőkefedezeti (felhalmozási) nyugdíjak bevezetését tartja a probléma megoldásának kulcsának. Az elképzelés az, hogy mindenki folyósít a személyes számlájára, és a felhalmozott összegeket pénzügyi eszközökbe fektetik be az értékük megőrzése érdekében. Idővel a nyugdíjas kiegészítő kifizetést kap a szolidaritási számlán.

Ez azonban időbe telik. „A felhalmozási rendszer hatása csak 10–15 év múlva lesz látható, mert időbe telik a felhalmozás és a befektetés” – magyarázza Oleh Hetyman, a Gazdasági Szakértői Platform koordinátora. Elmondása szerint a fő probléma a számlák feltöltésének forrása. „A társadalombiztosítási alap 2%-ának lecsípése azt jelenti, hogy több tízmilliárddal növeljük a nyugdíjalap hiányát. Ezért lassult mindig a reform. De most Ukrajna évente körülbelül 40 milliárd dollárnyi segélyt kap. Tehát további egy-két milliárdot kérhetünk partnereinktől, csak hogy elindítsuk a nyugdíjreformot”, teszi hozzá Hetyman.

Hová fektessük be a megtakarításainkat

A szociálpolitikai miniszter elismeri, hogy a pénzügyi eszközök megválasztása összetett kérdés. „Amikor a közpénzügyekből kivonjuk a források egy részét, és államkötvényekbe fektetjük be, egy késleltetett problémát hozunk létre” – jegyezte meg Uljutyin.

Hrihorij Ovcsarenko, az ICU lokális vagyonkezelési igazgatója így magyarázza: „A nyugdíjalapok a világ legnagyobb befektetői. A kanadai alapok például repülőtereket birtokolnak Brüsszelben és Koppenhágában. Az ukrán nyugdíjalap a jövőben szintén befektethet nagy létesítményekbe, de ehhez infrastruktúrára és tőkepiacra van szükség.”

Ilja Nyeshodovszkij közgazdász figyelmeztet: „Ha a Nyugdíjalap csak államkötvényeket vásárol, akkor valójában a jövőbeli nyugdíjasok pénzéből finanszírozzuk a költségvetési hiányt. Az állam ebből semmit sem nyer.”

Önkéntes alapítványok: tapasztalatok és mértékek

Ukrajnában már működnek nem állami nyugdíjalapok. Darja Marcsak, a szociálpolitikáért felelős volt első miniszterhelyettes szerint szolgáltatásaikat mintegy 50 ezer ember veszi igénybe, akik már most is kapnak kifizetéseket. Bár a résztvevők száma kevés, fokozatosan növekszik. Az ilyen alapok nemcsak betétekbe vagy államkötvényekbe fektethetnek be, hanem külföldi eszközökbe is – a technológiai vállalatok részvényeitől az ingatlanokig. Jelenleg a Nemzeti Bank korlátozza az Ukrajnán kívüli befektetéseket, de ezek a háborús időszak átmeneti intézkedései.

Itt az ideje a reformnak?

Egyes szakértők úgy vélik, hogy most a jelenlegi szolidaritási rendszer támogatásának kell a prioritásnak lennie. „Fenn kell tartanunk a rugalmasságát. Például felül kell vizsgálni a bírák és ügyészek maximális nyugdíját, a minimálnyugdíj háromszorosára-ötszörösére korlátozva azokat” – mondja Oleh Usztenko, az elnök korábbi gazdasági tanácsadója. Nyeszhodovszkij „feltételesen felhalmozódó” számlák bevezetését javasolja a szolidaritási rendszeren belül, hogy minden állampolgár láthassa, milyen járulékokat fizet és mekkora nyugdíjat fog kapni. Véleménye szerint ez ösztönözné a fegyelmet és növelné a bizalmat.

Perspektíva és a „lehetőségek ablaka”

Minden nehézség ellenére a kormány a jelenlegi pillanatot esélynek tekinti a megtakarítási, felhalmozási rendszer bevezetésére. „Talán most jött el a lehetőség, amikor a nemzetközi partnerek készen állnak arra, hogy segítsenek Ukrajnának elindítani a második szintet” – hangsúlyozza Oleh Hetyman. A közgazdászok hozzáteszik: a nyugdíjalapok a világ fő befektetői, és a megtakarítási rendszer bevezetése lendületet adhat az ukrán pénzügyi piac fejlődésének. Ehhez azonban politikai akaratra, átlátható ellenőrzési rendszerre és a megtakarítások védelmének egyértelmű garanciáira van szükség.

Okszana Csopak