Óriásit szakított Donald Trump elnökként, példátlan gyarapodást mutat a vagyonnyilatkozata

Az amerikai elnökök korábban óvakodtak attól, hogy anyagi hasznot húzzanak a hivatalukból – Donald Trump viszont a HVG összeállítása szerint üzleti vállalkozásként működteti az elnökségét. A vagyonbevallása szerint második ciklusa első évében 2,2 milliárd dollárral gyarapodott a vagyona, aminek nagy része kriptovalutákból származott. Miközben a Trumphoz köthető cégek milliárdokat kaszáltak, a mémérméből bevásárló százezrek összesen 3,8 milliárd dollárt buktak.

Már az első, 2017-es beiktatásakor is Donald Trump volt az Egyesült Államok történetének leggazdagabb elnöke a maga 3,5 milliárd dolláros vagyonával.

Ehhez képest a második elnöksége első évében újabb 2,2 milliárd dollárral hízott a vagyona – derült ki a múlt héten nyilvánosságra hozott, 927 oldalas vagyonbevallásából. Az összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy elődje, Joe Biden utolsó teljes hivatali évéről szóló pénzügyi jelentése mindössze tizenegy oldal volt.

A Trumphoz köthető kriptovállalkozások bevételeiről az Index is beszámolt: az elnök cégei tavaly több mint 1,4 milliárd dollárt kerestek a digitális eszközökből.

Aranykor vagy összeférhetetlenség?

A hüledezőknek Trump és a fehér házi szóvivők azt hangsúlyozzák, hogy a példátlan gyarapodás mögött semmiféle összeférhetetlenség nincs: a Fehér Ház ura az országért dolgozik, neki és a családjának pedig azért megy ilyen jól, mert Amerikában is beköszöntött az aranykor.

A HVG összeállítása szerint ez a hozzáállás élesen elüt attól, ahogyan a korábbi elnökök viselkedtek. Ők hagyományosan kínosan ügyeltek arra, hogy a hivatali idejük alatt ne érje őket az a vád, hogy a kivételes pozíciójukból húznak hasznot.

A lap példái szerint a demokrata Jimmy Carter független vagyonkezelőre bízta a földimogyoró-ültetvényét, a republikánus George W. Bush pedig a hivatalba lépése előtt eladta a részesedését a Texas Rangers baseballcsapatban. Lady Bird Johnson pedig – amikor a férje, Lyndon B. Johnson lépett a meggyilkolt John F. Kennedy örökébe – bizalmi vagyonkezelőre bízta a birtokában lévő rádió- és tévéállomásokat.

Trump ezzel szemben a korábbi üzleti érdekeltségeit összefogó Trump Organizationt a két nagyobbik fiára, ifjabb Donaldra és Ericre bízta. Elnökként formálisan valóban nem folyik bele az üzleti ügyekbe, a lényeget azonban a veje, Jared Kushner fogalmazta meg a HVG szerint: nem lehet összeférhetetlenségről beszélni, ha a meglévő kapcsolatok használatáról van szó.

A névtől a mémérméig

Trump neve régóta üzlet. Az 1980-as évek végén New York ingatlankirályaként tündöklő, majd az 1990-es években csődből csődbe támolygó üzletembernek az első mentőövet az NBC A gyakornok (The Apprentice) című valóságshow-ja dobta, amely újra kifényesítette a nevét – ennek használatáért a tévétársaság az évek során több százmillió dollárt fizetett.

Ez a pénz éppen elapadt 2015-re, amikor Trump elindította az elnökválasztási kampányát. Az első ciklusa alatt főleg az ingatlanbefektetéseiből, valamint a külföldi luxusberuházásokra értékesített nevéből származott a bevétele, ami évi 500 millió dollár körül mozgott.

A bevétel 2024-ben is alig haladta meg a 600 millió dollárt – épp ezért vet fel számos kérdést a tavalyi 2,2 milliárd.

A pénz többsége, 1,4 milliárd dollár kriptovalutákból származott. Ez azért is meglepő, mert Trump 2019-ben még szemfényvesztésnek minősítette ezeket, a véleménye azonban megváltozott, miután a 2024-es kampányát bőven finanszírozták a digitális pénz felfuttatásában érdekeltek.

Az elnök – pontosabban a fiai ellenőrzése alatt lévő cég – még a hivatalba lépése előtt hozta létre a $TRUMP mémérmét. A mémérme (memecoin) olyan kriptovaluta, amelynek nincs komoly háttere vagy tényleges használati értéke: inkább amolyan gyűjtői tárgy, amelynek árfolyamát a lelkesedés hajtja. Az amerikai tőzsdefelügyelet időközben ki is mondta, hogy ez a kategória nem tartozik a felügyelete alá, vagyis semmiféle biztosíték nincs mögötte.

Aki a végén fizet

A $TRUMP mémérme az elnök híveinek szólt, akik lelkesen vásároltak is belőle. Az értékesítésből és a minden tranzakció után felszámolt jutalékból a Trumphoz köthető vállalkozásnak 636 millió dolláros bevétele származott.

A vásárlók viszont jóval kevésbé jártak jól.

A mémérméből bevásárló százezrek összesen 3,8 milliárd dollárt buktak, ahogy a $TRUMP árfolyama a kezdeti lelkesedés 75,35 dolláros csúcsáról a múlt hétre 1,76 dollárra zuhant.

A HVG összeállítása szerint a lényeg, hogy Trumpnak teljesen mindegy, merre mozog az árfolyam: ő ugyanis a tranzakciók forgalmán keres, így akkor is jön neki a pénz, ha a befektetők épp szabadulnának a kriptójuktól. A milliárdok a lap szerint azoknak a zsebébe folytak, akik az elején ügyesen spekuláltak, és idejében kiszálltak.

A második nagy kripto-tétel a World Liberty Financial nevű vállalkozás volt, amelyet Trump három fia, valamint különmegbízottja, Steve Witkoff két fia alapított a 2024-es kampány idején. A cég 799 millió dollárt hozott az elnöknek.

Emírségek, chipek és egy elnöki kegyelem

A World Liberty körüli üzletek vezetnek el a történet talán legérdekesebb szálához. A HVG gyűjtése szerint ebből 263 millió dollár abból származott, hogy egy sokáig titkolt ügylet keretében Tahnun bin Zajed al-Nahjan sejk – az Egyesült Arab Emírségek elnökének öccse – az általa irányított állami tőkealap vezette konzorciummal félmilliárd dollárért megvásárolta a World Liberty 49 százalékát.

A cég tavaly májusban állt elő az USD1 nevű stablecoinnal. A stablecoin olyan digitális pénz, amelynek árfolyamát valamilyen stabil eszközhöz – jellemzően a dollárhoz – kötik, hogy ne ingadozzon. A lap kiemeli, hogy „véletlenül” szinte ezzel egy időben dicsérte az amerikai elnök a jövő útjaként ezt a kategóriát.

Ezután egy bonyolult ügylet született. A HVG leírása szerint az Emírségek nevében Tahnun bin Zajed al-Nahjan kétmilliárd dollárért vett USD1-et, majd azt befektette a világ legnagyobb kriptotőzsdéjébe, a Binance-ba.

Az összeállítás szerint az üzletnek három nyertese is volt.

A World Liberty a kétmilliárd dollárt rövid lejáratú amerikai állampapírba fektette, amin hozamot húz.

A Binance segítette Trumpék vállalkozását – cserébe a kriptotőzsde alapítója, a kínai származású kanadai Changpeng Zhao elnöki kegyelemben részesült, és mentesült a rá pénzmosásért kirótt, korábban letöltött négyhavi börtön jogi következményei alól.

Az Emírségek pedig engedélyt kapott több százezer fejlett mesterségesintelligencia-chip megvásárlására – ugyanezt Joe Biden korábban azért tagadta meg, mert túl szorosnak ítélte az ország Kínához fűződő kapcsolatait.

Az emirátusok egyébként csendben, de látványosan törnek előre a mesterséges intelligencia terén, és a fejlett chipek utáni globális versenyfutásban minden résztvevő az Nvidia termékeiért verseng.

Ingatlanok, órák és egy szerény nyugdíj

A kripto után a második legnagyobb tétel az ingatlanból jött. Megnőtt a floridai Mar-a-Lago birtok és a golfpályák bevétele, mert mindenki tag akart lenni, hogy közel férkőzhessen az elnökhöz. Külföldi Trump-luxusingatlanok névhasználata után is érkezett a pénz, elsősorban a Közel-Keletről, de csurrant-cseppent Vietnámból és Romániából is.

Sajátos tétel a CBS és az ABC tévétársaságoktól, valamint a Metától érkezett összeg: ezek peren kívüli megállapodásokból származó kártérítések, amelyekből a tízmilliók a leendő elnöki könyvtárát gazdagítják majd. Csordogáltak dollártízmilliók a Trump nevével árult órák, Biblia, parfüm és egyéb termékek után is.

A lista legvégén pedig ott szerénykedik egy évi 78 808 dolláros nyugdíj a filmszínészek céhétől – Trump ugyanis több filmben feltűnt, a legismertebb a Reszkessetek, betörők! New Yorkban játszódó második része.

(index.hu)