Az ország, amely sertéshússal látná el Kínát

Nagy lendületet vehet az argentin sertéshús-termelés, ha megvalósul az erre irányuló, a kormányzat támogatását élvező terv. Eszerint a jövőben a dél-amerikai ország óriási mennyiségben exportálna sertéshúst Kínába. Az argentinok és a környezetvédők azonban az üzlet árnyoldalai miatt aggódnak.

Hatalmas húsipari megállapodást köthet Kína és Argentína, aminek következtében a dél-amerikai állam lenne Kína legnagyobb sertéshús-beszállítója.

A kormányzati támogatást élvező terv Argentínában 3,5 milliárd dolláros beruházást jelentene, 2,5 milliárd dolláros éves sertéshús-exportot generálna, valamint 9500 új munkahelyet hozna létre.

A forgatókönyv szerint a megállapodás négy év alatt a jelenlegi 700 ezer tonna évente megtermelt mennyiségről 900 ezerre emelné a sertéshús-termelést a dél-amerikai országban.

A 2020 januári adatok szerint, a világ sertésállományának nagysága akkor több mint 677 millió jószágot jelentett, az állomány mintegy fele kínai gazdaságokban élt.

Kína – a világ legnagyobb sertéshús-fogyasztó országa – most abban reménykedik, hogy az argentin üzlet következtében enyhíteni tudja azokat a károkat, melyeket a közelmúltban az afrikai sertéspestis okozott a hazai ágazatban.

Mindazonáltal Argentínában a helyiek egy része mégis hevesen tiltakozik a terv ellen. A The Guardian cikke szerint már közel 400 ezer ember írta alá a legfőbb tiltakozó petíciót, de több különböző aláírásgyűjtés is indult a terv ellen. A helyi környezetvédők ugyanis arra hivatkoznak, hogy a sertéspestis és más hasonló veszélyforrások így sokkal súlyosabban érinthetnék Argentínát. Ahogy egy biológus, Guillermo Folguera fogalmazott,
Kína ezzel lényegében kiszervezi az iparág veszélyeit más országba.”
A szakember kiemelte, a sertéstenyésztés az emberekre nézve is megnövekedett egészségügyi kockázatokkal jár, mivel több betegség is terjed állatról emberre.

Az argentin hatóságok azonban ragaszkodnak ahhoz a véleményhez, hogy nincs ilyen veszély. A Külügyminisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős államtitkára, Jorge Neme nemrég hangsúlyozta, ők nyílt lapokkal játszanak, mivel korábban is tárgyaltak kistermelőkkel és környezetvédelmi szervezetekkel is, vagyis nincs mit titkolniuk. Neme ezt elsősorban azokra az állításokra válaszolta, melyek szerint az illetékes környezetvédelmi minisztérium nem vett részt az egyeztetéseken, arra hivatkozva, hogy a kormány lépni fog, ha konkrét környezeti kockázat lép föl.

Az argentin külkereskedelem szempontjából tagadhatatlanul hatalmas lépés lehet az üzlet. Az állam ugyanis szeretne egyre inkább ellépni a kukorica- és szójababexporttól a magasabb hozzáadott értékkel bíró termékek kivitele felé. Jelenleg ugyanis Argentína főként Kínába és Európába exportál gabonát.

Miként az argentin elnök, Alberto Fernández fogalmazott, ideális esetben az ország a jövőben nem más országok állattenyésztéséhez exportálna nyersanyagot, hanem a saját maga által tenyésztett állatokkal lépne be a piacra.

Mindez azonban szintén aggasztja a környezetvédőket. Ehhez ugyanis Argentínának több százezer hektárral kellene növelnie a termőföldeket, hogy kellő mértékben tudjon kukoricát és szójababot termeszteni az állattenyésztéshez.
A folyamat pedig azzal is járhat, hogy folytatódik az argentin erdők kipusztítása, különösen az igen sérülékeny Gran Chaco térségben, ahol az Amazonas után Dél-Amerika második legnagyobb erdeje található.

Az viszont jól látszik, hogy az argentin kormány elkötelezett a megállapodás mellett. amelytől azt várják, hogy segíthet talpra állítani az argentin gazdaságot az elmúlt időszak nehézségei után. Miként az ország külügyminisztere, Felipe Solá jelezte, a kormány céljai szerint évi 25 milliárd dollárral kellene növelni az ország exportját.

Forrás: origo