Hogyan mentheti meg a kínaiak luxus iránti szeretete az EU gazdaságát a járvány idején?

Kínában a luxusmárkák és luxuscikkek iránti nagy kereslet jelentősen segítheti az európai országok gazdaságát a Covid-19 járvány idején.

Kínai gazdag emberek és az „aranyifjúság” köreiben óriási a kereslet az ismert európai márkák luxusautói iránt. Ez pedig azt jelenti, hogy azok a vállalatok, amelyek az Európai Unió területén találhatók, 100%-ban el lesznek látva állandó megrendelésekkel.

Kelet-Európa országaiban, amelyek vezetése már korábban aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy gazdaságuk túlságosan függ külföldi márkájú autók összeszerelésétől, most elégedett, mivel talán ez az ágazat lesz a nemzeti gazdaságok újjáélesztésének „motorja”.

Mint ismeretes, az utóbbi időben a romló koronavírus helyzet miatt – különösen Csehországban és Szlovákiában –, leálltak pubok, éttermek és kávézók, sok vállalt meghatározatlan időre bezárt.

Ugyanakkor a kelet-európai országokban az autóipar szinte zökkenőmentesen működött tovább. Hiszen itt nemcsak tömeggyártás folyik, hanem például luxusautókat is: Porsche Cayenne, Jaguar, amelyeket annyira szeretnek a kínai milliomosok és milliárdosok. Ezen autók jelentős részét ázsiai országokba és természetesen Kínába szállítják.

Ami magát Kínát illeti, a legfrissebb feljegyzett adatok a drága termékek értékesítésének növekedését mutatják, és ez reményt ad azoknak az országoknak, amelyek ezeket az árucikkeket exportálják. Ez lehetőséget ad az euró-zóna gazdaságának, ha nem is teljes mértékű, a világjárvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések okozta következmények kezelésére.

Emellett, ne feledjük, hogy Kína egyre jobban növeli gazdasági befolyását az egész világon. November 15-én az ázsiai-csendes-óceáni térség 15 országa megállapodást írt alá, amely a Széles körű regionális gazdasági partnerség nevet kapta. Mostantól ez lett a világ legnagyobb kereskedelmi blokkja, amely a jövőben szintén hozzájárulhat a tagországai gazdaságának fellendüléséhez a világjárvány után.

A partnerség tagjai: Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland, valamint a Délkelet-Ázsiai Szövetség mind a 10 országa. Összességében ők teszik ki a világ GDP-jének és népességének 30%-át. Szakértők szerint ebben a gazdasági „zenekarban” az „első hegedűs” szerepét maga Kína fogja játszani, amely az elmúlt néhány évben kiszorította a régióból legfontosabb konkurens ellenfelét – az Egyesült Államokat.

És itt meg kell jegyezni, hogy abban az időszakban, amikor az USA egyre kisebb érdeklődést mutat a nemzetközi kereskedelmi projektek iránt, az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások a brexit miatt rendkívül nehezen haladnak, Ázsia, mint gazdasági régió, vezető szerepet kíván betölteni egy új globális kereskedelmi rendszer kialakításában.

A Széles körű regionális gazdasági partnerség akkor lép hatályba, ha a Délkelet-Ázsiai Szövetség minimum 6 valamint 3 más ország vezetése ratifikálja a megállapodást.

NEWSMAKER