Az ország jobbközép kormánya a 35 év alattiak adóját csökkenti egy olyan intézkedéssel, amelynek célja, hogy eltántorítsa őket a kivándorlástól, és arra is ösztönözze a külföldieket, hogy Portugáliában telepedjenek le.
A fiatalokat megillető adókedvezményeket a 2025-ös új költségvetésben javasolták, amelyet csütörtökön terjesztettek a parlament elé.
Az új politika a külföldiekre is vonatkozna, mivel a kormány célja, hogy fiatalokat vonzzon Portugáliába.
A kezdeményezés szerint a 35 éves vagy annál fiatalabbak az első évben 28 000 euróig nem fizetnének adót.
Az adóteher tíz év alatt fokozatosan növekedne. A következő években 75, 50, majd 25 százalékos adó alól mentesülnek, fokozatosan csökkentve az adókedvezményeket a következő 9 évre, így összesen tízéves program lesz.
Joaquim Miranda Sarmento pénzügyminiszter csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az adókedvezmény alapvető eszköze a fiatalok országon belül tartásának, becslése szerint az FT szerint 350-400 ezer fiatal részesülhet az adókedvezményekben.
Portugáliában az egyik legalacsonyabb az átlagfizetés Európában. Az ország Emigrációs Obszervatóriumának adatai szerint a 15 és 39 év közötti fiatalok 30%-a, mintegy 850 ezren hagyták el az országot.
Az adókedvezmény várhatóan mintegy 650 millió euróba, azaz a GDP közel 0,2%-ába fog kerülni.
Júniustól mentesült az ingatlanadó (IMT) és a bélyegilleték (IS) alól a 35 év alatti fiatalok elsődleges lakásvásárlása.
A költségvetés elfogadásának elmulasztása Luís Montenegró miniszterelnökének kormányának összeomlásához vezetne, amely csak áprilisban került hatalomra, három éven belül harmadik előrehozott választás után.
A költségvetés parlamenti szavazására október 31-én kerül sor.
Miután a győztes munkáspárti kormány megerősítette, hogy felfüggeszti a külföldi lakcímmel rendelkező britek nagyvonalú adókedvezményét, megugrott azoknak a száma, akik az Egyesült Királyság elhagyására készülnek.
A jelenségre a pénzügyi tanácsadók figyeltek fel elsőként. Egyikük elmondta: öt ügyfele máris elköltözött az országból, tíz pedig tervbe vette. Ha a pénzügyminiszter – Nagy-Britanniában kancellárnak hívják – a korábbi ígéretekkel összhangban ősszel tényleg megemeli a tőkenyereség-adót, a The Telegraph által idézett David Lesperance szerint „nagyon megnövekszik” azoknak a száma, akik elköltöznek az Egyesült Királyságból.
A tehetősek számára a brexitnél is komolyabb kockázatot jelent egy baloldali kormány – ez már 2019-ben is bebizonyosodott.
„Perceken belül” elviszik a pénzüket Nagy-Britanniából a szupergazdagok, ha a baloldali Jeremy Corbyn nyeri a választást – írta az Index. A Munkáspárt akkori vezetője már többször bejelentette: ha ő alakít kormányt, akkor megadóztatja a legnagyobb vagyonokat.
A leggazdagabb családok ügyvédjei és könyvelői öt éve rengeteg telefont kaptak milliomos és milliárdos ügyfeleiktől, akik amiatt pánikoltak: mi lesz, ha a baloldal nyeri a választást. Ez akkor nem következett be, az idén, július elején azonban a Munkáspárt történelmi győzelmet aratott a konzervatívok felett.
Rachel Reeves kancellár már korábban megerősítette, hogy adót kell emelnie az államháztartás rendbetétele érdekében, a tőkenyereség-adó pedig az egyik lehetséges eszköz.
Emellett kilátásba helyezték az úgynevezett non-dom rendszer eltörlését is.
A non domiciledből rövidített non-dom azokra a britekre utal, akiknek adózási szempontból állandó lakóhelye az Egyesült Királyságon kívül van. Kizárólag az adózási státuszt jelzi, és semmi köze az állampolgársághoz, letelepedési vagy tartózkodási engedélyhez – bár ezek a tényezők is befolyásolhatják.
Rishi Sunak felesége is élvezte az adókedvezmény előnyeit
A non-dom kizárólag az Egyesült Királyságban keresett pénze után adózott az Egyesült Királyságban. Nem kellett adót fizetnie másutt szerzett jövedelme után. Következésképpen a gazdagok számára egy lényeges és legális megtakarítási lehetőséget jelentett, ha lakhelyükként egy, a britnél alacsonyabb adózású országot jelöltek meg.
Az egyik legismertebb non-dom Akshata Murty, Rishi Sunak volt miniszterelnök felesége volt – emlékeztetett a BBC.
Miután kiderült adózási státusza, a brit „First Lady” ígéretet tett, hogy külföldön szerzett jövedelmei után is az Egyesült Királyságban fog adózni.
A Munkáspárt már két évvel a választások előtt felfedte, hogy megszünteti a non-dom adózási rendszert. Idén márciusban az akkori konzervatív kancellár, Jeremy Hunt is bejelentette, hogy a kedvezményes adóztatást fokozatosan kivezetik a gyakorlatból.
Rachel Reeves egyébként arra számít, hogy a non-dom felszámolásával 2,6 milliárd fonttal gyarapíthatja a költségvetés bevételi tételeit.
A gazdagok számára vonzó olasz adóztatás
Egy másik brit adótanácsadó is megerősítette, hogy cégéhez az utóbbi időben szinte kizárólag csak azok fordulnak, akik az Egyesült Királyság elhagyását vették a fejükbe.
Mark Davies szerint az „exodus” azt sugallja, hogy a Munkáspárt a magániskolák, a non-dom rendszer és magántőke elleni adótámadása kevésbé teszi vonzóvá az Egyesült Királyságot a szupergazdagok számára.
Az idén eddig rekordszámú, 9500 milliomos költözött el Nagy-Britanniából, szemben a tavalyi, egész évben mért 4200-zal – legalábbis a Henley & Partners tanácsadó iroda kutatása szerint.
Az Egyesült Arab Emírségek ezzel szemben vonzza az indiai, közel-keleti, orosz és brit milliomosokat.
Egyre többen költöznek Olaszországba is, miután belengették a non-dom felszámolását – közölte Nicola Saccardo, egy ügyvédi iroda munkatársa.
Olaszország ugyanis 2017-ben átalányadót vezetett be, amely alapján a gazdagok évi csupán százezer euró adót fizetnek Olaszországon kívül szerzett bevételük után – annak nagyságától függetlenül.
Portugália kormánya arra készül, hogy eltörölje azon, az országban tartózkodó külföldiek adókedvezményeit, amelyeket akkor vezettek be, amikor az ország a pénzügyi válság után megpróbált szakembereket bevonzani egyes iparágakba – számolt be a The Guardian, közölte a Jevropejszka Pravda.
A rendszer 2009 óta működik, és 20%-os különleges adókulcsot kínált a Portugáliában kiemelt területeken – például orvosként vagy tanárként dolgozók jövedelmeire. Az ilyen rezidensek külföldi jövedelmét gyakorlatilag nem adóztatták meg, feltéve, hogy az illető továbbra is adót fizetett szülőhazájában, és a külföldi forrásból származó nyugdíjakat 10%-os adókulccsal adóztatták. Lisszabon ezt a 2009-es pénzügyi válság után vezetette be, hogy szakembereket vonzzon az országba.
Antonio Costa miniszterelnök szerint az adókedvezmények a jelenlegi helyzetben „már nem indokoltak”, és 2024-től az új munkaerő-bevándorlók nem részesülhetnek ilyen kedvezményekben.
Szerinte az ilyen preferenciák „felfújták a lakáspiacot”, és „adózási igazságtalanságot teremtettek, ami már nem indokolt”. A már régóta Portugáliában dolgozó szakemberek azonban továbbra is ilyen feltételek mellett fizetnek adót.
A miniszterelnök kijelentése néhány nappal a Lisszabonban és más nagyvárosokban zajló nagyszabású tüntetések után hangzott el: a portugálok tiltakoztak a bérleti díjak és az ingatlanárak emelkedése ellen, amelyek a feltételezések szerint többek között a tömegturizmus miatt alakultak ki.
A hivatalos statisztikai adatok szerint 2022-ben az alkalmazottak 50%-a kevesebb, mint 1000 eurót keres havonta, míg a lisszaboni házbérlés ára 65%-kal nőtt 2015 óta, amikor az „turisztikai boom” elkezdődött, és egyre nő. Ez megfizethetetlen sok olyan ember számára, akinek nincs saját otthona. Az ingatlanok értéke ugyanakkor több mint 130%-kal nőtt ebben az időszakban.
Elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországgal szemben barátságtalan államokkal – az Egyesült Államokkal, az EU-tagállamokkal, Kanadával, Japánnal és más országokkal – kötött adóegyezmények egyes rendelkezéseinek felfüggesztését.
A rendelet értelmében felfüggesztik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások egyes rendelkezéseit. Az elnök utasította az orosz kormányt, hogy dolgozza ki a vonatkozó törvényeket, és terjessze őket a törvényhozás elé megfontolásra.
A megállapodásokat a dokumentum értelmében mindaddig felfüggesztik, amíg „a külföldi államok meg nem szüntetik az Oroszországi Föderáció jogos gazdasági és egyéb érdekeinek, állampolgárai és jogi személyei jogainak megsértését”.
Putyin egyúttal arra utasított a kabinetet, hogy minimalizálja az adóegyezmények felfüggesztésének az orosz gazdaságra gyakorolt hatását. Az érintett államok értesítése a döntésről az orosz külügyminisztérium feladata.
Az idei év második félévében aktuálissá vált a háború előtti vállalkozói adókulcsok visszaállításának kérdése, mert biztosítani kell az állam jelentős védelmi szükségleteinek finanszírozását.
A második félév elejétől a vállalkozásoknak vissza kellett volna térniük a háború előtti adószintre, de ezt a döntést egyelőre elhalasztották, számolt be Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt parlamenti képviselője. Hozzátette: az adópolitikát szigorítani fogják, de a pontos időpontok egyelőre nem ismertek.
A háború kezdetétől adókedvezményeket vezettek be az ukrajnai vállalkozások támogatására.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara ukrajnai kirendeltségének felmérése szerint a megkérdezett vállalkozások képviselőinek fele számolt be az üzemeiben, gyáraiban, raktáraiban és irodáiban keletkezett károkról – 22%-uk jelentős felújítást igényel, tájékoztatott az RBK-Ukrajina.
A 12., kis- és középvállalkozások állapotáról és szükségleteiről szóló tanulmány adatai szerint Ukrajnában minden ötödik vállalkozás bezárt az év eleje óta, közölte az Ekonomicsna Pravda. A felmérést május 31. és június 11. között végezték, a kérdésekre 753 kis- és középvállalkozás tulajdonosa és ügyvezetője válaszolt.
Több százféle adókedvezmény létezik
A katonai adókedvezmények eltörlése nem jelenti azt, hogy Ukrajnában nem lesz több kedvezményes adórendszer. Ukrajna adókódexe több tucat kedvezményt tartalmaznak a különböző iparágak, egyéni gazdasági társaságok vagy árutípusok számára. Emiatt évente több tízmilliárd hrivnya nem érkezik meg a költségvetésbe, írta Jaroszlav Vinokurov az Ekonomicsna Pravda című kiadvány megjelent cikkében.
Az állami adószolgálat májusi adatai szerint Ukrajnában 254 adókedvezmény van hatályban, nem számítva a vámkedvezményeket.
A hadi kedvezmények kamatmentes mértékű bevezetése rekord költségvetési hiányhoz vezetett, amit hrivnya kibocsátásból kellett fedezni. Ezek közé tartozik az üzemanyag jövedéki adójának eltörlése, az áfakulcsok csökkentése, a vámilleték eltörlése minden import esetében, valamint a vállalkozásokra vonatkozó 2%-os adózási rendszer.
A legtöbb veszteséget a költségvetés számára az adókedvezmények okozzák. A helyi költségvetés ingatlanadón veszít a legtöbbet.
Az áruk importjára vonatkozó adókedvezmények sokkal nagyobb veszteséget okoznak a költségvetésnek, mint a jövedelemadóból vagy az áfából származó bevétel. Tavaly például az üzemanyagimport vámilletéke okozta a legnagyobb hiányt az állami költségvetésben. A folyó év első öt hónapjában az importárukra vonatkozó különféle kedvezmények miatt az ukrán költségvetés több, mint 66 milliárd hrivnyától esett el.
Az adókedvezmények nagy részéért erősen lobbiznak
Oleh Hetyman, a gazdasági szakértői platform szakértői csoportjainak koordinátora véleménye szerint az ukrán adókedvezmények többsége a parlamenti lobbisták munkája.
A Kijevi Gazdasági Iskola Államháztartási és Államigazgatási Elemző Központjában megjegyezték, hogy az adókedvezmények általában bizonyos törvénymódosítások „kierőszakolásából” fakad. Az az egyéni adófizetők javát szolgálja, és segít csökkenteni számukra az adózás mértékét.
Jaroszlav Vinokurov elmondása szerint az adójog ezen bonyolultsága a melegágya a korrupciónak.
Ilona Solohub Ilona, a Vox Ukraine elemző platform tudományos szerkesztője elmondása szerint azok a nyugati cégek, amelyek a szabálynak megfelelően dolgoznak Ukrajnában látják, milyen preferenciákat kapnak az ukrán cégek, és jogosan teszik fel a kérdést, miért van ez így.
Lesz adóvisszatérítés
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter elmondása szerint Ukrajna jelenleg nem tudja fedezni katonai kiadásait az országban beszedett adókból, számolt be RBK-Ukrajina a Reuters ügynökségre hivatkozva. Az adók háború előtti szintre való visszaállítása Ukrajna kötelezettsége az IMF-fel szemben, és feltétele a makroszintű pénzügyi segítségnyújtásnak. Marcsenko arra számít, hogy ez a lépés ez év végéig 10 milliárd hrivnyával növeli a költségvetés bevételeit.
Az ukrán kormány az év második felében vámreform bevezetését tervezi az illegális kereskedelem elkerülése érdekében, többek között bevezetik az uniós országokkal közös adatbázist.
A kormány kedden tárgyalja az ukrán adótörvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a COVID-19 miatt bevezetett adókedvezmények megszüntetéséről a karantén lejártával kapcsolatban – tájékoztatott Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács adó- és pénzügyi bizottságának tagja a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a képviselő jelezte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) májusban törölte a COVID-19 világjárvány státuszát. „A karanténunk formálisan még 2023. június 30-ig van érvényben, és abból ítélve, hogy a kormány előterjeszt egy ilyen törvényt, ezzel véget is ér” – tette hozzá Jaroszlav Zseleznyak.
A honatya azt is közölte, hogy a normák többsége a járvány megszűnése után érvényét veszti, de van két technikai változás: az egyszeri kártalanításában részesülő gazdasági szereplők nyilvántartására vonatkozóan és a fertőtlenítőszerek előállítására szolgáló etil-alkohol szállítására vonatkozó ideiglenes eljárást illetően.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2023. május 5-én a WHO vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus bejelentette a 2020 márciusában a koronavírus-járvány miatt kihirdetett közegészségügyi vészhelyzet megszüntetését.
Viktor Ljashko egészségügyi miniszter ugyanakkor bejelentette, hogy az Egészségügyi Minisztérium most fontolgatja a karanténkorlátozások megszüntetésének lehetőségét. Elmondása szerint a hatóságok már megkezdték a kormányhatározat felülvizsgálatát, amely szerint Ukrajnában karantén van érvényben. Hamarosan megkezdődik a határozat visszavonásának előkészítése, amely nemcsak járványellenes megszorításokkal járt, hanem a karantén ideje alatt a gazdasági szereplőkkel kapcsolatos intézkedésekkel is. Az ukrajnai karanténszabályok végrehajtása ugyanakkor a háború 2022. február 24-i kezdetével gyakorlatilag leállt.
Az egyre nagyobb veszteségeket okozó háború miatt az ukrán gazdaság átállt a katonai irányvonalra, ezért a kabinet bizonyos adókedvezmények eltörléséről döntött.
A háború előtt a legjelentősebb költségvetési bevételi forrást biztosító importadók eltörlése a külföldi termékek versenyelőnyéhez és a devizatartalékok csökkenéséhez vezetett. Ezek ellensúlyozása érdekében az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) júliusban 36,56 hrivnyában állapította meg a dollár hivatalos árfolyamát.
Július 1-jétől az importkedvezményeket törölték, az áfa- és a vámmegfizetési kötelezettséget visszaállították. A hatóságok, különösen az NBU, azonban nemcsak az importadókat követelték vissza, további 10 százalékos adó bevezetését szorgalmazták. Végül ezt az ötletet elvetették.
Az adóellenőrzések moratóriuma sem tartott sokáig. Az ukrán parlament már május elején visszaállított bizonyos típusú ellenőrzéseket, különösen azokat, amelyeket maguknak az adófizetőknek a kérésére végeznek.
Részben megszűntek az üzemanyagokra vonatkozó engedmények is: csökkentett mértékben, de újra fizetendő a jövedéki adó és az áfa. Meglepő módon ez kezdetben szinte semmilyen hatással nem volt az árakra: a benzinkutak egyszerűen csökkentették a felárat, ám az utóbbi napokban jelentősen, 1-4 hrivnyával is megugrott a tarifa.
A legtartósabbnak az a kezdeményezés bizonyult, amely lehetővé tette, hogy a nagyvállalatok is áttérjenek az egyszerűsített adózási rendszerre, és csak a bevételük 2 százalékát fizessék ki. Ez az elképzelés vonzónak tűnhet, ám nem mindenki számára előnyös. Az adó megfizetésének alapja ugyanis a teljes jövedelem, és nem a nyereség összege. Tehát minél jövedelmezőbb a cég, annál kifizetődőbb az egyszerűsített adózási rendszerre áttérnie. A 2 százalékos adó másik jellemzője, hogy akkor is fizetni kell, ha veszteségesen működik a cég. Vagyis az olyan vállalkozásokat, amelyek az értékesítési nehézségek vagy a logisztikai költségek növekedése miatt veszteségessé váltak, az egyszerűsített rendszerre való átállás további kiadásokkal terheli. Ezek a vállalatok az áfa és a jövedelemadó megfizetését választva továbbra is inkább az általános rendszerben maradtak.
Az ukrán állami adószolgálat (DPSZ) tájékoztatása szerint novemberre 50 800 cég állt át a kedvezményes rendszerre – ez az összes Ukrajnában bejegyzett jogi személy 3,6 százaléka. Április–októberben ezek a cégek több mint 4,6 milliárd hrivnya adót fizettek be a költségvetésbe. Ehelyett a kedvezményes rendszert igénybe vevők túlnyomó többsége egyéni vállalkozó, nem pedig jogi személy, akiknek ezt a kedvezményt eredetileg szánták. A DPSZ adatai szerint 252 ezer egyéni vállalkozó, a bejegyzettek 14,8 százaléka élt azzal a joggal, hogy az addig használt egységes adót 5-ről 2 százalékra csökkentse. Az általuk folyósított adó összege csaknem 3,9 milliárd hrivnyára rúg.
Nehéz kiszámítani, hogy február 24. után mennyi pénz nem folyt be a költségvetésbe a kedvezmények bevezetése miatt. Jó példa erre a több hónapig szinte ingyenesen vámkezelt autóimport. 2022. április–júniusában 236 800 autót importáltak Ukrajnába, amelyek összértékét 1,12 milliárd dollárra becsülik.
Mélyrepülésbe kerültek a költségvetési bevételek
A parlament adóbizottságának elnöke, Danilo Hetmancev számításai szerint az importvámok eltörléséből származó kedvezmény mértéke 42,6 milliárd hrivnya volt, ennek fele az autóimportból származott.
A képviselők hosszú átmeneti időszakot szeretnének kialakítani, hogy a vállalkozásoknak legyen idejük felkészülni. Az egyik ok, amiért a hatóságok eltörölnék a juttatásokat, a nemzetközi partnerek, különösen az IMF követelménye. Emellett Ukrajna a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködés keretében nemcsak a háború előtti adózás visszaállítását vállalta, hanem azt is, hogy nem teremt új, az adóalapot csökkentő kedvezményeket vagy kivételeket.
Ukrajna Fegyveres Erői, a Nemzeti Gárda, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a Külföldi Hírszerző Szolgálat, az Állami Határőrszolgálat, a Belügyminisztérium, az Államvédelmi Minisztérium, az Állami Különleges Szolgálat és más legitim katonai alakulatok alkalmazottai mentesülnek a hadiadó befizetése alól. Az erre vonatkozó törvényt a Legfelső Tanács 314 szavazattal fogadta el vasárnap – számolt be írja az Interfax-Ukrajna.
„A törvényjavaslat végrehajtása nem igényel többletköltséget az állami vagy a helyi költségvetésből” – áll a törvényjavaslat értelmező dokumentumában, amely szerint ez javítja a szolgálatban lévők anyagi helyzetét.
A hadi adót, ami a bérek 1,5%-át teszi ki, 2014-ben vezették be. 2014–2021-ben a bevétel 131,9 milliárd hrivnya volt, 2021-ben pedig 28,6 milliárd hrivnya.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az Európai Unióban megengedett minimális szintre csökkent Lengyelországban hétfőtől átmenetileg az üzemanyagok után kivetett jövedéki adó a múlt héten jóváhagyott, inflációellenes csomag részét képező törvény értelmében. Januártól áram- és gázárak adói is csökkennek.
Az állami részesedésű PKN Orlen lengyel üzemanyag- és energiaszolgáltató vezérigazgatója, Daniel Obajtek múlt héten bejelentette: az intézkedés nyomán hétfőtől a cég töltőállomásain literenként 30 garassal olcsóbbak lesznek az üzemanyagok, a (95-ös) benzin ára például 5,8 zloty körül alakul ezentúl. A lengyelországi benzinárak 6 zloty felett mozogtak az utóbbi időben. Az alacsonyabb jövedéki adó az üzemanyagoknál hat hónapig lesz érvényben, a januártól május végéig terjedő időszakban a megszabott adóértékek azonban valamivel magasabbak lesznek az év végiekhez képest.
Januártól május végéig ugyanakkor nullára csökkentik az üzemanyagoknál a kiskereskedelmi árrést. A múlt héten a parlamentben megszavazott jogszabály értelmében január elejétől május végéig nullára csökken az energiaárak jövedéki adója is a háztartások esetében, a többi fogyasztó esetében pedig a minimális megengedett uniós szintre csökkentik ezt. A lengyel pénzügyminiszter hétfőn közzétett rendelete alapján pedig januártól március végéig 23 százalékról 5 százalékra csökkentik az energia áfáját. A rendelet a földgáz után fizetendő áfáról is szól, mely 23 százalékról 8 százalékra csökken, ami a varsói kormány szerint havi 50 zloty megtakarítást hozhat a háztartásoknak. A november végén meghirdetett inflációellenes csomag keretében az áremelést enyhítendő, 400-1150 zlotyt érő járadékot is bevezetnek, mely bevételüktől függően jár a családoknak.
Mateusz Morawiecki kormányfő múlt héten kérvényezte az Európai Bizottságnál, hogy 23 százalékról 8 százalékra csökkenhessék Lengyelországban az üzemanyagok áfáját is, valamint nullára nyomhassák le az alapvető élelmiszerfajták áfáját. A lengyel állami statisztikai hivatal szerint novemberben 7,7 százalékos inflációt jegyeztek az utóbbi hónapok emelkedő inflációs tendenciája elemzők szerint tavaszig folytatódhat. Morawiecki szerint az inflációellenes csomag hatására az infláció 1,5 százalékponttal csökkenhet.
Néhány hét múlva Ukrajnában megkezdődik az úgynevezett adóamnesztia időszaka, ami lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek bejelentsék azon vagyonukat, amelyeknek az eredetére nincs hivatalos magyarázatuk.
Az erre vonatkozó törvényt az Ukrán Legfelső Tanács júniusban fogadta el. Ez egyfajta kompromisszumnak is nevezhető az állam részéről, amelynek segítségével az állampolgárok kifehérítik jövedelmüket és elkerülhetik a várható büntetéseket.
