Német cégek 1,72 milliárd euró adót fizetnek Oroszországnak

A német vállalatok közel 2 milliárd dollár (1,72 milliárd euró) adót fizettek Oroszországnak az ukrajnai invázió óta, finanszírozva ezzel a háborús erőfeszítéseket. A kritikusok azonnali kivonulást sürgetnek.
Német cégek közel 1,72 milliárd euró adót fizettek a Kremlnek Oroszország ukrajnai inváziója óta – ez elég lenne 10 000 ukrán városokat célzó támadó drón finanszírozására –, mégis a totális háború előtt Oroszországban működő német cégek több mint fele ma is ott van egy új jelentés szerint.

Jogi szempontból mintegy 250, Oroszországban még aktív német vállalat nem tesz semmi rosszat. Ezen cégek közül sok, mint például a Hochland sajtgyártó és a Knauf gipszgyártó, amelyek gyorsan forgó fogyasztási cikkeket gyártanak, elvileg nem sérti az uniós szabályozásokat.

A kritikusok mégis úgy vélik, hogy a Kreml hadikincséhez való hozzájárulás olyan kérdés, amellyel foglalkozni kell.

„A vállalatok az általuk befizetett adókkal támogatják Oroszország háborús gazdaságát” – mondta Nezir Sinani, a B4Ukraine igazgatója, amely egy civil szervezetekből álló globális koalíció, amelynek célja, hogy megakadályozza a hozzáférést az orosz agresszió mögött álló gazdasági erőforrásokhoz.

Azzal, hogy az országban maradnak, azzal – érvelése szerint – közvetlenül hozzájárulnak az orosz gazdasághoz, ami azt jelenti, hogy ők is érintettek Oroszország agresszív háborújában.

„Ezek a külföldi vállalatok egyértelműen továbbra is hozzájárulnak az orosz gazdasághoz, és ezáltal támogatják a háborút” – mondta Sinani.

„Ez egy olyan kiskapu, amit be kell zárni” – hangsúlyozta.

A Kijevi Gazdaságtudományi Iskola (KSE), a B4Ukraine és a Squeezing Putin Initiative jelentése szerint az Oroszországban még működő nemzetközi vállalatok legalább 20 milliárd dollár (17,2 milliárd euró) adót fizettek az orosz államnak csak 2024-ben. Német vállalatok is vannak közöttük.

Amióta Oroszország 2022 elején teljes körűen lerohanta Ukrajnát, a teljes összeg meghaladta a 60 milliárd dollárt (51,8 milliárd eurót).

Egy példa jól szemlélteti a mértéket: a B4Ukraine szerint Oroszország szerződésenként körülbelül 18 400 dollárt (16 000 eurót) fizet egy személy toborzásáért katonai szolgálatra az Ukrajna elleni háborúban.

A 60 milliárd dolláros összeg Oroszország 2025-ös védelmi költségvetésének közel fele – 145 milliárd dollár (125 milliárd euró) a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint –, ami több mint 1 millió orosz katona finanszírozására elegendő.

A német cégek a Kreml második legnagyobb adófizetői az amerikai cégek után.

A B4Ukraine-nel és a Squeezing Putin Initiative-nel közösen írt KSE- jelentés szerint 2024-ben az amerikai székhelyű vállalkozások 1,2 milliárd dollár (1 milliárd euró) nyereségadót fizettek a Kremlnek, míg a német cégek 594 millió dollárt (513,5 millió eurót) költöttek .

A KSE becslései szerint 2022 és 2024 között a német vállalatok évente akár 2 milliárd dollárt (1,72 milliárd eurót) is fizettek különféle adók formájában Oroszországnak – ez a pénz Sinani szerint az ukrán városokat pusztító rakétákat és bombákat finanszírozza.

Hogy kontextusba helyezzük a dolgot: ebből a pénzből Oroszország körülbelül 10 000 teheráni tervezésű, Shahed-modell támadó drónt vásárolhatna – ezek az ukrán városok és más civil célpontok elleni terror egyik leggyakoribb eszközei.

Az Euronews több német vállalattal is megkereste a kapcsolatot, hogy megtudja, miért nem vonultak ki teljesen az orosz piacról.

„(Felelősséggel tartozunk) nagyjából 1800 alkalmazottunk és családjaik, valamint a Hochland Csoport régóta fennálló oroszországi partnereink iránt” – nyilatkozta az Euronewsnak a sajtgyártó Hochland.

A Hochland Csoportnak három üzeme van Oroszországban: egy a Moszkvai régióban, egy a Belgorodi régió Prohovka falujában – körülbelül két órányira az ukrán határtól – és egy Belinskiben, egy kisvárosban a Penzai régióban.

A háború ellenére a cég továbbra is működik Oroszországban, mivel a kivonulás nem lehetséges. A családi vállalkozás kijelentette, hogy „határozottan elítéli az orosz kormány igazságtalan háborúját Ukrajna népe ellen”.

Ennek ellenére a Hochland nem tervezi eladni oroszországi tevékenységét, annak ellenére, hogy „jelentős mértékben visszaesett a jövedelmezősége 2024-ben” – közölte a vállalat az Euronews-szal.

A cég hozzátette, hogy ha kilépnek, „az orosz állam még többet profitálna belőle”, kijelentve, hogy Hochland „még nem adta fel a reményt, hogy Oroszország végül visszatér a nyugati értékek közösségébe”.

Oroszország elhagyása egyre költségesebbé válik. 2024-ben Oroszország bejelentette, hogy drágább lesz a külföldi vállalatok kilépési folyamata – jelentette Anton Sziluanov pénzügyminiszter az Interfax állami hírügynökség beszámolója szerint. Az üzleti eladások értékére kivetett adó 15%-ról 35%-ra emelkedett.

Az eszközértékesítések esetén a vállalatok által kínált kötelező kedvezmények is emelkedtek, 50%-ról 60%-ra. Az RBK orosz üzleti hírportál jelentése szerint az 50 milliárd rubelt (körülbelül 526 millió amerikai dollárt) meghaladó tranzakciókhoz a vállalatoknak mostantól Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyására van szükségük.

A Hochland további telephelyeket üzemeltet Európa-szerte: négyet Németországban, hármat Lengyelországban, kettőt Romániában, valamint egyet-egyet Bulgáriában, Belgiumban és Spanyolországban.

Az Euronews kérdésére Hochland nem árulta el, hogy teljes bevételének mekkora része származik Oroszországból, illetve mennyi adót fizet ott.

Az orosz szövetségi adóhivatal adatai szerint a külföldi vállalatokra vonatkozó társasági adókulcs 25%, ami megegyezik a belföldi vállalatokra vonatkozóval.

De az oroszországi vállalatok nemcsak adóznak, hanem profitot is termelnek. A KSE becslései szerint a német vállalatok teljes oroszországi forgalma 2024-ben körülbelül 21,7 milliárd dollárt tett ki.

A KSE jelentése szerint július elejéig mindössze 503 nemzetközi vállalat, azaz a vállalatok 12%-a vonult ki teljesen Oroszországból tevékenységének eladása vagy felszámolása révén.

Közel egyharmaduk (33,2%, azaz 1387 vállalat) felfüggesztette működését, vagy bejelentette a kivonulás tervét. Eközben 2287 vállalat (54,8%) továbbra is aktív az orosz piacon.

A B4Ukraine adatai szerint a német vállalatok 55%-a, amelyek az invázió előtt aktívak voltak, továbbra is Oroszországban működik. További 135 vállalkozás jelentette be hivatalosan, hogy beszünteti működését vagy ideiglenesen visszafogja tevékenységét. Csupán 74 fejezte be a kivonulását eladás vagy felszámolás révén.

Sinani azonban figyelmeztet, hogy a német vállalatok részvétele messze túlmutat a puszta adófizetéseken. „Oroszországban maradva ezek a vállalatok kockáztatják, hogy begabalyodnak az ország háborús gépezetébe” – magyarázta.

Pontosan ezzel vádolják a Knaufot. Az ARD német közszolgálati műsorszolgáltató politikai magazinjának, a Monitornak a kutatása szerint a cég részt vett Mariupol oroszországi újjáépítésében, ahol egy Knauf-forgalmazó állítólag egy lakóépületet épített a cég anyagaiból az orosz védelmi minisztérium megbízásából, és azt nyilvánosan reklámozta is.

Oroszország 2022 tavaszi pusztító ostroma után az ukrán Azovi-tenger kikötővárosa romokban hevert, és több tucat civilt öltek meg vagy száműztek.

Az orosz média ma hatalmas építkezésként ábrázolja a várost, mivel Moszkva azt tervezi, hogy orosz várossá alakítja Mariupolt. Az építkezésekről készült képeken gyakran láthatók a Knauf logóját viselő zsákok, amely az egyik legaktívabb német vállalat Oroszországban.

„Határozottan elutasítunk minden olyan állítást, miszerint közvetlenül vagy közvetve támogatnánk ezt a háborút vagy az orosz hadsereg felfegyverzését” – mondta Knauf az Euronewsnak.

„A Knaufnak nincsenek szerződéses kapcsolatai az orosz védelmi minisztériummal vagy annak alárendelt hatóságaival” – nyilatkozta a cég.

A Knauf ragaszkodik ahhoz, hogy orosz leányvállalatai nem szállítanak termékeket állami szervezeteknek. A cég azt állítja, hogy Oroszországban gyártott anyagait szinte kizárólag független építőipari kiskereskedőknek értékesítik. A vállalat azt állítja, hogy nincs módja annak ellenőrzésére, hogy a kiskereskedők a termékek megvásárlása után mely ügyfeleknek értékesítenek.

2024-ben a Knauf bejelentette szándékát, hogy kivonul az orosz piacról. A potenciális vevővel folytatott tárgyalások azonban sajnos kudarcot vallottak – közölte a vállalat az Euronews-szal. „A tárgyalópartner megszakította a tárgyalásokat” – mondta a Knauf. A vállalat jelenleg más lehetőségeket keres a kilépés megvalósítására.

„Amióta bejelentettük a kilépésünket, a Knauf Csoport nem realizált nyereséget oroszországi tevékenységeiből” – közölte a vállalat. Az oroszországi üzletágat a helyi vezetés külön kezeli.

A Knauf hangsúlyozta elkötelezettségét Ukrajna újjáépítése iránt is. Kijevben üzemeltet egy 420 alkalmazottat foglalkoztató üzemet, és két új létesítményt épít Nyugat-Ukrajnában. A vállalat termékadományokkal és iskolák, klinikák és egyéb létesítmények felújítási projektjeivel támogatja Ukrajnát – közölte az Euronews.

„Add át a kulcsokat és azonnal távozz!”
A német kormány és nép eddig 44 milliárd euró értékű katonai, humanitárius és pénzügyi segélyt nyújtott Ukrajnának. Mégis számos, Oroszországban még mindig aktív német vállalat aláássa ezt a támogatást folyamatos jelenlétével – mondta Sinani.

Az Oroszország elleni gazdasági szankciók kevésbé hatékonyak, mivel a nemzetközi vállalatok továbbra is táplálják az orosz gazdaságot.

A vállalatok nemcsak adókkal támogatják Oroszország hadigazdaságát – magyarázta –, hanem az ellátási láncokon, a technológián és az általuk nyújtott képzésen keresztül is.

Oroszország 2022. február 24-i totális háborújának kezdete óta az EU hatalmas szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, a 2014-ben a Krím annektálása, a donbászi háború támogatása és a minszki megállapodások végrehajtásának elmulasztása miatt bevezetett szankciókon felül.

Ezek az intézkedések magukban foglalják a magánszemélyekkel szembeni szankciókat, a diplomáciai és vízumkorlátozásokat, valamint a gazdasági szankciókat, amelyek célja az Oroszországra gyakorolt ​​maximális nyomásgyakorlás.

De közel három évvel később a háború folytatódik. Miért nem érték el a szankciók a kívánt hatást?

„Az egyetlen ok, amiért egyesek úgy gondolják, hogy a szankciók nem működnek, az az, hogy nem hajtották végre teljes mértékben őket” – mondja Sinani. Véleménye szerint azok a vállalatok, amelyek nem szerepelnek az EU szankciós listáján, mégis hozzájárulnak az orosz gazdasághoz – és közvetve a háborúhoz.

„Indokolatlanul magas a német vállalatok száma, amelyek az orosz gazdaságot támogatják” – mondja a B4Ukraine igazgatója. Nincs elegendő kormányzati nyomás vagy támogatás ahhoz, hogy ezeket a vállalatokat gyorsan kivonják az orosz piacról – érvel.

„Tizenegy évvel azután, hogy Oroszország elkezdte Ukrajna elleni agresszióját, nagyon kevés előrelépést látunk a vállalatok kivonásában egy olyan piacról, amely közvetlenül kapcsolódik az orosz háborús gépezet finanszírozásához” – mondta Sinani az Euronewsnak.

Teljes kivonulást követel. Hogyan? „Adják le a kulcsokat, és azonnal távozzanak.” Most már elég példa van arra, hogy más cégek hogyan tették ezt meg, mondja. Sinani meg van győződve: nincs ok arra, hogy folytassák az üzleti tevékenységüket Oroszországban.

„A vállalatok által fizetett ár sokkal magasabb, mint az ország elhagyásának költsége, mert ez több százezer emberéletben mérhető” – vonta le a következtetést.

Forrás