Svájci „száműzetésbe” kényszerült több tucat norvég milliárdos, mivel a jelenlegi kormány kőkemény adókat szedne be rajtuk – írja a Bloomberg.
Nem könnyű a norvég gazdagok élete sem, sokan közülük kénytelenek voltak Svájcba „menekülni” a szigorú adószabályok miatt. Amióta Jonas Gahr Store miniszterelnök kisebbségi kabinetje kevesebb mint két évvel ezelőtt hivatalba lépett, magasabb vagyon- és osztalékadóval kellett megbarátkozniuk a helyi milliárdosoknak, és további szigorításokat is belengettek, mint is a szigorúbb kilépési illetékek, valamint az a terv, hogy az adóhatóságok a vállalatokon keresztül a személyes fogyasztásra fordított kiadások felhasználását is meg tudják ragadni. Ezek után nem meglepő, ha a tehetős norvégok egy jelentős része abban bízik, hogy a jövő héten választási kudarcot szenved el a kormány az önkormányzati választásokon.
Store gazdagok megadóztatására irányuló törekvése az egyenlőség és a társadalmi igazságosság hagyományos skandináv elképzelésein lapul, miközben sokak szerint az intézkedések büntetik a sikert és ártanak a gazdaságnak. A 63 éves miniszterelnök a gazdagok kivándorlását „a társadalmi szerződés megszegésének” nevezte. A Dagens Naeringsliv című helyi üzleti lap szerint egy év alatt mintegy 65 gazdag norvég költözött Svájcba, akiknek együttes nettó vagyona meghaladja a 47 milliárd koronát.
Köztük van az olajmilliárdos, az Aker ASA elnöke, Kjell Inge Rokke, aki a Kapital szerint az ország hetedik leggazdagabb embere; Kristoffer Reitan, Odd Reitan kiskereskedelmi mágnás örököse, és Alfie Haaland, a futballsztár Erling Haaland apja. Bjorn Daehlie, a sífutás többszörös olimpiai bajnoka és Jorgen Dahl, a házi biztonsági mágnás szintén kivándorolt, akárcsak Norvégia leggazdagabb nője, Ninja Tollefsen.
Kivételt képez a sorban Gustav Magnar Witzoe, egy lazactenyésztő birodalom örököse és Norvégia egyik leggazdagabb embere. A 30 éves férfi lemondta tervezett áttelepülését, hogy ne hagyja hátra családját és barátait – mondta el júliusban az NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak.
Svájc azért vált a legkedveltebb célponttá a norvég milliárdosok körében, mert vagyonadója kiskaput kínál a norvég rendszer elkerülésére a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében.
A 20 millió koronát meghaladó vagyonra kivethető maximális vagyonadót a Store-kabinet az előző, konzervatív vezetésű kormány idején 0,85%-ról 1,1%-ra emelte. Ráadásul az osztalékok és a részvényekből származó tőkenyereségek tényleges adókulcsa tavaly októberben 37,8%-ra emelkedett, ami hat százalékponttal több, mint két évvel ezelőtt.
Leginkbb a kis országokat tartják adóparadicsomoknak, illetve pénzmosásra alkalmas helyeknek, de „az amerikai rendszerben vannak törvénytelenül szerzett hatalmas pénzek” – fogalmazott csütörtökön Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.
Okunk van feltételezni, hogy jelenleg a csalással szerzett pénzek elrejtéséhez és tisztára mosásához valójában az Egyesült Államok a legjobb hely – szögezte le Yellen a demokráciáról rendezett virtuális találkozón mondott beszédében.
Sokáig Svájc és a Kajmán-szigetek voltak az adóhatóságok célkeresztjében. Az amerikai pénzügyminiszter szerint azonban a korrupcióból vagy illegális tevékenységekből szerzett pénzeket nem csak a „rugalmas és titkos pénzügyi szabályozókkal rendelkező országokba” küldik. Sokkal inkább alkalmasak arra, hogy az amerikai piacokon „vonuljanak át, illetve ott érjenek földet” – tette hozzá.
A miniszter utalt a Biden-kormányzat által a héten felvázolt korrupcióellenes programra.
Rá kell irányítani a fényszórókat az egyesült államokbeli árnyékzónákra – mondta a miniszter. Indoklásul hozzátette, hogy több amerikai tagállamban engedélyezik fiktív cégek bejegyzését anélkül, hogy tudnák, valójában ki a tulajdonosuk. Az amerikai kongresszus januárban fogadott el törvényt, amely kötelezi az amerikai cégeket, hogy bejelentsék a szövetségi kormányzatnak a tényleges haszonélvezőket. Az Egyesült Államokban a vonatkozó törvények e tekintetben igen rugalmasak, például olyan államokban, mint Delaware, Joe Biden elnök szűkebb pátriája.
Az új jogszabály alapján adatbázist hoznak létre, amelyben szerepelnek valamennyi cég és vagyonkezelő tényleges tulajdonosai, azaz mindenki, akinek 25 százalékos vagyonrésze van az adott cégben, illetve részt vesz a vállalati döntéshozatalban.
Hasonló szabályozást vezetnek be az ingatlanpiacon is, mert bárki elrejtheti a korrupcióval szerzett pénzét egy miami vagy Central Park-i felhőkarcolóban – hangsúlyozta a miniszter, „81. emeleti automata mosodákat” emlegetve.
„Ez a pénzügyi alkímia a szabad és igazságos intézményeink megcsúfolása” – így Janet Yellen, aki bírálta a „gyenge amerikai adórendszert, amely lehetővé teszi, hogy a legjobban fizetettek és a legnagyobb cégek adócsalás esetén büntetlenek maradjanak”.
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
The U.S. will continue to stand with Ukraine for as long as it takes. I commend @ZelenskyyUa for his leadership, and thank him for our discussion on support from the U.S. and allies – including the announcement today of the transfer of the first $1.25B in U.S. support this year. pic.twitter.com/kHafuGjinR
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Újabb feketelistán sikerült első helyet szereznie Romániának: itt a legmagasabb a be nem gyűjtött általános forgalmi adó (áfa/TVA) aránya az Európai Bizottság tanulmánya szerint.
A dokumentum tanúsága szerint 2019-ben Romániában az áfa 34,9 százaléka nem folyt be az államkasszába.
A Krónika Online beszámolója szerint a második helyen Görögországot találjuk 25,8 százalékkal, a szégyenlista bronzérmese pedig Málta 23,5 százalékkal. Eközben Horvátország teljesít a legjobban, ahol az áfának mindössze az 1 százaléka nem gazdagítja az állami költségvetést, majd Svédország és Ciprus következik 1,4, illetve 2,7 százalékkal.
Abszolút értékben a legnagyobb áfaelkerülést Olaszországban (30,1 milliárd euró) és Németországban (23,4 milliárd euró) regisztrálták. Az akkor még 28 tagú Európai Unió országai összességében 134 milliárd eurót veszítettek, ami Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős biztos számításai szerint azt jelenti, hogy másodpercenként több mint 4000 euró úszott el, ami véleménye szerint elfogadhatatlan.
„Közös erőfeszítést kell hoznunk az áfacsalás felszámolása érdekében. Ez súlyos bűncselekmény, ami a fogyasztók zsebéből veszi ki a pénzt, aláaknázza a jóléti rendszereket, és kiüríti a kormányzati alapokat” – húzta alá az uniós biztos.
2018-hoz viszonyítva 18 országnak sikerült javítani az áfabegyűjtés hatékonyságát, de Romániát nem találjuk azoknak az államoknak a listáján, ahol javult az adómorál.
Sőt, 2,3 százalékkal nőtt 2019-ben az áfaelkerülés az előző évhez viszonyítva, amivel Románia a harmadik ezen a feketelistán Málta (+5,4 százalék) és Szlovénia (+3 százalék) után.
Magyarországnak eközben tíz év alatt negyedére sikerült csökkenteni az adóelkerülést, míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfaelkerülés mértéke, addig tavaly 6,1 százalék, ami kétszer kedvezőbb a régiós átlagnál.
